Grősz József kalocsai érsek nyilatkozatáról Károly atya fejti ki az egyház álláspontját

1956. október 26. 6:38 ● 09:11

Fábián Károly
00:00 00:00

A műsor leirata

Szignál

Kedves hallgatóink, a magyarországi eseményekkel kapcsolatban most Károly atya fejti ki az egyház álláspontját, Grősz József kalocsai érsek nyilatkozata alapján.

Szignál

Kedves hallgatóim! Grősz József kalocsai érsek, a Magyar Püspöki Kar ez idő szerinti elnöke tegnap este a következő nyilatkozatot tette közzé:
„A katolikus egyház álláspontja nyílt és világos. Mi elítéljük az öldöklést és a pusztítást. [Híveink ezt tudják, ezért] bizton remélem, hogy híveink ilyen üzelmekben nem vesznek részt, hanem példát adnak a rend és a nyugalom megőrzésére, és békés munkával igyekeznek biztosítani a magyar jövőt.”
A katolikus egyház álláspontja a magyarországi eseményekkel kapcsolatban valóban nyílt [és világos.] Sajnos azonban a kommunista terror még mindig nem teszi lehetővé, hogy az egyház világos álláspontját kifejtse. Az egyház ellene van az öldöklésnek és a pusztításnak. Ez a megállapítás a jelenlegi körülmények között elsősorban a kormányra és a karhatalom embereire vonatkozik. A jogtalanul meghirdetett statáriális bíróság működését ítéli el. Mi történt Magyarországon? A legelemibb és legtermészetesebb emberi jogaitól több mint egy évtizeden keresztül megfosztott nép, ifjúságával az élen követelte jogait. [Szabadságot, függetlenséget] követelt az országnak. Követelte a szovjet csapatok kivonását. Az ártatlanul bebörtönzöttek azonnali szabadon bocsájtását. Követelte Mindszenty bíboros kiszabadítását. Követelte a közelmúlt terrorcselekményeiért felelős vezetők megbüntetését. [Minden egyes] követelése tehát jogos volt és jogos marad mindaddig, míg nem teljesítik. A nép minden egyes követelése az emberi méltóság öntudatából, az ezeréves magyar történelmi öntudatból, a természetjog és erkölcsi törvények [szelleméből fakad. A kormány] azonban a nép jogos követelései ellen foglalt állást. A tüntetők közé lövetett. És amikor a jogtalanul megtámadott emberek, fiatalok, férfiak és nők védekeztek, a kormány az országot megszállva tartó idegen orosz csapatokat hívta [segítségül. A magyar nép ellen.] Az elnyomott nép kétségbeesett védekezésre kényszerült, amihez joga volt és a mai napig is joga van, mert a szabadság és az emberi jogok annyira lényeges alkotóelemei emberi természetünknek, hogy nélkülük nem élhetünk. De nemcsak, hogy nem élhetünk, hanem Istentől megkövetelt emberi kötelességünk ezeket az emberi jogokat mindenféle és fajta elnyomó törekvéssel szemben megvédeni. A magyar nép nem tett mást, mint jogainak védelmére kelt. Az elnyomó rendszernek és államhatalomnak ebben a drámai történelmi pillanatban az lett volna legsürgősebb feladata, hogy azonnal beszüntessen minden jogtipró intézkedést. Feloszlassa a kolhozokat, biztosítsa a szabad termelést, igazságos munkabért adjon a munkásoknak. A kormány legsürgősebb tennivalója lett volna ebben a tragikus pillanatban megnyitni a börtönök ajtajait, [szabadon engedni az ártatlanul bebörtönzötteket,] azonnal szabadlábra helyezni és rehabilitálni Mindszenty bíborost, Péteri püspököt, Endrédy Vendel zirci apátot és minden más jogtalanul fogvatartott becsületes magyart. A kormánynak legsürgősebb [feladata lett volna biztosítani a szülők istenadta nevelőjogát. Visszaadni a jogtalanul elrabolt egyházi iskolákat,] helyreállítani a szerzetesrendeket, azonnal feloszlatni a sztálini idők egyházüldöző szervét, a papi békemozgalmat. A kormánynak legsürgősebb tennivalója lett volna bejelenteni az [Államügyi Egyházi Hivatal feloszlatását,] visszarendelni a püspöki irodákban garázdálkodó állami megbízottakat, helyreállítani és biztosítani az egyházi