00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Kedves Hallgatóink! Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.
A Magyarországról érkező jelentések arra utalnak, hogy a Kádár-csoport törekvései a normális helyzetnek legalább bizonyos fokú helyreállítására igen nagy nehézségekbe ütköznek. Egymást követik a lakossághoz intézett felhívások, hogy mindenki foglalja el munkahelyét. Az üzemekre bízták a munkások élelmiszeradagjainak kiosztását, hogy ezzel szorítsák rá a munkásságot a munka felvételére. A felhívások ellenére még mindig sok helyen szünetel a munka, vagy csak szűk keretek között indult meg. A bányászok és vasutasok nem jelentkeztek munkahelyükön. Budapesti jelentések összeütközésekről számolnak be a szovjet csapatok és a szabadságharcosok között. A helyzetet súlyosbítja, hogy a fegyelem megbomlott a Vörös Hadseregben. A szovjet parancsnokok nem tartják együtt a kötelékeket, a katonák fosztogatnak és kegyetlenkednek a lakossággal. Budapest külső peremén a szovjet egységek több helyen tűz alatt tartották a szabadságharcosok állásait. Szovjet járőrök az élelmiszerszállítmányokat sem engedik be a városba. Hírek vannak arról is, hogy a magyar szabadságharcosok ellen bevetett szovjet erők tagjai közül nem egy átáll a szabadságharcosok oldalára. Főleg az ukrajnai és kaukázusi csapatok tagjai közül jelentenek átállásokat, akik az erdőkbe visszahúzódó szabadságharcosokhoz csatlakoznak.
Budapestről különben szombat délután sikerült hat svéd és egy norvég újságírónak kijönnie. Az újságírók Ausztriába érkeztek és elmondották, hogy péntekről szombatra virradó éjszaka még súlyos harcok voltak a fővárosban. A szabadságharcos csoportok a főváros egyes részeiben változatlanul erősen tartják magukat. Az újságírók megerősítették azokat a jelentéseket is, hogy a szovjet erők nem riadnak vissza attól sem, hogy kórházakat harckocsikból és fedélzeti fegyverekkel repülőgépekből lőjék.
Az ENSZ rendkívüli Közgyűlése tegnap délutáni ülésén egy amerikai javaslat felett szavazott, amely indítványozta, hogy minősítsék sürgősnek a magyar és a közel-keleti ügy tárgyalását, és ennek megfelelően tegyék át mindkét problémát a hétfőn kezdődő rendes Közgyűlés napirendjére. A magyar ügynek a rendes Közgyűlés napirendjére helyezése mellett 53 ország foglalt állást. A kommunista blokk országai, kilencen, a javaslat ellen szavaztak, 8 tagállam pedig tartózkodott a szavazástól. A közel-keleti kérdésnek a rendes Közgyűléshez való áttétele mellett 66 küldött szavazott, kettő tartózkodott a szavazástól. A rendkívüli Közgyűlés által nagy többséggel elfogadott javaslat kimondja, hogy mind a magyar, mind a közel-keleti problémát prioritással kell tárgyalni, ami azt jelenti, hogy az egyéb napirendi pontoktól függetlenül bármikor tárgyalható a két kérdés, anélkül, hogy előzőleg az illetékes bizottság döntene a Közgyűlés előtti megvitatásról. Amikor a magyar kérdésre vonatkozó amerikai javaslatot szavazásra bocsátották, Szabó János, a szovjet kommunistabérenc Kádár-kormány képviseletében tiltakozott a magyar kérdésnek a rendkívüli Közgyűlés napirendjéről a rendes Közgyűlés napirendjére való áttevése ellen. Szabó kijelentette, hogy ami Magyarországon történik, az kizárólag a budapesti kormányra tartozik.
Martino, olasz külügyminiszter New Yorkba utazott, hogy részt vegyen az ENSZ rendes Közgyűlésén. A külügyminiszter elutazása előtt újságíróknak kijelentette, hogy Olaszország minden erőfeszítést megtesz, hogy a Szovjetunió visszavonja csapatait Magyarországról, ahogy azt az ENSZ-ben elfogadott határozat kívánja.
