00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Kedves hallgatóink, most Balogh Balázst hallják.
Kedves hallgatóim, figyeljük a magyarországi eseményeket és megnyugvással látjuk, hogy egyre nagyobb, általánosabb a követelés, amely egységes politikai vezetés megteremtésére irányul. Ezekkel a megnyilatkozásokkal szeretnék most foglalkozni, hangot adni annak, hogy ez a követelés valóban nemzeti akaratot fejez ki, megvalósítása nem tűr halasztást. A fegyveres hatalom mérlegét e pillanatban nem lehet felállítani. Nem tudjuk mi lesz. Csak elszorult szívvel reméljük, hogy a sors megkíméli népünket újabb vérontástól és az idegen hatalom megszálló seregei vérontás nélkül kitakarodnak az országból. A politikai hatalom - ez nem vitás - a nép birtokában van. A hősi harc, a tengernyi áldozat meghozta a szabadságot. Nincs olyan hatalom a földön, amely ezt tőlünk megint elrabolhatná. A Szovjetunió a feje tetejére állhat, a feje tetejére állíthatja átmenetileg Magyarországot vagy az egész világot, de az idő kerekét visszafordítani nem tudja. Magyarország népe kezébe vette sorsa intézését, övé a politikai hatalom; most az a nagy és valóban sorsdöntő kérdés, hogy ezt a hatalmat hogyan gyakorolja?
A győztes forradalom szervezetlen volt. Nem vezér vagy vezérkar indította meg. Nem akart senkit hatalomra segíteni, senkinek se osztogatott parancsokat. Lenyűgöző nagysága, történelmi jelentősége, teljes győzelme éppen abban rejlik, hogy a nép parancs nélkül kelt fel, szervezetlenül harcolt. Olyan alulról jövő, spontán megnyilatkozás volt, amelyre nincsen példa a forradalmak történetében. A nép győzött, de ezt a győzelmet értékesíteni kell. Itt a legfőbb ideje annak, hogy győzelmét intézményesítse, megteremtse azt a politikai szervet és szervezeteket, amelyek bírják az egységben harcoló nép teljes bizalmát, ennek alapján mindenkire kötelező önként elfogadott rendelkezéseket hoznak, amelyek az ország életét irányítják és a külföld felé teljes súllyal képviselik a felszabadult nép egységes akaratát.
Ezt érzik és hangoztatják azok a politikusok és politikai alakulatok, amelyek egyre hangosabban követelik, hogy a forradalom győzelme következtében támadt űrt kitöltsük. A szabadságharcban összeroskadt a szovjet mintára berendezett népi demokrácia egész szervezete. A Rákosi által lemásolt sztálini alkotmány romokban hever. Az ennek alapján létrejött Elnöki Tanács tagjainak jó része megszökött, a tanács működése lehetetlenné vált. Dobi Istvánnak, Révai Józsefnek, Rákosinak, Gerőnek és társaiknak egészen máshol van a helyük, nem az ország élén. A kormányt a párt jelölte ki. A párt maga már megszűnt, más nevet vett fel, hirtelen átmázolta programját, megtagadta múltját. A párt kijelölése alapján működő kormánynak semmi jogi vagy erkölcsi alapja nincs, személyi összetétele idejétmúlt, mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy bizalmat keltsen és a forradalmi nép akaratát kifejezze. A pártok most szervezkednek, még csak keretek állanak, a nép által jóváhagyott politikai képviselet még nincsen. A szükségesség teremtette meg a helyi, községi, városi, megyei tanácsokat, amelyek kitűnő munkát végeznek. Biztosítják az élet rendjét és folyamatosságát, állást foglalnak országos érdekű kérdésekben is, de nem jelentik, nem is jelenthetik azt az egységes népképviseletet, amelyre ezekben az időkben sürgősen szükség van.