önkormányzatot. A kormánynak azonnal vissza kellett volna vonnia minden eddigi erőszakos intézkedést, elismernie [a sajtószabadságot, a szervezkedési szabadságot,] a különböző politikai pártok szabad tevékenységét. Azonnal be kellett volna jelentenie a szabad választások dátumát, nem pedig a jogait követelő nép közé lövetni, idegen megszálló orosz csapatokkal a szabadság harcát [elnyomni. A kormány] eljárása minden egyes mozzanatában jogtalan és erkölcstelen, mert nem az emberi jogokon alapuló közrend helyreállítása, biztosítása érdekében fogott fegyvert, kért idegen segítséget, hanem a jogrend ellen, az emberi [szabadságjogok elnyomására.] A kormány elárulta a magyar népet. A kormányt és karhatalmi közegeit terheli a felelősség elsősorban minden kiontott csepp magyar vérért. Ezzel a katolikus híveknek tisztában kell lenniök. Ez az értelme Grősz érsek kijelentésének. Igen, elítélünk minden olyan öldöklést és pusztítást, melyet az ember istenadta jogainak eltiprása érdekében hajtanak végre. Az egyház megbélyegez és elítél minden olyan öldöklést és pusztítást, melyet az államhatalommal visszaélő vezetők [a jogai védelmére kelt] nép ellen elkövettek, és szándékukban van továbbra is elkövetni. Mert az államhatalomnak - a józan ész és az egyház tanítása szerint - első és legfontosabb feladata a közjó, az emberi jogok védelme, nem pedig azok meggyalázása, orosz csizmákkal való eltiportatása. Az öldöklésért és pusztításért tehát elsősorban az állam vezetőit terheli a felelősség. De nem kisebb a felelőssége azoknak sem, legyenek azok rendőrök vagy katonák, avagy éppen hadbírák, akik a kormány jogtalan intézkedéseit, statáriális ítéleteit végrehajtják. A statáriális bíróságnak nincs joga a jelen körülmények között halálos ítéletet hozni. Nincs joga a felkelőkön bosszút állni, mert a felkelők nem a jogrend, nem a közjó, nem a békés polgárok ellen, hanem éppen a jogrend helyreállítása, a közjó biztosítása, a szabadság és függetlenség mellett szálltak síkra. A jog és erkölcsi törvények ebben az esetben a felkelők mellett tanúskodnak. A jog és erkölcsi rend törvényei a legsúlyosabb felelősség mellett megtiltják az államhatalmat jogtalanul bitorlóknak, hogy a felkelők élete és a nép jogai ellen törjenek. Minden bíró, illetve állami megbízott, aki halálos ítéletet hoz a jelenlegi körülmények között, jogilag és erkölcsileg személyesen felelős, és szándékos emberölés vádjával terheli lelkiismeretét. Minden egyes katona vagy állami alkalmazott, aki arra vállalkozik, hogy a jogtalan halálos ítéleteket végrehajtsa, szintén osztozkodik a felelősségben. Az egyház tanítása tehát nyílt és világos, a Magyarországon lezajló eseményeket illetőleg: Az államhatalomnak nincs joga az elfogott felkelők ellen halálos ítéletet hozni, mert a felkelők a helyes jogrend visszaállítása, a közjó biztosítása, hazánk szabadsága és függetlensége mellett szálltak síkra. A kormány viszont éppen ezeknek a jogoknak további eltiprása érdekében hirdette ki a statáriumot, amihez nem volt joga. [Első] és legsürgősebb kötelessége a kormánynak a jogtalan statáriumot visszavonni, az ország szabadságát és függetlenségét azonnal helyreállítani, hogy ezáltal véget vessen minden fölösleges vérontásnak és pusztításnak.

Kedves hallgatóink, Károly atya fejtette ki az egyház álláspontját a magyarországi eseményekkel kapcsolatban.

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!

Információk

Adásba került1956-10-26 6:38
Hossz0:09:11
CímGrősz József kalocsai érsek nyilatkozatáról Károly atya fejti ki az egyház álláspontját
MűsorkategóriaEgyházi műsor
Ismétlések
1956-10-26 6:38
SzerkesztőFábián Károly
Megjegyzés[…] adáshiba, helyenként nehezen érthető, rossz minőségű felvétel
Műsor letöltése MP3