Ha a Szovjetunió nem ad megfelelő garanciákat arra, hogy szabad választásokat tartanak Magyarországon, akkor nemzetközi rendőrség kiküldésére lesz szükség. Martino külügyminiszter így folytatta. A magyarországi rendkívüli súlyos és tragikus események azt bizonyítják, hogy a Nyugatnak szüksége van együttes védelmi intézkedésekre a béke fenntartása és a népek haladásának biztosítása érdekében. Ezért a nyugati államoknak erősíteniök kell együttműködésüket.
A Szentatya rádióbeszédben fordult a világ közvéleményéhez a szovjet haderő magyarországi gyilkos beavatkozása ügyében. A vallás, a civilizáció és az emberi érzés nevében szólott, és kijelentette, hogy véget kell vetni a magyar nép törvényellenes és brutális elnyomatásának. XII. Pius pápa szózatában hangoztatta, hogy véget kell vetni a hatalmak közötti vetélkedésnek, és mindannak, ami az életet félelemmé és terrorrá változtatja, ami megöli a szellemet, és a munka és haladás gyümölcseit elsorvasztja. A Szentatya a kereszténység lelkiismeretére apellál, hangoztatva, hogy a kereszténységet erkölcsi elvek kötelezik arra, hogy minden lehető megtörténjék a magyarság szabadságának visszaállítása érdekében.
Costello, ír miniszterelnök tegnap megbélyegezte a szovjet csapatok magyarországi agresszióját. A magyar népre - mondotta az ír kormány feje, éveken át olyan kormányrendszert kényszerítettek, amely lábbal tiporta a nép hagyományos szabadságszeretetét. Magyarország lakossága nem alkudhatott meg ezzel a rendszerrel. Az ír nép minden rokonszenve és szeretete a magyar nép felé fordul. Sajnos, a kis Írország csak keveset segíthet. Minden tőle telhetőt megtesz azonban, hogy enyhítsen a magyar lakosság szenvedésein - mondotta az ír miniszterelnök.
Aramburu, argentin köztársasági elnök a legújabb magyarországi események hatása alatt élesen bírálta a kommunistákat, és bejelentette, hogy Argentína rövidesen kiutasít minden kommunistát az országból. Argentínában - mondotta Aramburu, minden zavar mögött a kommunisták intrikája rejlik. Az argentin népnek jól emlékezetébe kell vésnie a magyarországi eseményeket, és erélyesen fel kell lépnie a kommunistákkal szemben. Politikai megfigyelők Aramburu beszédében annak a jelét látják, hogy a dél-amerikai országokban a magyar szabadságharc szovjet vérbefojtása után a különböző kormányok könyörtelenül kívánnak fellépni a kommunizmussal szemben. Buenos Airesben egyébként a tömeg tegnap megostromolta a kommunista párt főhadiszállását. A tüntetők kövekkel beverték a kommunista székház ablakait. A rendőrség csak könnygázbombák alkalmazásával tudta szétoszlatni a tömeget.
Párizsban, a Montmartre-on lévő Sacré-Coeur székesegyházban tegnap este könyörgő istentiszteletet tartottak a magyar szabadságharcosokért. A hatalmas katedrálisban és környékén több mint tízezer ember jelent meg, hogy imádkozzék a magyar szabadságharcosokért.
A magyarországi szovjet agresszió éles reakciót váltott ki Japánban is. Tokiói diplomaták szerint a nemrégiben Moszkvában megkötött szovjet-japán megegyezés ratifikálása veszélyben forog.
Rómában tüntetők bombát dobtak a szovjet kereskedelmi misszió épületére. A bombarobbanás következtében a palota ablakai betörtek. Sebesülés nem történt. Az olasz fővárosban az elmúlt tíz napban úgyszólván minden nap tömegtüntetések voltak.
