12:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja a 13, 16, 19, és 25 méteres rövidhullámon. Néhány másodperc múlva a harangkondulás déli 12 órát jelez.
A déli harangszó emlékeztessen a nándorfehérvári győzelemre, amely ötszáz évvel ezelőtt meghátrálásra kényszerítette a félelmetes keleti hódítót.

Déli harangszó

Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.

New York. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap este úgy döntött, hogy tárgyalás alá veszi a Szovjetunió magyarországi beavatkozásának ügyét. Kilenc hatalom képviselője szavazott a nyugati nagyhatalmak javaslata mellett, ellene csak a Szovjetunió. Jugoszlávia tartózkodott a szavazástól.

Szoboljev, szovjet küldött felszólalásában arra hivatkozott, hogy a budapesti kormány nem emelt panaszt a Biztonsági Tanácsnál, sőt, maga kérte a szovjet csapatok segítségét. Hangoztatta, hogy Magyarországon fasiszta és reakciós elemek a rendszer megdöntésére törtek, és ebben a három nyugati nagyhatalom támogatta őket. Javaslatot tett a vita három-négy nappal való elhalasztására. Javaslatát a Tanács leszavazta.

A következő felszólaló Lodge, amerikai küldött volt. Kijelentette, hogy az amerikai nép mély rokonszenvet érez a magyar nép iránt, és együtt érez minden ország népével, amely szabadságáért küzd. A magyar nép nem követel egyebet – mondotta –, mint szabadságjogát, amelyet számára az ENSZ Alapokmánya és a nagyhatalmakkal, így a Szovjetunióval is kötött békeszerződése biztosít. Szoboljev – mondotta az amerikai küldött – az Egyesült Államokat merészeli megvádolni a magyar belügyekbe való beavatkozással akkor, amikor a szovjet fegyveres erők a szabadságharcosok ezreit mészárolják le. A Szovjetunió példa nélküli brutalitással avatkozott be Magyarország belügyeibe. A szovjet propaganda képtelenségeinek is lehetnének már határai – mondotta Lodge. Hallatlan, hogy Magyarország ártatlan lakosságának tömeggyilkosa emeljen vádat azok ellen, akik csak karitatív alapon, szeretetadományok formájában nyújtottak segítséget az arra rászorulóknak. Lodge reményének adott kifejezést, hogy a Szovjetunió hajlandó a dolgokat reális világításban szemlélni, és rendszabályait ehhez képest módosítani.

Dixon angol ENSZ-küldött hangsúlyozta, hogy a szovjet csapatok beavatkozása Magyarországon a lehető legélesebben ellentétben áll az ENSZ Alapokmányának rendelkezéseivel. A szovjet fegyveres beavatkozás nemzetközi probléma, amelynek megoldása a Biztonsági Tanács elé tartozik. Dixon visszautasította a szovjet küldöttnek azt az állítását, hogy ami ma Magyarországon történik, az fasiszta ellenforradalom. Magyarországon az egész nemzet megmozdult szabadságának és függetlenségének kivívásáért – mondotta az angol küldött.

Cornut-Gentille arra mutatott rá, hogy a magyarországi események az egész világot felrázták. A magyar helyzet rendkívül súlyos, és veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. A szovjet beavatkozás megsértését jelenti azoknak a jogoknak, amelyeket a nagyhatalmakkal kötött békeszerződés biztosított. A magyar nemzet joga, hogy külső nyomástól mentesen, szabadon döntsön, milyen kormányforma alatt akar élni.

Brilej jugoszláv küldött közölte, hogy kormánya aggodalommal figyeli a magyarországi helyzet fejlődését. A jugoszláv kormány nem támogatja a magyar problémának a Biztonsági Tanács elé vitelét, de nem szavaz a vita napirendre tűzése ellen, mert ellenzi külföldi csapatok alkalmazását belügyek megoldására.

A vita valamennyi többi felszólalója határozott formában elítélte a szovjet katonai beavatkozást Magyarországon. A Biztonsági Tanácsi ülése öt és fél óra hosszat tartott. A vitát folytatják, a legközelebbi ülés időpontját még nem közölték.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez egymás után érkeznek be a tagállamok jegyzékei, amelyben tiltakoznak a Szovjetunió magyarországi eljárása ellen. Az osztrák kormány közölte Hammarskjöld ENSZ-főtitkárral, hogy tegnap jegyzéket intézett a szovjet kormányhoz, amelyben a magyarországi katonai akciók és a vérontás beszüntetését kérte. Ausztria a helyzet normalizálását kívánja, a nemzet szabadságának és emberi jogainak helyreállítását sürgeti, az európai béke megszilárdítása érdekében – írta a szovjet kormányhoz intézett jegyzékében az osztrák kormány.

