Nyugati lapszemle

1956. október 27. 14:41 ● 09:05

Indig Ottó
00:00 00:00

A műsor leirata

Szignál

Nyugati lapszemlénket közvetítjük.
Kedves Hallgatóink, most frankfurti tudósítónk számol be Önöknek arról, mit ír a Frankfurter Allgemeine Zeitung a magyar szabadságharc eseményeiről.

A nyugatnémet közvéleményt rendkívüli mértékben érdeklik a magyarországi események, hiszen nekik is van egy súlyos sebük, a kommunisták és a Szovjetunió által megszállt szovjet zónának nevezett terület, amelyen 17 millió német várja a felszabadulást. Az a szabadságharc, amelyet a magyar nép vív a függetlenségéért és a szovjet béklyó széttöréséért, a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint például szolgálhat a szovjet zóna rabságában élő népének. A lap főszerkesztője, Németország egyik legnevesebb közírója, Hans Baumgarten "Magyar tragédia" címen szól hozzá a Magyarországon most lezajló valóban drámai és tragikus eseményekhez. Ami most történik Budapesten és az egész országban csak az 1848-as megmozdulással hasonlítható össze. Magyarország tragikus helyzetét ez a hasonlat világítja meg a legkifejezőbben. A magyarok 1848-ban is a függetlenségért ragadtak fegyvert és az Osztrák - Magyar Monarchia bécsi kormánya akkor is orosz csapatokat hívott segítségül a szabadságharc leverésére. Magyarországon ezúttal nemcsak a szellemi rétegek, hanem a munkások is fellázadtak. A magyar kommunista kormány fejvesztett kijelentései, hogy imperialista provokatőrök vagy kapitalista ellenforradalmárok állnak a felkelés mögött, ma már senkit sem tévesztenek meg, miután mindenki tudja, hogy a magyar nép az oroszok karmaiból akarja kiharcolni nemzeti függetlenségét - íjra a frankfurti újság főszerkesztője.
Az egész szabad világ lelkesen ünnepli és az együttérzés minden szeretetével figyeli a magyar nép szabadságharcát - írja tovább a frankfurti újság. A nemzeti egység ilyen erejű feltámadásával szemben a kommunizmus rendszere alulmaradt. A szabadságharc már eddig is győzött, mert az erkölcsi és politikai győzelem már a népé. Akármi is történik majd a következő napokban, az már letagadhatatlan tény, hogy a magyar nép rettenetes erejű csapást mért a szovjet diktatúrára. A lap oldalakon keresztül számol be a szabadságharc részleteiről. A kommunista kormány szinte percenként kiadott felhívásai kétségbeesetten könyörögnek a néphez, hogy adják fel a szerintük hiábavaló küzdelmet. Feltűnő az, hogy ezekben a rádión keresztül kiadott felhívásokban most már nem beszélnek felfegyverkezett bandákról, sem imperialista ellenforradalmárokról, hanem az egész magyar néphez intézik fejvesztett szólamaikat. A pénteki napon ez a szabadságharc nemcsak a fővárosban, de egész Magyarország területén elindult. Osztrák utasok, akiknek sikerült visszaérkezniök Bécsbe, azt a hírt hozták, hogy már Debrecenben, Szolnokon és Szegeden is utcai harcok folynak. A kommunista rádió felszólítását, hogy senki se hagyja el lakóhelyét, és ne menjen ki az utcára, úgy Budapest, mint a vidéki városok lakossága, semmibe se veszik. Mindenki az utcára tódul, mindenki részt óhajt venni az eseményekben. Az éjjel folyamán Magyarországról Németországba érkezett utasok szerint a hadsereg több egysége a felkelőkhöz csatlakozott. E hírt megerősíti az, hogy a budapesti rádió állandóan sugározza a Hadügyminisztérium parancsát, amelyben felszólítja azokat a katonákat, akik a szabadságért küzdők oldalán harcolnak, térjenek azonnal vissza állomáshelyükre. A frankfurti újság bécsi tudósítója szerint a felkelés erejét legjobban az jellemzi, hogy a hivatalos rádió óráról-órára ellentételes híreket ad ki, ami ékes bizonyítéka annak, hogy a kommunista vezetők köreiben milyen fejetlenség uralkodik.