Tudósítónk jelenti Ausztriából

Szignál

Tudósítónk jelenti Ausztriából.

Szignál

Kedves Hallgatóink! Most bécsi munkatársunk jelentését közvetítjük.

Madártávlatból úgy fest, mint valami óriás százlábú. Lomhán vonszolja fáradt testét, széles fehér verejtéksávot húzva maga után a rozsdásodó felső ausztriai hegyoldalak között. Valójában a világ legkorszerűbb betonútépítő gépe. Hossza 330 méter. Egyetlen munkaművelettel elvégzi, amit eddig kisebb gépek tucatjai és emberek százai teljesítettek. Kétféle betont kever, alapot épít, burkolatot rak, egyenget, hengerel, tömít és halad tovább maga mögött hagyva a szürkés-fehér kész betonúttestet. Salzburg mellett állították munkába a gépszörnyet néhány napja. Azóta éjjel-nappal zakatol megállás nélkül. Nyakló nélkül nyeli a cementet, kavicsot, vizet, és hűségesen rakja a 7 és fél méteres betonutat az új ausztriai autósztrádát. A Salzburg-bécsi országút ma Európa egyik legforgalmasabb útvonala. Naponta 16 ezer gépkocsi száguldott végig rajta a nyári csúcsforgalom idején. A korszerű közlekedési útvonalak megépítése az osztrák kormány egyik legsürgősebb feladata. 10 év alatt csak a tervezgetésig jutottak. A szovjet megszálló hatalom hallani sem akart a Salzburg-Bécs betonút megépítéséről. Hiába hivatkoztak a bécsi Balhausplatzon arra, hogy az osztrák idegenforgalom fejlődésének elengedhetetlen előfeltétele a korszerű úthálózat. Moszkvában borsództak a gondolattól, hogy a nyugat-németországi betonút-pár, amelyik Salzburgnál torkollik az ausztriai úthálózatba, Bécsig meghosszabbíttassék. A szovjet vétót 1955-ben a katonai megszállás utolsó esztendejében felfüggesztették. A bécsi Közlekedési Minisztériumban jól tudták, hogy a 10 éves kiesést nehéz lesz idejében behozni. Annál nagyobb lendülettel megindították az előkészületeket. A harmadik birodalom mérnökei már 15 évvel ezelőtt elkészítették a Salzburg-bécsi Autobahn tervét. Több szakaszon építkezések is történtek. Az osztrák mérnökök mindenekelőtt felülvizsgálták a német terveket, és az elvégezett talajmunkálatokat. Az útépítési technika rohamlépésekkel fejlődött az utolsó évtizedben. Amit a háború előtt a legkorszerűbbnek tartottak, az ma sok tekintetben elavult. Az osztrák útépítési szakértők legutóbb megmutatták az újságíróknak hogyan készül Európa legmodernebb autóútja. Salzburgnál tekintettük meg a gigantikus építkezést. A tervező mérnök kiemeli a készülő betonútpár alapvető tulajdonságait. Nincs kapaszkodó és megszűnik a halálkanyar. A lankás emelkedők legfeljebb 4% erejéig döntik meg a beton tükrét, az úthajlás rádiusza pedig legalább 700 méter. A mély építész hozzáteszi, hogy a salakágyazás új technikája meggyógyítja a betonút rákfenéjét, a fagy okozta feltöréseket. A baleseti statisztikus örömmel újságolja, hogy a gépkocsik fényszórója nem vakítja többé a szemben jövőket. Az útpár között sövényt húznak, amely felfogja a veszedelmes sugarakat. Az üzemzavar sem fog fejtörést okozni a sztráda vándorainak. Másfél kilométerenként telefonállomást szerelnek fel. Perceken belül mozgósítani lehet a legközelebbi javító szolgálatot. Az útépítkezés gigantikus méretei hallatára keressük a munkások ezreit, akik ásóval a vállukon megszállva tartják a környéket. Ezzel szemben kilométeres szakaszon egyetlen élőlényt sem lát az ember. Kifogja végrehajtani a terveket? A műszaki vezetők mosolyognak a laikus tépelődésen. A kubikusok serege, amely még a legutóbbi évtizedekben is jellegzetes kísérője volt az útépítkezésnek, úgyszólván teljesen feleslegessé vált. Velük együtt eltűntek a taligák, a