Brentano nyugatnémet külügyminiszter a magyar eseményekre célozva tegnap kijelentette, hogy a bonni kormány rövidesen kezdeményező lépéseket tesz a szabad nemzetek közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésére.
Tegnap újabb 1500 magyar menekült érkezett Ausztriába. A nyugati magyar határon várakozó vöröskeresztes karavánok tegnap sem kaptak beutazási engedélyt. A Nemzetközi Vöröskereszt megbízottai tegnap újabb kísérletet tettek arra, hogy szállítmányaikkal átlépjék a magyar határt Sopronnál. Bár a budapesti kommunisták is elismerik, hogy élelmiszer és gyógyszerhiány van a fővárosban, a gyógyszerekkel és élelmiszerrel megrakott karavánokat a nyugati határnál továbbra is feltartóztatják. A budapesti kommunisták és szovjet pártfogói felháborító magatartásukat a Nemzetközi Vöröskereszttel szemben támasztott vádaskodásaikkal igyekeznek leplezni. A Nemzetközi Vöröskereszt küldeményeinek egy részét Jugoszláviába irányítja, hogy a gyógyszer és élelmiszer egy része kerülő úton eljuthasson Magyarországra.
Az ENSZ közel-keleti rendőri erejének előőrsei, 50 dán katona az éjszaka megérkezett Nápolyba. A katonákat egy amerikai szállító-repülőgép szállította a dél-olasz kikötőbe. A dánok hétfőn a svájci repülőtársaság személyszállító gépén tovább utaznak Egyiptomba. Hétfőn mintegy százötven dán, norvég és kolumbiai katona érkezik a Szuezi-csatorna övezetébe, hogy előkészítsék az ENSZ csapatok zömének megérkezését. Az Egyesült Nemzetek Szervezete megállapodást kötött a svájci légiforgalmi társasággal, hogy az ENSZ rendőri erejének tagjait Nápolyból svájci gépek szállítják Kairóba.
Híreink közlését befejeztük. Legközelebb 9 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
A Magyarországról érkező jelentések arra utalnak, hogy a Kádár-csoport törekvései a normális helyzetnek legalább bizonyos fokú helyreállítására igen nagy nehézségekbe ütköznek. Egymást követik a lakossághoz intézett felhívások, hogy mindenki foglalja el munkahelyét. Az üzemekre bízták a munkások élelmiszeradagjainak kiosztását, hogy ezzel szorítsák rá a munkásságot a munka felvételére. A felhívások ellenére még mindig sok helyen szünetel a munka, vagy csak szűk keretek között indult meg. A bányászok és vasutasok nem jelentkeztek munkahelyükön. Budapesti jelentések összeütközésekről számolnak be a szovjet csapatok és a szabadságharcosok között. A helyzetet súlyosbítja, hogy a fegyelem megbomlott a Vörös Hadseregben. A szovjet parancsnokok nem tartják együtt a kötelékeket, a katonák fosztogatnak és kegyetlenkednek a lakossággal. Budapest külső peremén a szovjet egységek több helyen tűz alatt tartották a szabadságharcosok állásait. Szovjet járőrök az élelmiszerszállítmányokat sem engedik be a városba. Hírek vannak arról is, hogy a magyar szabadságharcosok ellen bevetett szovjet erők tagjai közül nem egy átáll a szabadságharcosok oldalára. Főleg az ukrajnai és kaukázusi csapatok tagjai közül jelentenek átállásokat, akik az erdőkbe visszahúzódó szabadságharcosokhoz csatlakoznak.
Budapestről különben szombat délután sikerült hat svéd és egy norvég újságírónak kijönnie. Az újságírók Ausztriába érkeztek és elmondották, hogy péntekről szombatra virradó éjszaka még súlyos harcok voltak a fővárosban. A szabadságharcos csoportok a főváros egyes részeiben változatlanul erősen tartják magukat. Az újságírók megerősítették azokat a jelentéseket is, hogy a szovjet erők nem riadnak vissza attól sem, hogy kórházakat harckocsikból és fedélzeti fegyverekkel repülőgépekből lőjék.