Meg kell teremteni azonnal azt a szervet, amelyre a mostani aggasztóan nehéz helyzetben életbevágóan fontos feladat vár. Mindegy, hogy nemzeti tanácsnak, főtanácsnak, forradalmi bizottságnak mondják, a név nem fontos. Fontos csak az, hogy mozgékony, intézkedni tudó szervezet legyen, amelynek létszáma természetesen korlátozott, összetétele pedig egybefogja a most felszabadult valóban népi erőket. Ennek a szervnek egyik legfontosabb feladata, hogy egybehangolja a földrajzilag széttagolt nemzeti tanácsok és bizottságok munkáját, megkapja ezek teljes támogatását, ne avatkozzék a helyi problémák elintézésébe, de kezébe vegye az országos ügyek irányítását. Másik feladata bizonyos vonatkozásban államfői jogkör. A kormány e pillanatban nem felelős senkinek. Országgyűlés nincsen. A Rákosi Mátyás által összeállított Duna-parti Tanácskozó Testület éppen úgy megszűnt, mint az Elnöki Tanács. Papíron ennek a kettőnek lett volna feladata, hogy a kormány működését ellenőrizze, a kormány tagjait megválassza vagy leváltsa. Nem létező szervek ezt a tevékenységet nem gyakorolhatják. E pillanatban az a helyzet, hogy ha Nagy Imre történetesen lemond vagy bármilyen más okból nem tudja ellátni a miniszterelnökséget, nincsen aki új miniszterelnököt jelöljön ki. Még forradalmi állapotban is lehetetlen, hogy a miniszterelnök ne tudja megosztani a felelősséget, ne kapjon ellenőrzést és segítséget és az ország érdekeinek képviseletébe ne hivatkozhassék olyan szervre, amely a népakarat kifejezője és a kormány felett áll. Nagy Imre személyéről ebben a rádióban már sokat beszéltünk. Nem tudjuk, az ő mulasztása-e, hogy mögötte még olyan kormány áll, amelynek tagjai inkább a vádlottak padjára illenek, mint a miniszteri székbe. Ne feszegessük most mi akadályozta eddig Nagy Imrét abba, hogy ezeket a kompromittált személyeket eltávolítsa, de meggyőződésünk, hogy ha van kormány felett álló erkölcsi testület, akkor ezek a személyek már nem volnának tagjai a magyarországi kormánynak és ugyancsak ez a testület gondoskodhatnék arról is, hogy kompromittált, gyanús vagy már nem is gyanús személyek ne kerüljenek a győztes forradalom vezető őrhelyeire.
Kedves hallgatóim, a fegyveres ellenség, amellyel most szembe kell néznünk, sziklaszilárd, maradéktalan egységet követel. Új alkotmányos berendezésre most nincs időnk. Ehhez szabad, tiszta választás kell, alkotmányozó nemzetgyűlés, végrehajtó hatalom, törvény és rend. Most forradalom van. A forradalom első, nehezebb részén túl vagyunk. A gyűlölt idegen igát leráztuk, összetörtük. Nincs idő a megállásra, tépelődésre, széthúzásra. A forradalom vívmányai vannak veszélyben! A nép készen áll ezeknek a vívmányoknak a megvédésére, de a most következő harcot már nem csak az utcán kell megvív..., megvívni, hanem a tárgyalóasztaloknál külföldön is. Ehhez olyan szervezet kell, amely méltó a fegyverekkel győztes néphez. Vállalja a rá háruló roppant felelősséget és olyan erkölcsi, politikai irányítást ad, amelyet pártállásra, korra és nemre való tekintet nélkül minden magyar önként elfogad. Vannak vezetőink, vannak személyek, akik az egész nép vagy nagy néprétegek bizalmát mondhatják magukénak. Üljenek össze és intézkedjenek! Tegnap már késő volt, holnap esetleg elkésett lehet a cselekvés, amelyet a történelmi helyzet és a politikai szabadságát kivívott nép megkövetel.