csillék, de még a keskeny vágányú törpemozdonyok is. Helyüket elfoglalták az óriás motoros útépítő gépek. Hernyótalpakon túlméretezett gumi kereken kúsznak, gördülnek, dagasztják maguk alatt az agyagos talajt. Sárga, piros, kék Daggerok és buldózerek borotválják, harapják, tépik a földet, mintha szappanhabban turkálnának. Az egyik földnyelő egyetlen harapással 12 köbméter földet markol, csavar egyet a nyakán, és elszórja ott, ahol az az emberi szándékoknak a legjobban megfelel. A kubikusok ezreit néhány kék munkaruhás gépvezető képviseli, aki szinte eltűnik a monstrumok belsejében, és láthatatlan emeltyűk segítségével végeztet minden munkaműveletet. Az elképesztő talajnehézségek ellenére meglepően gyorsan halad a munka. A Salzburg-Bécs 310 kilométeres autósztrádát 4 szakaszra osztva valósítják meg. Az első útszakasz, összesen 119 kilométer hosszúságban már jövőre elkészül. Fontosabb része Salzburg-Mondsee és Melk-St.Pölten közé esik. A második fázisban újabb 60 kilométeres útpár épül. A harmadik és a negyedik szakasz keretében egységes útvonallá kötik össze a 310 kilométeres autósztrádát. A műszakiak 1961-ig meg tudnának birkózni a feladattal, a pénzügyek irányítói ehhez a tervhez még nem mondtak áment. Lehetséges, hogy az építkezés ideje 1964-ig kitolódik. Kereken 4 milliárd schillinget emészt az új autósztráda. Súlyos összeg a 7 milliós Ausztria számára. 1957 végéig az első szakasz megépítésére kereken másfél milliárd schillinget adnak ki. Ez azt jelenti, hogy az új autósztráda minden egyes kilométere 12 millió schillingébe kerül az osztrák adófizetőknek. Egy pillantás az építkezés adataira, tájékoztat arról, mire fordítják ezt a roppant összeget. Egyedül Felső-Ausztriában 180 hídtesten vezet át az útpár. Elosztva a hidak számát a kilométerekkel, minden 625 méterre esik egy építmény. Alsó-Ausztriában nem kevesebb, mint 253 hidat kell építeni. Nem ritkaság a 200-300 méter fesztávolságú áthidalás. A hídépítési technika mesterműve Gmunden és Wels között egy 500 méteres völgykatlant fog áthidalni. A híd hét kecses betonoszlopon nyugszik. Legmagasabb pontja 20 méter távolságra lesz a földtől. Előre feszített betonelemekből ezúttal először készül Ausztriában ilyen konstrukció. A betonelemekbe nem a megszokott betonvasat, hanem sodronykötelet építenek bele. A felhasznált sodronykötél hossza 32 kilométer. A híddal kapcsolatos technikai számítások 400 oldalas könyvre terjednek. Ausztria nagy áldozatokat hoz a korszerű úthálózat kiépítésén kívül, a modern légikikötő megépítése érdekében is. A napokban indul meg a Schwechat-i repülőtér bővítési munkálata. A Bécs melletti repülőtér három év múlva Európa egyik legkorszerűbb légikikötője lesz. Az osztrák mérnökök már figyelembe veszik, hogy a légi forgalom a csavar hajtotta repülőgépről áttér a lökhajtásos repülésre. A technikai átalakulás új feltételeket jelent, amelyeknek jelenleg csak kevés Európai légikikötő tud eleget tenni. A legnagyobb amerikai lökhajtásos repülőtér, amely megállás nélkül repülnek Európából az Egyesült Államokba 140 tonnával nehezednek a startpályára. A lökhajtásos repülőgépek turbinája induláskor rendkívül nagy hőt fejleszt, ezért az osztrák mérnökök előre gyártott betonlapokból konstruálják a kifutót. Az összeilleszthető betonlapok feleslegessé teszik az aszfaltszigetelést, amely a legtöbb európai repülőgépen akadályokat gördít a nagyobb méretű lökhajtásos utasszállító gépek befogadása elé.

Kedves Hallgatóink, bécsi munkatársunk jelentését hallották.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!