08:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 13, 16, 19, 25 és 31 méteres rövidhullámon. Kedves hallgatóink!
Pontos időjelzést adunk! Tárogatónk 8 órát jelez.

Tárogató

Kedves hallgatóink! Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.

Eisenhower elnök rádión és televízión közvetített beszédben tájékoztatta Amerika népét a legfontosabb külpolitikai kérdésekről. Elsőnek a magyar és a lengyel eseményekkel foglalkozott. Kiemelte, hogy a kelet-európai népek szabadságvágya egyre feszítőbb erővé növekedett. Lengyelország megmozdult, hogy új életet biztosítson magának. Ezt követően az egész világ figyelme a magyarországi drámai események felé fordult. A bátor magyar nép, mint annyiszor a múltban, az életét tette kockára, hogy megszabaduljon idegen uraitól. A szabadságharcból új Magyarország nő ki, amely reméljük, ismét teljesen szabad lesz. Eisenhower elnök utalt a szovjet kormány legutóbbi nyilatkozatára, amelyben bejelentette, hogy kész megvizsgálni a Magyarországon, Lengyelországban és Romániában állomásozó szovjet csapatok ügyét, valamint a szovjet tanácsadók visszahívásának ügyét. Ma még nem tudhatjuk - mondotta Eisenhower -, hogy valóra váltja-e a Szovjetunió ígéreteit. Bizonyos azonban az, hogy a magyar és a lengyel nép szabadságvágya és áldozatai a szabadság ígéretét hozzák. Bizonyos az is, hogy ha a Szovjetunió beváltja ígéreteit, új korszak nyílik az igazság, a népek közötti bizalom és megértés útján. Az amerikai kormány - folytatja Eisenhower - hajlandó a függetlenné váló országokat gazdaságilag támogatni. Az erre vonatkozó tárgyalások már megindultak a lengyel kormánnyal. A gazdasági támogatás nincs politikai feltételekhez kötve, egyetlen követelmény, hogy a segélyezett államok szabadok legyenek. A Szovjetunióra tekintettel - mondotta az amerikai elnök - igyekeztünk eloszlatni azt az aggodalmat, hogy a felszabaduló országokban katonai szövetségest keresünk. Mi ezeket a népeket barátainknak tekintjük, és nincs más kívánságunk, mint az hogy megint szabadok legyenek.

Eisenhower ezután a közel-keleti helyzettel foglalkozott. Ismertette az izraeli-arab feszültség előzményeit. Rámutatott arra, hogy mind Izrael, mind Anglia és Franciaország érthető aggodalommal figyelte Egyiptom politikájának alakulását. Végül is úgy látták, hogy életbevágó érdekeiket nem tudják fegyveres beavatkozás nélkül megvédeni. Amerikát nem kérdezték meg. Az amerikai kormány hangsúlyozva, hogy továbbra is fenntartja baráti viszonyát a két nyugati nagyhatalommal, bejelentette, hogy nem ért velük egyet ebben a kérdésben, és amerikai vélemény szerint az erőszak hosszú távon nem szolgálja az érintett államok érdekeit sem - mondotta Eisenhower elnök.

Mindszenty bíboros érsek tegnap megérkezett Budapestre a prímási palotába. Az Úri utcában a ház környékén nagy tömeg üdvözölte leírhatatlan lelkesedéssel a hercegprímást. Mindszenty bíboros megjelent a palota erkélyén, néhány szóval megköszönte a hívek ragaszkodását és megáldotta a megjelenteket. Ezután a házi kápolnában szentmisét mondott. Az istentisztelet után a hercegprímás az újságírók és tudósítók egy csoportját fogadta. Kijelentette, hogy jó egészségnek örvend és mind testileg, mind szellemileg jó állapotban van, annak ellenére, hogy a börtönben igen súlyos betegségen ment keresztül.

Budapesten a forradalmi erők megbízottai, valamint a néphadsereg testületeinek megválasztott forradalmi bizottságai újabb határozatot hoztak, amelyben követelik, hogy a szovjet csapatok Budapest területének elhagyása után vonuljanak ki az ország területéről. Követelik, hogy Magyarország lépjen ki a varsói paktumból. Kijelentik, hogy minden olyan idegen ellenséggel szemben, amely Magyarország földjére lép és az ország függetlenségére tör, fegyverrel szállnak szembe. Követelik továbbá, hogy a honvédség szükség esetén, egy héten belül vegye birtokába a Magyarországon lévő uránérc lelőhelyeket. A volt Légoltalmi Országos Parancsokság dolgozói is megválasztották forradalmi bizottságukat és bejelentették csatlakozásukat a forradalmi katonai tanácshoz. A Légoltalmi Országos Parancsnokság követeli, hogy a szovjet csapatok vonuljanak ki az országból, és Magyarország legyen semleges állam. Követelik továbbá a szabad választások mielőbbi megtartását.