Az ENSZ rendkívüli Közgyűlése tegnap délutáni ülésén egy amerikai javaslat felett szavazott, amely indítványozta, hogy minősítsék sürgősnek a magyar és a közel-keleti ügy tárgyalását, és ennek megfelelően tegyék át mindkét problémát a hétfőn kezdődő rendes Közgyűlés napirendjére. A magyar ügynek a rendes Közgyűlés napirendjére helyezése mellett 53 ország foglalt állást. A kommunista blokk országai, kilencen, a javaslat ellen szavaztak, 8 tagállam pedig tartózkodott a szavazástól. A közel-keleti kérdésnek a rendes Közgyűléshez való áttétele mellett 66 küldött szavazott, kettő tartózkodott a szavazástól. A rendkívüli Közgyűlés által nagy többséggel elfogadott javaslat kimondja, hogy mind a magyar, mind a közel-keleti problémát prioritással kell tárgyalni, ami azt jelenti, hogy az egyéb napirendi pontoktól függetlenül bármikor tárgyalható a két kérdés, anélkül, hogy előzőleg az illetékes bizottság döntene a Közgyűlés előtti megvitatásról. Amikor a magyar kérdésre vonatkozó amerikai javaslatot szavazásra bocsátották, Szabó János, a szovjet kommunistabérenc Kádár-kormány képviseletében tiltakozott a magyar kérdésnek a rendkívüli Közgyűlés napirendjéről a rendes Közgyűlés napirendjére való áttevése ellen. Szabó kijelentette, hogy ami Magyarországon történik, az kizárólag a budapesti kormányra tartozik.
Martino, olasz külügyminiszter New Yorkba utazott, hogy részt vegyen az ENSZ rendes Közgyűlésén. A külügyminiszter elutazása előtt újságíróknak kijelentette, hogy Olaszország minden erőfeszítést megtesz, hogy a Szovjetunió visszavonja csapatait Magyarországról, ahogy azt az ENSZ-ben elfogadott határozat kívánja.
Ha a Szovjetunió nem ad megfelelő garanciákat arra, hogy szabad választásokat tartanak Magyarországon, akkor nemzetközi rendőrség kiküldésére lesz szükség. Martino külügyminiszter így folytatta. A magyarországi rendkívüli súlyos és tragikus események azt bizonyítják, hogy a Nyugatnak szüksége van együttes védelmi intézkedésekre a béke fenntartása és a népek haladásának biztosítása érdekében. Ezért a nyugati államoknak erősíteniök kell együttműködésüket.
A Szentatya rádióbeszédben fordult a világ közvéleményéhez a szovjet haderő magyarországi gyilkos beavatkozása ügyében. A vallás, a civilizáció és az emberi érzés nevében szólott, és kijelentette, hogy véget kell vetni a magyar nép törvényellenes és brutális elnyomatásának. XII. Pius pápa szózatában hangoztatta, hogy véget kell vetni a hatalmak közötti vetélkedésnek, és mindannak, ami az életet félelemmé és terrorrá változtatja, ami megöli a szellemet, és a munka és haladás gyümölcseit elsorvasztja. A Szentatya a kereszténység lelkiismeretére apellál, hangoztatva, hogy a kereszténységet erkölcsi elvek kötelezik arra, hogy minden lehető megtörténjék a magyarság szabadságának visszaállítása érdekében.
Costello, ír miniszterelnök tegnap megbélyegezte a szovjet csapatok magyarországi agresszióját. A magyar népre - mondotta az ír kormány feje, éveken át olyan kormányrendszert kényszerítettek, amely lábbal tiporta a nép hagyományos szabadságszeretetét. Magyarország lakossága nem alkudhatott meg ezzel a rendszerrel. Az ír nép minden rokonszenve és szeretete a magyar nép felé fordul. Sajnos, a kis Írország csak keveset segíthet. Minden tőle telhetőt megtesz azonban, hogy enyhítsen a magyar lakosság szenvedésein - mondotta az ír miniszterelnök.
