00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Lázár Miklós tudósításai című rovatunkat közvetítjük New Yorkból. Most Lázár Miklós beszél.
Kedves Hallgatóim! A Madison Square Garden egy roppant terem New York Cityben. Rendszerint sportviadalok színhelye, most pedig, hogy az elnökválasztási küzdelem tetőpontjához közeledik, a Madison Square Garden pódiumáról beszélt Stevenson, Eisenhower elnök is, az Egyesült Államok legnagyobb városának népéhez.
A Demokrata Párt jelöltje még a magyar szabadságharc kitörése előtt adott innen programot, s így egyedül Lengyelország hősi küzdelmeinek megsegítéséről szólott. Eisenhower napján már az egész civilizált világ a magyarországi események hatása alatt áll! Példátlan az észak-amerikai sajtó történetében, hogy 10 nappal az elnökválasztás előtt a lapok első oldalukon a Vörös Hadsereg budapesti vérengzéséről adnak hírt, hogy a magyar nép történelmi felkelése szabadságáért és függetlenségéért, a világlapok második, harmadik oldalára szorították az elnökválasztás eseményeit.
Ma szökött be először az ősz New Yorkba. Az eddigi tikkadt nyárias meleget hideg szélviharok váltották fel. De az esti 9 órára hirdetett Eisenhower gyűlésre már 6 óra után az irdatlan nagy város minden részéből, és New York Államból is végeláthatatlan népvándorlás indult meg a Madison Square Garden, a széles 7. körút és az 50-es utcák felé. Hét órára tízezreket és tízezreket fogadott be a terem, és 8 táján már a szakértők legalább 75-80 ezerre becsülték azt a tömeget, amely a gyűlés színhelyére vezető utcákon sorakozott fel, hogy az érkező és távozó Eisenhowert lássa, és beszédét meghallgassa hangszórókon keresztül.
Kedves Hallgatóim! Ki az a magyar kerek e világon, aki meg ne értené, hogy erre a tömeggyűlésre ma a New York-i és környéki magyarság - asszony és férfi, öreg és fiatal - zárt sorokban nemzeti zászlókkal, és hazánk vértanúságát hirdető táblákat magasra emelve vonult fel? Az amerikai magyarság - de az ideérkezett utasok közlése alapján a dél-amerikai, kanadai és ausztráliai magyarság - a szabadságharc kitörése óta elmondhatatlan izgalomban éli napjait. A spontán tüntetések a szovjet-orosz diplomácia és egyéb moszkvai intézmények előtt csak fokozzák a magyarság mélységes elkeseredését. Tegnap New Yorkban a közeli államok - New Jersey és Tennessee - küldötteinek bevonásával tartottak megbeszélést a régi magyar amerikások, és elhatározták, hogy mindazoknak a családoknak a szülőhazában, akiknek egy tagja hősi halált halt vagy megsebesült, a felszabadító harcok során, egy nemzedéken át rendszeres anyagi támogatást juttatnak. Továbbá összeállítják a magyarországi muszka vezetők névsorát legnagyobb gondossággal, és ezeket a hitelesen igazolt neveket a tengeren túli magyarság intézményeiben a következő nemzedékek tanulságára is kőbe vésve megőrzik. De márványba vésve, arany betűkkel őrzik meg az utókor számára azoknak a szentté magasztosult nevét is, akik a haza szabadságáért és függetlenségéért haltak hősi halált. Úgy a keresztény, mint a zsidó felekezet templomaiban sorozatos gyászünnepélyeken áldoznak a vértanúk emlékének. Végül felmerült az az indítvány, hogy általános bojkott fogadtassék el azokkal a magyar származású egyénekkel szemben, akikről minden kétséget kizáróan megállapítást nyer, hogy a budapesti kommunista kormány diplomáciai vagy kereskedelmi közegeivel és egyéb megbízottaival bármely összeköttetést vagy érintkezést tartanak fenn.
Kedves Hallgatóim! Most foglalja el a New York-i magyarság csoportja - szám szerint háromszázan - kijelölt helyét a Madison Square Garden középső bejáratai előtt. Amikor a piros-fehér-zöld magyar nemzeti zászló, Kossuth Lajos 1852-es ajándéka feltűnik, tapsvihar fogadja a magyar színeket. A világ legnagyobb városának a szabadság áldásait élvező boldog népe tiszteleg itt a magyar hősiesség, s az újból legendássá lett magyar hazaszeretet és szabadságimádat előtt. Az a szellem lángol fel itt, amely 104 év előtt a világszabadság championját, Kossuth Lajost köszöntötte.