Kedves hallgatóink, Balogh Balázst hallották. Arról beszélt, hogy feltétlenül szükség van olyan legfőbb szervre, amely a felszabadult népi erőket egyesíti és képviseli.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Kedves hallgatóim, figyeljük a magyarországi eseményeket és megnyugvással látjuk, hogy egyre nagyobb, általánosabb a követelés, amely egységes politikai vezetés megteremtésére irányul. Ezekkel a megnyilatkozásokkal szeretnék most foglalkozni, hangot adni annak, hogy ez a követelés valóban nemzeti akaratot fejez ki, megvalósítása nem tűr halasztást. A fegyveres hatalom mérlegét e pillanatban nem lehet felállítani. Nem tudjuk mi lesz. Csak elszorult szívvel reméljük, hogy a sors megkíméli népünket újabb vérontástól és az idegen hatalom megszálló seregei vérontás nélkül kitakarodnak az országból. A politikai hatalom - ez nem vitás - a nép birtokában van. A hősi harc, a tengernyi áldozat meghozta a szabadságot. Nincs olyan hatalom a földön, amely ezt tőlünk megint elrabolhatná. A Szovjetunió a feje tetejére állhat, a feje tetejére állíthatja átmenetileg Magyarországot vagy az egész világot, de az idő kerekét visszafordítani nem tudja. Magyarország népe kezébe vette sorsa intézését, övé a politikai hatalom; most az a nagy és valóban sorsdöntő kérdés, hogy ezt a hatalmat hogyan gyakorolja?
A győztes forradalom szervezetlen volt. Nem vezér vagy vezérkar indította meg. Nem akart senkit hatalomra segíteni, senkinek se osztogatott parancsokat. Lenyűgöző nagysága, történelmi jelentősége, teljes győzelme éppen abban rejlik, hogy a nép parancs nélkül kelt fel, szervezetlenül harcolt. Olyan alulról jövő, spontán megnyilatkozás volt, amelyre nincsen példa a forradalmak történetében. A nép győzött, de ezt a győzelmet értékesíteni kell. Itt a legfőbb ideje annak, hogy győzelmét intézményesítse, megteremtse azt a politikai szervet és szervezeteket, amelyek bírják az egységben harcoló nép teljes bizalmát, ennek alapján mindenkire kötelező önként elfogadott rendelkezéseket hoznak, amelyek az ország életét irányítják és a külföld felé teljes súllyal képviselik a felszabadult nép egységes akaratát.
Ezt érzik és hangoztatják azok a politikusok és politikai alakulatok, amelyek egyre hangosabban követelik, hogy a forradalom győzelme következtében támadt űrt kitöltsük. A szabadságharcban összeroskadt a szovjet mintára berendezett népi demokrácia egész szervezete. A Rákosi által lemásolt sztálini alkotmány romokban hever. Az ennek alapján létrejött Elnöki Tanács tagjainak jó része megszökött, a tanács működése lehetetlenné vált. Dobi Istvánnak, Révai Józsefnek, Rákosinak, Gerőnek és társaiknak egészen máshol van a helyük, nem az ország élén. A kormányt a párt jelölte ki. A párt maga már megszűnt, más nevet vett fel, hirtelen átmázolta programját, megtagadta múltját. A párt kijelölése alapján működő kormánynak semmi jogi vagy erkölcsi alapja nincs, személyi összetétele idejétmúlt, mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy bizalmat keltsen és a forradalmi nép akaratát kifejezze. A pártok most szervezkednek, még csak keretek állanak, a nép által jóváhagyott politikai képviselet még nincsen. A szükségesség teremtette meg a helyi, községi, városi, megyei tanácsokat, amelyek kitűnő munkát végeznek. Biztosítják az élet rendjét és folyamatosságát, állást foglalnak országos érdekű kérdésekben is, de nem jelentik, nem is jelenthetik azt az egységes népképviseletet, amelyre ezekben az időkben sürgősen szükség van.