A Fülöp-szigetek kormánya az ENSZ főtitkárához intézett levelében kiemeli, hogy a szovjet csapatok harckocsikkal és ágyukkal törtek a védtelen magyar népre, amelynek nem volt más bűne, mint az, hogy szabadon akart élni. A szovjet csapatok bevetése súlyosan sérti a magyar békeszerződés és az ENSZ Alapokmánya rendelkezéseit. A Fülöp-szigetek kormánya melegen támogat minden olyan lépést az ENSZ-ben, amely a kérdés igazságos és gyors megoldását célozza.

Törökország kormánya az ENSZ főtitkárához intézett levelében támogatja a nyugati nagyhatalmak fellépését a magyar kérdésben. Azt a kívánságát fejezi ki, hogy a magyarországi szovjet csapatok azonnal hagyjanak fel fegyveres akcióikkal, és ne tegyenek újabb kísérletet arra, hogy erőszakkal nyomják el azt a mozgalmat, amelynek célja, hogy biztosítsa a magyar nép szabadságát és boldogságát.

Magyarország nyugati határövezetéből érkező jelentések egyöntetűen arra mutatnak, hogy az ország nagy területei szilárdan a szabadságharcosok kezén vannak. A szabadságharcosok megerősítették pozíciójukat a szombathelyi térségben, valamint a Kecskemét-Kiskunhalas-Szeged körzetben, ahol a hírek szerint további hét magyar hadosztály állt át a felkelőkhöz.

Budapesten a Magyar Távirati Iroda és a Szabad Nép ma reggeli száma azt jelenti, hogy a szovjet csapatok megkezdték kivonulásukat. Ugyanakkor egy angol távirati ügynökség arról számol be, hogy a szovjet harckocsik újabb támadást intéztek egy laktanya ellen, ahol több ezer munkás, katona és diák tartja állásait.
Nyugati újságírók, akiknek alkalmuk volt a nyugat-magyarországi szabadságharcosokkal beszélni, azt jelentik lapjaiknak: a felkelők bizonyos fenntartással és gyanakvással fogadják a szovjet csapatok kivonásáról szóló kormánybejelentéseket. A közhangulat ebben foglalható össze: "akkor hisszük, ha látjuk".

Az angol hírszolgálati ügynökség egyik tudósítója bement Veszprémbe, majd a szabadságharcosok által rendelkezésére bocsátott gépkocsin néhány magyar tiszt kíséretében beutazta a Dunántúlt. Jelentésében elmondja, hogy hét nagyobb várost látogatott meg, és számos falun ment keresztül. A lakosság mindenütt lelkesedéssel fogadta, és magyarosan vendégül látta. Megmutatták neki a szabadságharcosok egyik titkos rádióleadó-állomását. Veszprém környékén nagyobb arányú szovjet csapatösszevonást figyelt meg. Jelenti, hogy a falvak és a meglátogatott városok a szabadságharcosok oldalán állanak. A nyugati megyékben több helyen látta, hogy a szovjet és a magyar csapatok beásták magukat, farkasszemet néznek egymással, de ezeken a helyeken egyelőre nem folyik harc közöttük. Több helyen orosz járőrökkel találkoztak, ezek harc nélkül átengedték őket. Egy szovjet katona egy ízben feltartóztatta őket, géppisztolyt szegezve az újságíróra és a szabadságharcosokra, felhívta őket, hogy szálljanak ki a gépkocsiból. Amikor ez megtörtént, 25 lépésről géppisztollyal kezdett lőni a csoportra. A golyók nem tettek kárt senkiben, és a lövöldöző oroszt az egyik magyar tiszt egyetlen lövéssel ártalmatlanná tette.
Győrben az angol újságíró részt vett egy tömeggyűlésen, ahol több mint tízezer ember jött össze, hogy meghallgassa az ifjúság szónokait. A szónokok a tízezres tömeg lelkes éljenzése között hangsúlyozták, hogy függetlenül attól, mit határoznak és mit követelnek a nemzeti bizottságot, a fiatalság folytatja a harcot, amíg az ország megszabadul a szovjet igától, amíg a kommunista párt zsarnok uralma megszűnik az ország felett, amíg azok, akik 11 éves nyomorúságba döntötték az országot, eltűnnek.

Kedves Hallgatóink, híreink közlését befejeztük. Legközelebb 13 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja.