00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Nemzetközi helyzetismertetésünk következik. A szovjet magyarországi agressziója az Egyesült Nemzetek elé került. Ennek jelentőségével foglalkozik Sebők Tibor.
Kedves hallgatóink! Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsát összehívták. A nyugati nagyhatalmak, amelyeknek állandó képviseletük van a Biztonsági Tanácsban, kérték a sürgősség kimondását. Magyarországon vér folyik. Egy idegen hatalom támadó hadserege ontja a magyar nép vérét. Szovjet páncélosoknak békés tüntető tömegek elleni gyáva provokációját az egész magyar nép elleni szervezett agresszió követte. A szovjet támadás nemcsak a magyar nép ellen irányult. A világ békéjét a II. világháború után kialakult egész nemzetközi helyzetet alapjaiban támadta meg. Valóban nincs ma ennél sürgősebb, ennél égetőbb világprobléma. Az Egyesült Nemzeteknek nemcsak joga, de kötelessége, hogy azonnal, minden időveszteség nélkül beavatkozzék a Szovjetunió Magyarország elleni agressziója nyomán kialakult helyzetbe. Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, amelyet 1945. július 26-án a békét sóvárgó népek örömujjongása közepette San Franciscóban ünnepélyesen aláírtak, már első mondataiban a világbéke megóvását jelölte meg legfőbb feladatának. Az Alapokmány minden szakasza a béke biztosításának, a jövő agresszió megakadályozásának, a népek közeledésének, a félelem nélküli életnek gyakorlati biztosítékait jelölte meg. Kötelességévé teszi az Egyesült Nemzeteknek, hogy mindenütt a világon már a háború veszélyének puszta felvillanására azonnal megtegye az elhárító intézkedéseket. Megteremtette a Biztonsági Tanácsot, amelynek kijelölt tagjai állandóan az Egyesült Nemzetek székhelyén tartózkodnak. A bizottsági gépezet 24 órán belül összeülhet. Ez történik meg most a magyar népnek és a világ népeinek feszült várakozása közben.
Kedves Hallgatóink! A szovjet agresszió elleni panaszt voltaképpen a megtámadott magyar állam képviselőjének, a magyar kormánynak kellett volna az Egyesült Nemzetek elé terjeszteni. Magyarországot a múltév végén felvették az Egyesült Nemzetekbe. Az akkori kormány képviselői az Alapokmányt aláírták, és az emberi jogoknak, a kis nemzetek jogainak ezt a nagyszerű dokumentumát, mint az 1956 évi I. törvénycikket a magyar törvények közé iktatta. A jelenlegi fejét vesztett budapesti kormány, amelynek egyes tagjait személyes felelősség terheli a szovjet csapatokkal való együttműködés miatt, törvényes kötelességét megszegte és mindeddig nem kért segítséget az Egyesült Nemzetektől. A nyugati hatalmaknak kellett átvenniük a magyar érdekek, a magyar nép, a magyar szabadságharc védelmét. A nagyhatalmak az Egyesült Nemzetekhez intézett beadványukban hivatkoznak a magyar békeszerződésre, amelynek minden aláíró hatalma számon kérheti a békeszerződés megsértését. Hivatkoznak az Egyesült Nemzetek Alapokmányára, amely az ENSZ beavatkozását szükségesnek mondja a népek általános jólétét, a nemzetek közti békés viszonyt, Egyesült Nemzetek céljait veszélyeztető cselekedetekkel szemben. Különösen előtérben áll az Alapokmány 34. cikke, mely szerint a nemzetek szövetsége megvizsgálhat minden olyan helyzetet, amelyben a viszály elhúzódása, vagy a helyzet fennmaradása a nemzetközi béke és biztonság fenntartását veszélyezteti. A mai világhelyzetben, az atomkorszakban egyetlen hadsereg nem mozdulhat meg a világ legtávolabbi sarkában sem, hogy ne fenyegesse az egész világ békéjét. Legkevésbé indulhat meg egy támadó hadsereg Közép-Európában a Duna medencében, Európa egyik legkritikusabb pontján anélkül, hogy a háború sötét kísértetének képeit ne idézze fel Európa népei felett. Budapesten a magyar nép békés tüntetésén az emberi szabadságjogokat, jobb megélhetést, igazságot és biztonságot követeltek. Csupa olyan követelés, amelyeket az Egyesült Nemzetek Alapokmánya bevezető szavaiban legfőbb céljának és minden nemzet jogos igényének jelölt meg. Ezek ellen a követelések ellen a magyar nép ellen indították meg Budapesten a szovjet páncélosokat. Ki biztosítja a világot, hogy a fenyegető tűz tovább nem harapódzik? Ezért kell beavatkoznia az Egyesült Nemzeteknek, ezért kell a békét megvédeni a Biztonsági Tanácsnak.
Kedves hallgatóink! Az Egyesült Nemzetek fiatal szervezete, különösen a Biztonsági Tanács, minden komoly világválság idején nehéz teherpróba elé kerül. A jelenlegi krízisben az agressziót elkövető Szovjetunió maga is tagja a Biztonsági Tanácsnak, ez természetesen nem könnyíti meg a Tanács munkáját. A szovjet diplomácia minden lehetőséget igénybe vesz, hogy a Biztonsági Tanács megindult gépezetébe homokot szórjon. Az elmúlt 11 esztendő tanulságai azonban azt mutatják, hogy a Biztonsági Tanács elé került nemzetek és a Szovjetunió is ezen a nemzetközi fórumon mindig kénytelen volt számolni a világközvélemény erejével. 1945-ben és 1946-ban a Szovjetunió a második világháborút követő tisztázatlan nemzetközi helyzet felhasználásával csapatait bennhagyta Észak-Perzsiában. Azerbajdzsán tartományban Perzsia belügyeibe való durva beavatkozással kommunista bábkormányt segített uralomra, és támogatta ennek a bábkormánynak véres agresszióját. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az ügyet a Biztonsági Tanács elé vitték, és végül is a Szovjetunió kénytelen volt meghátrálni. Csapatai, amelyeknek csak a háború alatt volt joguk a Szovjetunióba vezető összekötő vonalak biztosítására Perzsia területén maradni, végül is kénytelenek voltak visszavonulni, és ezzel együtt összeomlott az azerbajdzsáni kommunista bábkormány is. A Biztonsági Tanács legnagyobb teherpróbáját a koreai válság idején állta ki. Az ENSZ-ben képviselt nemzetek nagy többsége a Szovjetunió minden diplomáciai erőfeszítése ellenére a megtámadott Dél-Korea mellé állt. Egész sor esetben az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa meg tudta akadályozni helyi háborús összeütközések kirobbanását. Hammarskjöldnek az ENSZ főtitkárának személyes megjelenése a Közép-Keleten, megmentette ez év tavaszán a világbékét. Az ENSZ főtitkárának sikerült az arab államok és Izrael közötti fegyverszünetet újra megerősíteni. Az ENSZ helyszínen működő fegyverszüneti bizottságai most is szinte napról napra történő közbelépésükkel útját állják az Izrael-jordáni határon a szenvedélyek végzetes fellobbanásának. Az egyiptomi válság már-már nyílt fegyveres összetűzéssel fenyegetett, a Biztonsági Tanács összehívása módot nyújtott arra, hogy a szemben álló felek tekintélyük sérelme nélkül kereshessék meg a kompromisszum útját.
Kedves Hallgatóink! A mostani magyarországi helyzet annyiban súlyosabb, mint a közép-keleti válság, mert Magyarországon a Biztonsági Tanács egyik tagja a Szovjetunió közvetlenül követte el az agressziót. A Szovjetunió más kelet-európai országok függetlenségét is fenyegette. A Varsó ellen felvonuló szovjet páncélos hadosztályokat csak az utolsó pillanatban lehetett visszafordulásra kényszeríteni. Ezért kellett a Biztonsági Tanácsot sürgősen egybehívni. Moszkvának látnia kell, hogy az egész világ közvéleménye szembefordul vele. A békeharc-propaganda összeomlott, a szabad világ munkás szervezetei és pártjai számon kérik a magyar munkások öldöklését. A munkásság elleni felvonulás megrendítette a szovjet hadsereg szellemét is. A szovjet a magyarországi támadással semmit nem nyerhet, és mindent elveszthet. Moszkvának most döntenie kell, felhasználja-e azt a lehetőséget, amit a Biztonsági Tanács egybehívása jelent, hogy bűnös és politikailag végzetesen hibás agresszióját a diplomáciai lehetőségek nyújtotta formák között, nemzetközi számlájának további megterhelése nélkül szüntesse meg.
Kedves hallgatóink! Nemzetközi Hír- és Helyzetmagyarázatunk keretében Sebők Tibor ismertette az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának összehívásával előállott új nemzetközi helyzetet.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Kedves hallgatóink! Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsát összehívták. A nyugati nagyhatalmak, amelyeknek állandó képviseletük van a Biztonsági Tanácsban, kérték a sürgősség kimondását. Magyarországon vér folyik. Egy idegen hatalom támadó hadserege ontja a magyar nép vérét. Szovjet páncélosoknak békés tüntető tömegek elleni gyáva provokációját az egész magyar nép elleni szervezett agresszió követte. A szovjet támadás nemcsak a magyar nép ellen irányult. A világ békéjét a II. világháború után kialakult egész nemzetközi helyzetet alapjaiban támadta meg. Valóban nincs ma ennél sürgősebb, ennél égetőbb világprobléma. Az Egyesült Nemzeteknek nemcsak joga, de kötelessége, hogy azonnal, minden időveszteség nélkül beavatkozzék a Szovjetunió Magyarország elleni agressziója nyomán kialakult helyzetbe. Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, amelyet 1945. július 26-án a békét sóvárgó népek örömujjongása közepette San Franciscóban ünnepélyesen aláírtak, már első mondataiban a világbéke megóvását jelölte meg legfőbb feladatának. Az Alapokmány minden szakasza a béke biztosításának, a jövő agresszió megakadályozásának, a népek közeledésének, a félelem nélküli életnek gyakorlati biztosítékait jelölte meg. Kötelességévé teszi az Egyesült Nemzeteknek, hogy mindenütt a világon már a háború veszélyének puszta felvillanására azonnal megtegye az elhárító intézkedéseket. Megteremtette a Biztonsági Tanácsot, amelynek kijelölt tagjai állandóan az Egyesült Nemzetek székhelyén tartózkodnak. A bizottsági gépezet 24 órán belül összeülhet. Ez történik meg most a magyar népnek és a világ népeinek feszült várakozása közben.
Kedves Hallgatóink! A szovjet agresszió elleni panaszt voltaképpen a megtámadott magyar állam képviselőjének, a magyar kormánynak kellett volna az Egyesült Nemzetek elé terjeszteni. Magyarországot a múltév végén felvették az Egyesült Nemzetekbe. Az akkori kormány képviselői az Alapokmányt aláírták, és az emberi jogoknak, a kis nemzetek jogainak ezt a nagyszerű dokumentumát, mint az 1956 évi I. törvénycikket a magyar törvények közé iktatta. A jelenlegi fejét vesztett budapesti kormány, amelynek egyes tagjait személyes felelősség terheli a szovjet csapatokkal való együttműködés miatt, törvényes kötelességét megszegte és mindeddig nem kért segítséget az Egyesült Nemzetektől. A nyugati hatalmaknak kellett átvenniük a magyar érdekek, a magyar nép, a magyar szabadságharc védelmét. A nagyhatalmak az Egyesült Nemzetekhez intézett beadványukban hivatkoznak a magyar békeszerződésre, amelynek minden aláíró hatalma számon kérheti a békeszerződés megsértését. Hivatkoznak az Egyesült Nemzetek Alapokmányára, amely az ENSZ beavatkozását szükségesnek mondja a népek általános jólétét, a nemzetek közti békés viszonyt, Egyesült Nemzetek céljait veszélyeztető cselekedetekkel szemben. Különösen előtérben áll az Alapokmány 34. cikke, mely szerint a nemzetek szövetsége megvizsgálhat minden olyan helyzetet, amelyben a viszály elhúzódása, vagy a helyzet fennmaradása a nemzetközi béke és biztonság fenntartását veszélyezteti. A mai világhelyzetben, az atomkorszakban egyetlen hadsereg nem mozdulhat meg a világ legtávolabbi sarkában sem, hogy ne fenyegesse az egész világ békéjét. Legkevésbé indulhat meg egy támadó hadsereg Közép-Európában a Duna medencében, Európa egyik legkritikusabb pontján anélkül, hogy a háború sötét kísértetének képeit ne idézze fel Európa népei felett. Budapesten a magyar nép békés tüntetésén az emberi szabadságjogokat, jobb megélhetést, igazságot és biztonságot követeltek. Csupa olyan követelés, amelyeket az Egyesült Nemzetek Alapokmánya bevezető szavaiban legfőbb céljának és minden nemzet jogos igényének jelölt meg. Ezek ellen a követelések ellen a magyar nép ellen indították meg Budapesten a szovjet páncélosokat. Ki biztosítja a világot, hogy a fenyegető tűz tovább nem harapódzik? Ezért kell beavatkoznia az Egyesült Nemzeteknek, ezért kell a békét megvédeni a Biztonsági Tanácsnak.