Aramburu, argentin köztársasági elnök a legújabb magyarországi események hatása alatt élesen bírálta a kommunistákat, és bejelentette, hogy Argentína rövidesen kiutasít minden kommunistát az országból. Argentínában - mondotta Aramburu, minden zavar mögött a kommunisták intrikája rejlik. Az argentin népnek jól emlékezetébe kell vésnie a magyarországi eseményeket, és erélyesen fel kell lépnie a kommunistákkal szemben. Politikai megfigyelők Aramburu beszédében annak a jelét látják, hogy a dél-amerikai országokban a magyar szabadságharc szovjet vérbefojtása után a különböző kormányok könyörtelenül kívánnak fellépni a kommunizmussal szemben. Buenos Airesben egyébként a tömeg tegnap megostromolta a kommunista párt főhadiszállását. A tüntetők kövekkel beverték a kommunista székház ablakait. A rendőrség csak könnygázbombák alkalmazásával tudta szétoszlatni a tömeget.
Párizsban, a Montmartre-on lévő Sacré-Coeur székesegyházban tegnap este könyörgő istentiszteletet tartottak a magyar szabadságharcosokért. A hatalmas katedrálisban és környékén több mint tízezer ember jelent meg, hogy imádkozzék a magyar szabadságharcosokért.
A magyarországi szovjet agresszió éles reakciót váltott ki Japánban is. Tokiói diplomaták szerint a nemrégiben Moszkvában megkötött szovjet-japán megegyezés ratifikálása veszélyben forog.
Rómában tüntetők bombát dobtak a szovjet kereskedelmi misszió épületére. A bombarobbanás következtében a palota ablakai betörtek. Sebesülés nem történt. Az olasz fővárosban az elmúlt tíz napban úgyszólván minden nap tömegtüntetések voltak.
Brentano nyugatnémet külügyminiszter a magyar eseményekre célozva tegnap kijelentette, hogy a bonni kormány rövidesen kezdeményező lépéseket tesz a szabad nemzetek közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésére.
Tegnap újabb 1500 magyar menekült érkezett Ausztriába. A nyugati magyar határon várakozó vöröskeresztes karavánok tegnap sem kaptak beutazási engedélyt. A Nemzetközi Vöröskereszt megbízottai tegnap újabb kísérletet tettek arra, hogy szállítmányaikkal átlépjék a magyar határt Sopronnál. Bár a budapesti kommunisták is elismerik, hogy élelmiszer és gyógyszerhiány van a fővárosban, a gyógyszerekkel és élelmiszerrel megrakott karavánokat a nyugati határnál továbbra is feltartóztatják. A budapesti kommunisták és szovjet pártfogói felháborító magatartásukat a Nemzetközi Vöröskereszttel szemben támasztott vádaskodásaikkal igyekeznek leplezni. A Nemzetközi Vöröskereszt küldeményeinek egy részét Jugoszláviába irányítja, hogy a gyógyszer és élelmiszer egy része kerülő úton eljuthasson Magyarországra.
Az ENSZ közel-keleti rendőri erejének előőrsei, 50 dán katona az éjszaka megérkezett Nápolyba. A katonákat egy amerikai szállító-repülőgép szállította a dél-olasz kikötőbe. A dánok hétfőn a svájci repülőtársaság személyszállító gépén tovább utaznak Egyiptomba. Hétfőn mintegy százötven dán, norvég és kolumbiai katona érkezik a Szuezi-csatorna övezetébe, hogy előkészítsék az ENSZ csapatok zömének megérkezését. Az Egyesült Nemzetek Szervezete megállapodást kötött a svájci légiforgalmi társasággal, hogy az ENSZ rendőri erejének tagjait Nápolyból svájci gépek szállítják Kairóba.
Híreink közlését befejeztük. Legközelebb 9 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
Adásba került | 1956-11-11 8:00 |
Hossz | 0:09:57 |
Cím | 08:00 óra. Hírszolgálat |
Műsorkategória | Hírszolgálat |