Széljegyzetek

A Gesamtdeutsche Rundfunk, a keletnémet rádió Nyugat-Németországba irányított adása, tegnap negyedórás fejtegetést közölt a magyarországi szabadságharcról. A perfid kommunista kommentátor a szent nemzeti harcot "volt SS alakulatok restaurációs kísérletének és fasiszta felkelésnek" nevezte, azt magyarázván a nyugatnémet hallgatóknak, hogy ez a küzdelem olyan, mintha a mai Nyugat-Németországban a náci haláltáborok pribékjei kelnének fel az új német demokrácia ellen.
Ilyen súlyos időkben lehetetlen hosszan foglalkozni a kommunista propaganda újabb aljas kísérletezésével. Éppen csak azt kell megjegyeznünk, hogy ez a propaganda a nemzeti függetlenségért folyó harc nagyszerű szabadságeszményeit máris a fajgyűlölet jelszavaival akarja dezavuálni, ilyen átlátszó fogásokkal szeretné világraszóló eredményeinket tönkretenni. Moszkva Nyugatra irányuló propagandája azonban halálra van ítélve. Halálra van ítélve, mert nem támasztják alá a tények. Az egész világ tudja és hiszi, hogy évezredünk leghatalmasabb csatáját nem a fasizmus feltámasztásáért, hanem az ENSZ alapokmányában is lefektetett emberi jogokért, a szabadságért, a nemzeti önállóságért és nem utolsó sorban az állampolgári egyenlőségért vívjuk.
Ebben a nagyszerű, véres és mégis fényes, egyetemesen nemzeti megmozdulásban, népünk bölcsességéből éppen ellenkezőleg, azok ellen folyik a harc, akik a nyugati demokrácia és a humanizmus eszményeit megtagadták, akik nyolc évig szították a gyűlöletet fajok, nemzetek és társadalmi osztályok között az orosz imperializmus szolgálatában. Nem faji, hanem nemzeti eszményekért folyik a függetlenségi harc, ugyanúgy, mint száz évvel ezelőtt Kossuth és Petőfi korában. És, hála Isten, bármilyen rágalmakkal is próbálkozik a moszkvai méregkeverők lejáratott nemzetközi propagandája, a világ közvéleménye tudja már, hogy a nemzet halálát is jelentő végzetes faji gyűlölködéshez, amely valóban dezavuálhatná Nyugat közvéleménye előtt mai küzdelmünket, ennek a szent harcnak semmi köze.

Szignál