13:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 13, 16, 19 és 25 méteres rövidhullámon. Kedves Hallgatóink!
Pontos időjelzést adunk. Tárogatónk 13 órát jelez

Tárogató

Kedves hallgatóink! Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.

New York. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország diplomáciai képviselői megkezdték annak a javaslatnak szövegezését, amelyet a magyarországi szovjet beavatkozás ügyében a Biztonsági Tanács elé terjesztenek. A tanács - mint ismeretes - a szovjet tiltakozás ellenére úgy döntött, hogy a magyar kérdést megvitatja. Az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez egymásután érkeznek be a tagállamok jegyzékei, amelyekben tiltakoznak a magyar szabadságharc letörése és a Szovjetunió magyarországi beavatkozása ellen. Ausztria, Törökország, a Fülöp-szigetek, Thaiföld, Argentína, Olaszország, Írország, Spanyolország, Kanada, Norvégia és Svédország küldött idáig jegyzéket az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, helyeselve a nyugati nagyhatalmak lépését, a Biztonsági Tanács összehívását és sürgetve a magyar kérdés rendezését.

A budapesti kormány állítása szerint megkezdték a szovjet csapatok kivonását a fővárosból, és egyes kerületekben karhatalom veszi át a biztonsági szolgálatot a szovjet csapatoktól. A jelentést más forrásból még nem erősítették meg.

Tegnap Sepilov szovjet külügyminiszter és Zsukov hadügyminiszter nyilatkozott Moszkvában a magyarországi helyzetről. Sepilov kijelentette, hogy a szovjet csapatokat csak akkor vonják ki Budapestről, ha a felkelők leteszik a fegyvert. Arról nem volt hajlandó nyilatkozni, kivonják-e a szovjet csapatokat Magyarországból. Zsukov azt állította, hogy a szovjet csapatok kivonása Magyarországról olyan kérdés, amelyről csak a varsói paktum tagállamai határozhatnak, együttesen. Azt mondotta, hogy a magyar felkelés csak részben népi megmozdulás. Zsukov szerint a varsói paktum szelleme lehetővé teszi a szovjet csapatok bevetését egy - mint Zsukov mondotta - reakciós elemek által is támogatott ellenállás leverésére. A szovjet hadügyminiszter hangoztatta, hogy ha a nyugati hatalmak feloszlatják az atlanti szervezetet, akkor feloszlik a varsói paktum is. Zsukov vitatta szovjet csapat-megerősítések Magyarországra küldését. Zsukov kijelentésével szemben állnak azok a jelentések, amelyek szerint szovjet csapaterősítések indultak Magyarországra.

A Miskolci Rádió közölte a Borsod Megyei Munkástanács felhívását. A Borsod Megyei Munkástanács közleménye sürgeti a Varsói Szerződés azonnali revízióját. Rámutat arra, hogy a Varsói Szerződést Rákosiék és Gerőék kötötték meg, annak tehát ma már nincsen érvénye. A közlemény tiltakozik az ellen, hogy a varsói paktumra való hivatkozással szovjet imperialista csapatok tartózkodjanak magyar földön. A Varsói Szerződés haladéktalan revíziója érdekében a közlemény követeli a szerződést aláíró államok vezetőinek sürgős összehívását. A Varsói Szerződés - amelyre a szovjet vezetők hivatkoznak - sérti a magyar nép szuverenitását. A szerződés 4., 7. és 8. cikkelye egyébként szöges ellentétben áll a Szovjetunió jelenlegi magatartásával - hangzik tovább a Borsod Megyei Munkástanács közleménye. A közlemény végül felhívást intéz az ENSZ-hez. A magyar nép nevében kéri az Egyesült Nemzetek Szervezetét, ne fogadja a hazaáruló Kós Pétert, aki a volt és jelenlegi magyar kormány nevében teszi nyilatkozatait. A Borsod Megyei Munkástanács egyben felkéri a Biztonsági Tanácsot, hogy a Varsói Szerződés 4., 7. és 8. pontja értelmében haladéktalanul lépjen közbe a szabadságáért küzdő Magyarország érdekében. Felkéri a Biztonsági Tanácsot, hogy a magyar ügy képviselőjéül kérjen fel egy semleges államot. A magyar népnek jelenleg nincs módjában megbízottat küldeni mindaddig, amíg nem tudja kormányát szabadon megválasztani.