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung bécsi tudósítójának jelentése szerint az osztrákok minden előkészületet megtettek, hogy az esetleges magyar menekülteket kellőképpen tudják elhelyezni. Burgenland székvárosában Kismartonban készenlétbe helyezték az ott állomásozó vadászezred kaszárnyáját, amelyben szükség esetén ezer menekültet is el tudnak helyezni. Kismartonba vezényelték az egészségügyi osztagokat, hogy az esetleg sebesült menekülteknek azonnal elsősegélyt nyújthassanak. Az osztrák belügyminisztérium közlése szerint elrendelték, hogy határvédelmi egységek és a csendőrség osztagai álljanak fel a határon és mindazokat, akik csak egy méternyire is osztrák területre kerülnek, vegyék védelmük alá és nyomukban lévő üldözőiket akadályozzák meg a határ átlépésében. Ugyanakkor az osztrák hadügyminisztérium a határ menti osztrák katonai csapatokat riadókészültségbe helyezte. Bécs, Alsó-Ausztria, Burgenland és Stájerország katonái is készenlétben állnak, hogy az első riadójelre felvonuljanak a határ mentén. A bécsi jelentés szerint a hadügyminisztérium mindenáron meg akarja akadályozni, hogy magyar és szovjet csapatok átléphessék az osztrák határt.
A frankfurti újság belgrádi tudósítója is jelentkezik, és a következőket írja: A magyarországi eseményekről jugoszláv hivatalos helyen mélyen hallgatnak. Ennek oka, hogy a budapesti rádióban elhangzott jelentések hivatalos voltában nem hisznek, és nem hiszik, hogy annak közleményeit hivatalosan sugározzák. A jugoszláviai politikai megfigyelők szerint - bár ezek nem a hivatalos véleményt képviselik - a magyar események mögött valóságos népi megmozdulás áll. A budapesti rádiónak azok a jelentései, amelyek szerint e felkelés mögött a régi világ reakciós elemei állanak, nevetséges és semmi hitelt sem érdemel. A budapesti rádió ilyen kijelentései mögött pontosan érezhetők a szovjet propaganda ismert szlogenjei. A jugoszláv megfigyelők csodálkoztak - írja tovább a frankfurti újság belgrádi tudósítója -, hogy Nagy Imréből e szabadságharc elején mennyire hiányzott az emberi értelem és a politikai lélekjelenlét, és ahelyett, hogy azonnal e népmozgalom élére állt volna, pártszervezeti kérdésekkel tömte tele beszédét, és a nagy pillanatban nem állt ellen annak, hogy a szovjet csapatok fegyveresen avatkozzanak bele a magyar nemzet e szent ügyébe.
A frankfurti újság római tudósítója beszámol az Olasz Szocialista Párt baloldali vezérének Pietro Nenninek cikkéről, amelyet az "Avanti" című lapban írt. Nenni szerint Nagy Imrére hárul a felelősség azért, hogy ezt a felkelést ilyen véresen, fegyverekkel próbálják letörni. Nem a magyar munkások és a magyar katonák azok, akik a felkelőkre lőnek, hanem a szovjet katonaság. Ennek a forradalomnak az első szikrája az egyetemi hallgatók és a szellemi élet vezéreinek soraiból pattant ki. Erre kezdődött el a munkások csatlakozása. Mindezek a csoportok már hetek óta követelik a szabadságot, a demokráciát, a függetlenséget, és a szégyenteljesen alacsony életnívó felemelését.
A frankfurti újság legújabb hírei között egy Belgrádból keltezett távirati jelentést olvasunk. A lap megjegyzi, hogy a jelentés a Reuter sajtóügynökség forrásából származik. A belgrádi jelentésben szó szerint ez áll: Jugoszlávia hivatalos körei gondtelten figyelik a magyarországi eseményeket, amelyek Belgrád szerint súlyos csapást mértek a szocializmus ügyére. Mindaz, ami Magyarországon történt és történik azt mutatja, hogy a magyar vezetők tehetségtelenek, és képtelenek feladatukat a szocializmus eszméjéhez mérten ellátni. A Reuter-jelentés szerint Jugoszlávia hivatalos körei attól félnek, hogy a magyarországi események felbátorítják a Szovjetunió azon rétegeit, akik a kelet-európai államok ügyében még mindig az erős kéz politikáját tartják egyedül boldogítónak.

Szignál

Kedves Hallgatóink! Nyugati lapszemlénkben felolvastuk a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósításait a magyar szabadságharc eseményeiről.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!

Információk

Adásba került1956-10-27 14:41
Hossz0:09:05
CímNyugati lapszemle
MűsorkategóriaTudósítás
SzerkesztőIndig Ottó
Műsor letöltése MP3