A Borsodi Gépállomás Forradalmi Munkástanácsa tegnap este a Rákosit kiszolgált kommunisták, köztük elsősorban Vass Zoltán leváltását és letartóztatását követelte. Sürgette továbbá, hogy a kormány habozás nélkül, őszintén beszéljen a Kossuth Rádión keresztül. A Munkástanács követeli, hogy az orosz csapatok azonnal kezdjék el kivonulásukat, mert amíg ez meg nem történik, nem lesz rend, fegyelem és megnyugvás az országban. Végül felhívja a kormányt, hogy ne frázisokat mondjon, hanem cselekedjék.

A moszkvai rádió tegnapi késő esti adásában közölte, hogy a szovjet csapatok kivonultak Budapestről.

Tegnap tartotta alakuló ülését Pécsett a Független Kisgazdapárt. Az ülésen a párt mintegy száz régi tagja vett részt. Kovács Béla, volt főtitkár, akit a pécsi belgyógyászati klinikán kezelnek, megjelent a gyűlésen és rövid beszédet mondott. Kijelentette, hogy a kormányban való részvétele csupán elvi jellegű, a kormánnyal magával kinevezése óta nincs semmi kapcsolatban. Maga is meglepődött - mondotta - amikor a kormánylistáról értesült és abban több régi kommunista vezető nevét olvasta. Másnap megfogalmazta lemondását, mivel a kormány összetételével nem értett egyet. Ezt azonban barátai rábeszélésére nem küldte el. Nem tudom, hogy mit akar a kormány - mondotta Kovács Béla. A lehetőségek nagyok, az ifjúság vére nem hullott hiába. Hangsúlyozta, hogy ezeket a lehetőségeket és a kormány szándékát meg kell ismernie. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha Budapesten a kormány tagjaival személyesen megtárgyalhatja a helyzetet. Végül kijelentette, hogy nem lenne helyes az ország új külpolitikájában az orosz népet ellenségnek tekintetni. Nem lenne jó egyoldalú politikát folytatni, meg kell nyitni Magyarország kapuit minden nemzet előtt. A magyar nép semleges Magyarországot kíván - mondotta Pécsett a Kisgazdapárt alakuló ülésén Kovács Béla.

Ma reggel ismét megjelenik a Kis Újság, a Kisgazdapárt központi lapja. A lap szerkesztői Kovács Béla és Futó Dezső.

Kéthly Anna, az új szociáldemokrata párt elnöke Révész András kíséretében ma Bécsbe utazik, hogy találkozzék a külföldi szocialista pártok vezetőivel a Szocialista Internacionálé bécsi ülésén.

Angol és francia hadihajók és légi egységek több bombatámadást intéztek egyiptomi katonai célpontok ellen. Hivatalos angol és francia jelentések szerint elsősorban egyiptomi repülőtereket bombáztak. Ezek a jelentések cáfolták az egyiptomi kormánynak azt a közlését, hogy támadás érte Kairót, Alexandriát és Izmailiát. Egy angol hadihajó elsüllyesztette az egyiptomi hajóhad egy kisebb egységét. Az angol és a francia kormány képviselője bejelentette, hogy az angol-francia katonai akció ideiglenes jellegű.

Eden miniszterelnök bejelentette az angol alsóházban, hogy az angol-francia katonai akció célja az Izrael és Egyiptom között kitört hadiállapot megszüntetése és a Szuezi-csatorna forgalmának biztosítása. Eden miniszterelnök egyébként felvetette a bizalmi kérdést a kormány intézkedéseivel kapcsolatban.
A Sínai-sivatagban heves harcok folynak az egyiptomi és izraeli haderő egységei között. A jelentések ellentmondóak. Mind Izrael, mind Egyiptom katonai sikereket jelent.

Libanon államelnöke értekezletre hívta össze az arab államfőket az izraeli támadás következményeinek megvitatására. Egyiptom bejelentette a Biztonsági Tanácsnak, hogy Anglia és Franciaország részéről támadás érte. A Biztonsági Tanács 7 szavazattal, 2 ellenében és 2 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy az izraeli támadás ügyét az ENSZ Közgyűlése elé terjeszti, ahol egyetlen államnak sincs vétójoga. A rendkívüli közgyűlést ma estére hívták össze.

Az ázsiai és afrikai népek ENSZ delegációinak csoportja közölte az ENSZ-szel, hogy az Izrael, Anglia és Franciaország által Egyiptom ellen intézett támadás azonnali beszüntetését kívánja. Aldrich, az Egyesült Államok londoni nagykövete a legutóbbi közel-keleti fejleményekről szólva kijelentette, hogy tragikusnak tartja azokat az ellentéteket, amelyek az izraeli-arab viszály megoldási módja körül az Egyesült Államok és a két másik nyugati nagyhatalom között támadtak. Meg vagyok győződve arról - mondotta, hogy ez a véleményeltérés nem fogja megzavarni a nyugati nagyhatalmak hagyományos baráti viszonyát. Az amerikai kormány politikájának további alapja a három nyugati nagyhatalom legszorosabb együttműködése - mondotta a nagykövet.

Híreink közlését befejeztük. Legközelebb 9 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!