Kedves Hallgatóim! Újból a terem három különböző részére fordul a közfigyelem. Magyar zászlók mögött újabb táblák emelkednek magasra, amelyeken angol és magyar nyelven ezek a felírások olvashatók: "Hazafiakat gyilkoltatnak orosz tankokkal Budapest utcáin a hazaárulók! A moszkoviták a történelem bírói átkát el nem kerülhetik!". Másik tábla: "Magyar hősi halottak utolsó sóhaja visszhangzik a világon! A halk lehelet mennydörgéssé nőtt! Menjetek haza oroszok, és pusztuljatok muszka vezetők! Ezzel haltak vértanúink százai!". És egyre csak hangzik és visszhangzik a magyar csoportok együttes kiáltása: "Murderers, murderers, murderers! Gyilkosok, gyilkosok, gyilkosok!". Bostonból és New Englandből az Eisenhower gyűlésre érkezett republikánus vezetők elmondják, hogy a két régi egyetemi város tanulóifjúsága tüntetett a budapesti tömeggyilkosságok s a Vörös Hadsereg egyéb rémtettei ellen, amelynek áldozatainak egy része egyetemi hallgató. Az amerikai egyetemek diáksága az igazságszolgáltatás és történelmi felelősség szempontjából legsúlyosabban a budapesti kommunista kormány nemzetárulását ítéli el. Azt a cáfolhatatlan tényt, hogy Nagy Imre és társai létük védelmére a Vörös Hadsereget hívták segítségül a közhangulat megrettentésére és a nemzeti felkelés vérbe fojtására. Varsóban nem akadt lengyel muszkavezető, Budapesten a kiontott vér visszaszáll Nagy Imre, Kádár, Bata és társaik fejére. Amerikai közfelfogás, hogy Nagy Imréék elaljasodása és a magyarságtól elfajzása, akkor érte el legmélyebb pontját, amikor a szabadjára engedett Vörös Hadsereg vérengzése közben világgá merte kürtölni a pesti rádió, hogy a magyar nép a szovjet-orosz gyilkosokat barátainak és magyar irtásukat baráti cselekedetnek tekinti. Nincs olyan törpe minoritás, amelyet Magyarországon magáénak mondhatna a kommunista cimboraság! A pódiumon Eisenhower minden mondatát tapsvihar kíséri. Az elnök derűs, mosolygó arca egyszerre kőkeménnyé vált, és a szava harsog, mint a vezényszó. "Magyarországról és Lengyelországról, férfijairól, asszonyairól - mondja, az óriási tömeg lélegzet-visszafojtó némaságban hallgatja - Amerika soha-soha meg nem feledkezik. Nem felejtjük el a szabadság magyar előharcosait, soha-soha!"
Kedves Hallgatóink! És végül még egy tanulság: a nép azzal van és azzal lesz, aki mer a néppel lenni! Ezt Kossuth Lajos mondta.
Lázár Miklós tudósítását közvetítettük New Yorkból.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Kedves Hallgatóim! A Madison Square Garden egy roppant terem New York Cityben. Rendszerint sportviadalok színhelye, most pedig, hogy az elnökválasztási küzdelem tetőpontjához közeledik, a Madison Square Garden pódiumáról beszélt Stevenson, Eisenhower elnök is, az Egyesült Államok legnagyobb városának népéhez.
A Demokrata Párt jelöltje még a magyar szabadságharc kitörése előtt adott innen programot, s így egyedül Lengyelország hősi küzdelmeinek megsegítéséről szólott. Eisenhower napján már az egész civilizált világ a magyarországi események hatása alatt áll! Példátlan az észak-amerikai sajtó történetében, hogy 10 nappal az elnökválasztás előtt a lapok első oldalukon a Vörös Hadsereg budapesti vérengzéséről adnak hírt, hogy a magyar nép történelmi felkelése szabadságáért és függetlenségéért, a világlapok második, harmadik oldalára szorították az elnökválasztás eseményeit.
Ma szökött be először az ősz New Yorkba. Az eddigi tikkadt nyárias meleget hideg szélviharok váltották fel. De az esti 9 órára hirdetett Eisenhower gyűlésre már 6 óra után az irdatlan nagy város minden részéből, és New York Államból is végeláthatatlan népvándorlás indult meg a Madison Square Garden, a széles 7. körút és az 50-es utcák felé. Hét órára tízezreket és tízezreket fogadott be a terem, és 8 táján már a szakértők legalább 75-80 ezerre becsülték azt a tömeget, amely a gyűlés színhelyére vezető utcákon sorakozott fel, hogy az érkező és távozó Eisenhowert lássa, és beszédét meghallgassa hangszórókon keresztül.