Kedves hallgatóink! Az Egyesült Nemzetek fiatal szervezete, különösen a Biztonsági Tanács, minden komoly világválság idején nehéz teherpróba elé kerül. A jelenlegi krízisben az agressziót elkövető Szovjetunió maga is tagja a Biztonsági Tanácsnak, ez természetesen nem könnyíti meg a Tanács munkáját. A szovjet diplomácia minden lehetőséget igénybe vesz, hogy a Biztonsági Tanács megindult gépezetébe homokot szórjon. Az elmúlt 11 esztendő tanulságai azonban azt mutatják, hogy a Biztonsági Tanács elé került nemzetek és a Szovjetunió is ezen a nemzetközi fórumon mindig kénytelen volt számolni a világközvélemény erejével. 1945-ben és 1946-ban a Szovjetunió a második világháborút követő tisztázatlan nemzetközi helyzet felhasználásával csapatait bennhagyta Észak-Perzsiában. Azerbajdzsán tartományban Perzsia belügyeibe való durva beavatkozással kommunista bábkormányt segített uralomra, és támogatta ennek a bábkormánynak véres agresszióját. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az ügyet a Biztonsági Tanács elé vitték, és végül is a Szovjetunió kénytelen volt meghátrálni. Csapatai, amelyeknek csak a háború alatt volt joguk a Szovjetunióba vezető összekötő vonalak biztosítására Perzsia területén maradni, végül is kénytelenek voltak visszavonulni, és ezzel együtt összeomlott az azerbajdzsáni kommunista bábkormány is. A Biztonsági Tanács legnagyobb teherpróbáját a koreai válság idején állta ki. Az ENSZ-ben képviselt nemzetek nagy többsége a Szovjetunió minden diplomáciai erőfeszítése ellenére a megtámadott Dél-Korea mellé állt. Egész sor esetben az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa meg tudta akadályozni helyi háborús összeütközések kirobbanását. Hammarskjöldnek az ENSZ főtitkárának személyes megjelenése a Közép-Keleten, megmentette ez év tavaszán a világbékét. Az ENSZ főtitkárának sikerült az arab államok és Izrael közötti fegyverszünetet újra megerősíteni. Az ENSZ helyszínen működő fegyverszüneti bizottságai most is szinte napról napra történő közbelépésükkel útját állják az Izrael-jordáni határon a szenvedélyek végzetes fellobbanásának. Az egyiptomi válság már-már nyílt fegyveres összetűzéssel fenyegetett, a Biztonsági Tanács összehívása módot nyújtott arra, hogy a szemben álló felek tekintélyük sérelme nélkül kereshessék meg a kompromisszum útját.
Kedves Hallgatóink! A mostani magyarországi helyzet annyiban súlyosabb, mint a közép-keleti válság, mert Magyarországon a Biztonsági Tanács egyik tagja a Szovjetunió közvetlenül követte el az agressziót. A Szovjetunió más kelet-európai országok függetlenségét is fenyegette. A Varsó ellen felvonuló szovjet páncélos hadosztályokat csak az utolsó pillanatban lehetett visszafordulásra kényszeríteni. Ezért kellett a Biztonsági Tanácsot sürgősen egybehívni. Moszkvának látnia kell, hogy az egész világ közvéleménye szembefordul vele. A békeharc-propaganda összeomlott, a szabad világ munkás szervezetei és pártjai számon kérik a magyar munkások öldöklését. A munkásság elleni felvonulás megrendítette a szovjet hadsereg szellemét is. A szovjet a magyarországi támadással semmit nem nyerhet, és mindent elveszthet. Moszkvának most döntenie kell, felhasználja-e azt a lehetőséget, amit a Biztonsági Tanács egybehívása jelent, hogy bűnös és politikailag végzetesen hibás agresszióját a diplomáciai lehetőségek nyújtotta formák között, nemzetközi számlájának további megterhelése nélkül szüntesse meg.
Kedves hallgatóink! Nemzetközi Hír- és Helyzetmagyarázatunk keretében Sebők Tibor ismertette az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának összehívásával előállott új nemzetközi helyzetet.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
Adásba került | 1956-10-28 14:20 |
Hossz | 0:08:48 |
Cím | Nemzetközi hír- és helyzetmagyarázat |
Műsorkategória | Kommentár |
Ismétlések |
1956-10-28 14:20 |
Szerkesztő | Radnai Endre |