Meg kell teremteni azonnal azt a szervet, amelyre a mostani aggasztóan nehéz helyzetben életbevágóan fontos feladat vár. Mindegy, hogy nemzeti tanácsnak, főtanácsnak, forradalmi bizottságnak mondják, a név nem fontos. Fontos csak az, hogy mozgékony, intézkedni tudó szervezet legyen, amelynek létszáma természetesen korlátozott, összetétele pedig egybefogja a most felszabadult valóban népi erőket. Ennek a szervnek egyik legfontosabb feladata, hogy egybehangolja a földrajzilag széttagolt nemzeti tanácsok és bizottságok munkáját, megkapja ezek teljes támogatását, ne avatkozzék a helyi problémák elintézésébe, de kezébe vegye az országos ügyek irányítását. Másik feladata bizonyos vonatkozásban államfői jogkör. A kormány e pillanatban nem felelős senkinek. Országgyűlés nincsen. A Rákosi Mátyás által összeállított Duna-parti Tanácskozó Testület éppen úgy megszűnt, mint az Elnöki Tanács. Papíron ennek a kettőnek lett volna feladata, hogy a kormány működését ellenőrizze, a kormány tagjait megválassza vagy leváltsa. Nem létező szervek ezt a tevékenységet nem gyakorolhatják. E pillanatban az a helyzet, hogy ha Nagy Imre történetesen lemond vagy bármilyen más okból nem tudja ellátni a miniszterelnökséget, nincsen aki új miniszterelnököt jelöljön ki. Még forradalmi állapotban is lehetetlen, hogy a miniszterelnök ne tudja megosztani a felelősséget, ne kapjon ellenőrzést és segítséget és az ország érdekeinek képviseletébe ne hivatkozhassék olyan szervre, amely a népakarat kifejezője és a kormány felett áll. Nagy Imre személyéről ebben a rádióban már sokat beszéltünk. Nem tudjuk, az ő mulasztása-e, hogy mögötte még olyan kormány áll, amelynek tagjai inkább a vádlottak padjára illenek, mint a miniszteri székbe. Ne feszegessük most mi akadályozta eddig Nagy Imrét abba, hogy ezeket a kompromittált személyeket eltávolítsa, de meggyőződésünk, hogy ha van kormány felett álló erkölcsi testület, akkor ezek a személyek már nem volnának tagjai a magyarországi kormánynak és ugyancsak ez a testület gondoskodhatnék arról is, hogy kompromittált, gyanús vagy már nem is gyanús személyek ne kerüljenek a győztes forradalom vezető őrhelyeire.
Kedves hallgatóim, a fegyveres ellenség, amellyel most szembe kell néznünk, sziklaszilárd, maradéktalan egységet követel. Új alkotmányos berendezésre most nincs időnk. Ehhez szabad, tiszta választás kell, alkotmányozó nemzetgyűlés, végrehajtó hatalom, törvény és rend. Most forradalom van. A forradalom első, nehezebb részén túl vagyunk. A gyűlölt idegen igát leráztuk, összetörtük. Nincs idő a megállásra, tépelődésre, széthúzásra. A forradalom vívmányai vannak veszélyben! A nép készen áll ezeknek a vívmányoknak a megvédésére, de a most következő harcot már nem csak az utcán kell megvív..., megvívni, hanem a tárgyalóasztaloknál külföldön is. Ehhez olyan szervezet kell, amely méltó a fegyverekkel győztes néphez. Vállalja a rá háruló roppant felelősséget és olyan erkölcsi, politikai irányítást ad, amelyet pártállásra, korra és nemre való tekintet nélkül minden magyar önként elfogad. Vannak vezetőink, vannak személyek, akik az egész nép vagy nagy néprétegek bizalmát mondhatják magukénak. Üljenek össze és intézkedjenek! Tegnap már késő volt, holnap esetleg elkésett lehet a cselekvés, amelyet a történelmi helyzet és a politikai szabadságát kivívott nép megkövetel.
Kedves hallgatóink, Balogh Balázst hallották. Arról beszélt, hogy feltétlenül szükség van olyan legfőbb szervre, amely a felszabadult népi erőket egyesíti és képviseli.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
Adásba került | 1956-11-03 15:10 |
Hossz | 0:09:06 |
Cím | Rendkívüli kommentár |
Műsorkategória | Kommentár |
Ismétlések |
1956-11-03 15:10 |
Szerkesztő | Béry László |