Kedves Hallgatóim! Ki az a magyar kerek e világon, aki meg ne értené, hogy erre a tömeggyűlésre ma a New York-i és környéki magyarság - asszony és férfi, öreg és fiatal - zárt sorokban nemzeti zászlókkal, és hazánk vértanúságát hirdető táblákat magasra emelve vonult fel? Az amerikai magyarság - de az ideérkezett utasok közlése alapján a dél-amerikai, kanadai és ausztráliai magyarság - a szabadságharc kitörése óta elmondhatatlan izgalomban éli napjait. A spontán tüntetések a szovjet-orosz diplomácia és egyéb moszkvai intézmények előtt csak fokozzák a magyarság mélységes elkeseredését. Tegnap New Yorkban a közeli államok - New Jersey és Tennessee - küldötteinek bevonásával tartottak megbeszélést a régi magyar amerikások, és elhatározták, hogy mindazoknak a családoknak a szülőhazában, akiknek egy tagja hősi halált halt vagy megsebesült, a felszabadító harcok során, egy nemzedéken át rendszeres anyagi támogatást juttatnak. Továbbá összeállítják a magyarországi muszka vezetők névsorát legnagyobb gondossággal, és ezeket a hitelesen igazolt neveket a tengeren túli magyarság intézményeiben a következő nemzedékek tanulságára is kőbe vésve megőrzik. De márványba vésve, arany betűkkel őrzik meg az utókor számára azoknak a szentté magasztosult nevét is, akik a haza szabadságáért és függetlenségéért haltak hősi halált. Úgy a keresztény, mint a zsidó felekezet templomaiban sorozatos gyászünnepélyeken áldoznak a vértanúk emlékének. Végül felmerült az az indítvány, hogy általános bojkott fogadtassék el azokkal a magyar származású egyénekkel szemben, akikről minden kétséget kizáróan megállapítást nyer, hogy a budapesti kommunista kormány diplomáciai vagy kereskedelmi közegeivel és egyéb megbízottaival bármely összeköttetést vagy érintkezést tartanak fenn.
Kedves Hallgatóim! Most foglalja el a New York-i magyarság csoportja - szám szerint háromszázan - kijelölt helyét a Madison Square Garden középső bejáratai előtt. Amikor a piros-fehér-zöld magyar nemzeti zászló, Kossuth Lajos 1852-es ajándéka feltűnik, tapsvihar fogadja a magyar színeket. A világ legnagyobb városának a szabadság áldásait élvező boldog népe tiszteleg itt a magyar hősiesség, s az újból legendássá lett magyar hazaszeretet és szabadságimádat előtt. Az a szellem lángol fel itt, amely 104 év előtt a világszabadság championját, Kossuth Lajost köszöntötte.
Kedves Hallgatóim! Újból a terem három különböző részére fordul a közfigyelem. Magyar zászlók mögött újabb táblák emelkednek magasra, amelyeken angol és magyar nyelven ezek a felírások olvashatók: "Hazafiakat gyilkoltatnak orosz tankokkal Budapest utcáin a hazaárulók! A moszkoviták a történelem bírói átkát el nem kerülhetik!". Másik tábla: "Magyar hősi halottak utolsó sóhaja visszhangzik a világon! A halk lehelet mennydörgéssé nőtt! Menjetek haza oroszok, és pusztuljatok muszka vezetők! Ezzel haltak vértanúink százai!". És egyre csak hangzik és visszhangzik a magyar csoportok együttes kiáltása: "Murderers, murderers, murderers! Gyilkosok, gyilkosok, gyilkosok!". Bostonból és New Englandből az Eisenhower gyűlésre érkezett republikánus vezetők elmondják, hogy a két régi egyetemi város tanulóifjúsága tüntetett a budapesti tömeggyilkosságok s a Vörös Hadsereg egyéb rémtettei ellen, amelynek áldozatainak egy része egyetemi hallgató. Az amerikai egyetemek diáksága az igazságszolgáltatás és történelmi felelősség szempontjából legsúlyosabban a budapesti kommunista kormány nemzetárulását ítéli el. Azt a cáfolhatatlan tényt, hogy Nagy Imre és társai létük védelmére a Vörös Hadsereget hívták segítségül a közhangulat megrettentésére és a nemzeti felkelés vérbe fojtására. Varsóban nem akadt lengyel muszkavezető, Budapesten a kiontott vér visszaszáll Nagy Imre, Kádár, Bata és társaik fejére. Amerikai közfelfogás, hogy Nagy Imréék elaljasodása és a magyarságtól elfajzása, akkor érte el legmélyebb pontját, amikor a szabadjára engedett Vörös Hadsereg vérengzése közben világgá merte kürtölni a pesti rádió, hogy a magyar nép a szovjet-orosz gyilkosokat barátainak és magyar irtásukat baráti cselekedetnek tekinti. Nincs olyan törpe minoritás, amelyet Magyarországon magáénak mondhatna a kommunista cimboraság! A pódiumon Eisenhower minden mondatát tapsvihar kíséri. Az elnök derűs, mosolygó arca egyszerre kőkeménnyé vált, és a szava harsog, mint a vezényszó. "Magyarországról és Lengyelországról, férfijairól, asszonyairól - mondja, az óriási tömeg lélegzet-visszafojtó némaságban hallgatja - Amerika soha-soha meg nem feledkezik. Nem felejtjük el a szabadság magyar előharcosait, soha-soha!"
Kedves Hallgatóink! És végül még egy tanulság: a nép azzal van és azzal lesz, aki mer a néppel lenni! Ezt Kossuth Lajos mondta.
Lázár Miklós tudósítását közvetítettük New Yorkból.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
Adásba került | 1956-10-28 12:50 |
Hossz | 0:09:06 |
Cím | Lázár Miklós tudósításai New Yorkból |
Műsorkategória | Tudósítás |
Ismétlések |
1956-10-28 12:50 |
Szerkesztő | Lázár Miklós |