A Miskolci Rádió jelentése szerint a Szatmár megyei Csaroda községből közleményt juttattak el a Borsod Megyei Tanácshoz, amely szerint a tények ellentmondanak a budapesti kormány ígéreteinek. A Csarodai Nemzeti Bizottság azonnali intézkedést követel, amely megakadályozza a szovjet hadsereg alakulatainak további bevonulását. Intézkedést követel, amely elősegíti, hogy a szovjet haderők azonnal kezdjék meg kivonulásukat Budapestről. Követeli továbbá, hogy a budapesti kormány közölje a lakossággal az igazságot, és teljesítse ígéretét.
A Szabad Győr Rádiójának jelentése szerint a Nemzeti Tanács sztrájkfelhívásra vonatkozó közleményét azzal egészítette ki, hogy a sztrájk nem vonatkozik a villany-, gáz- és vízművek dolgozóira, továbbá a közvetlen fogyasztási cikkeket előállító üzemekre. A pécsi, dorogi, tokodi, tatabányai és tatai munkástanács ugyancsak határozatot hozott, hogy addig nem termel szenet, amíg Magyarországról az utolsó szovjet hadosztályt ki nem vonják.

A Győr Megyei Nemzeti Tanács felhívta a budapesti kormányt, hogy azonnal szüntesse be a harcot, és bejelentette, hogy a Dunántúl népe egységesen áll a lakosság mellett. Az ország vidéki kerületei - főleg a Dunántúl - külföldi laptudósítók jelentése szerint szilárdan a szabadságharcosok kezén van. A szabadságharcos csoportok politikai összetételüktől függetlenül egyöntetűen a szovjet csapatok azonnali távozását, és az ország teljes függetlenségének helyreállítását követelik. A nyugati területeken az ÁVO-t gyakorlatilag likvidálták, mint a rend megszilárdításának legfőbb akadályát.

Az osztrák sajtó teljesen a magyar szabadságharc hatása alatt áll. Ez a harc valóban a nyugatért és a szabad világ győzelméért folyik - hangoztatja a Presse. Kijelenti, hogy Ausztria népe a magyarországi szabadságharcosok ügyét saját ügyének tekinti. Mindent elkövet, hogy a kommunizmus ellen küzdő Magyarország segítségére legyen. A Presse azt írja, hogy 2000 újságíró kíséri figyelemmel a magyarországi események alakulását. Talán először fordul elő az újságírás történetében, hogy nem a szenzációvágy hajtja őket, hanem arról akarják tudósítani a világot, hogy egy maroknyi nép szabadságharca egy iszonyatos diktatúra ellen milyen eredményekkel jár. A magyar szabadságharc a világ közvéleményére olyan mély benyomást tett, amit nem hasonlíthatunk semmi máshoz - állapítja meg cikkében a Presse. A magyar szabadságharc történelmet formál.
A Neues Österreich idézi az osztrák kormány kiáltványát, és megállapítja, hogy az az osztrák közvélemény felfogását tükrözi. Ez a felfogás a tevékeny semlegesség álláspontjára törekszik. Azt követeli, hogy Magyarországon szűnjék meg a gyilkolás és a magyar nép akarata hiánytalanul érvényesüljön. Fegyvereket és lőszert Ausztria nem tud küldeni. De élelmiszerrel és vérplazmával, valamint egyéb életfontosságú segítséggel támogatja a magyar szabadságharcot. Vagonszámra áradnak a szeretetadományok a szabadságharc földje felé.
A Neue Tageszeitung a következőket írja: a kommunista rendszer irtózatos nyomásával szemben a maroknyi nép erősebbnek bizonyult. A kommunizmus magyar földön elvesztette a csatát, és ennek az egész világ szempontjából beláthatatlan következményei lesznek. A kormány alkudozni próbál, és a háttérben különböző politikai kísérletezések folynak. A nép azonban, amely ezerszámra hozta áldozatait, ezeket a kísérletezéseket visszautasítja. Változatlanul ragaszkodik a szabad és titkos választások megtartásához.

Figyelem! Most egy fontos üzenetet közvetítünk: Peleskei üzeni Budapestre és a Hajdúságba, hogy az operáltat a tudott helyen várja. Felszerelését - ha teheti - hozza magával. Ezt Peleskei üzente.

Varsó. Wyszynski bíboros, akit a lengyel hatóságok szabadon engedtek, tegnap átvette prímási hivatalát. A hír közzététele után percek alatt hatalmas tömeg gyűlt össze a bíborosi palota előtt.

Kedves hallgatóink, híreink közlését befejeztük. Legközelebb 14 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!