Rendkívüli riportsorozat a magyarországi események visszhangjáról - a nyugati fővárosokban működő tudósítóink jelentései

Szignál

Kedves Hallgatóink, folytatjuk rendkívüli riportsorozatunkat. Az osztrák-magyar határra kiküldött különtudósítónk, Kova Kálmán ma délben érkezett telefonjelentését hallják.

A bécsi sajtó hétfőn megjelenő lapjai óriási címbetűkkel jelentik, Magyarország szabad lesz! A szovjet csapatok eltakarodnak.

Az osztrák főváros sajtója a szabadságharcosok magyarországi győzelmének hatása alatt áll.

A lapok kiemelik, hogy a vasfüggöny mögött olyan hősies küzdelem ment végbe, amely nemcsak a dicsőséges magyar nemzet, de az egész világ történelmének párját ritkítja. Rámutatnak annak jelentőségére, milyen óriási fontossága van, hogy éppen a magyar nemzet mutatta meg ország-világ előtt a Szovjetunió gyengeségét, erkölcstelenségét, és azt, hogy egy maroknyi nép is győzni tud a zsarnokság ellen, ha bátorsága és hite van fellépni.

A lapok bő tudósításokban közlik a magyarországi legfrissebb eseményeket. Győrben megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, írják a bécsi lapok. Ez a Tanács a bécsi lapok szerint nem hajlandó semmiféle engedményre és félmegoldásra. Nem hajlandó arra sem, hogy a zsarnokság látszatengedményeinek hitelt adjon. A bécsi sajtó szerint a Győri Nemzeti Tanács félreérthetetlenül azt követeli, hogy a rengeteg véráldozat után Magyarország szabad legyen, és a nép akaratának megfelelően igazi demokráciává váljék, ahol a nemzet további sorsa felől szabad választás dönt.

Az ellenkormány egyik tagja, Szabó György rögtönzött sajtóértekezletet tartott a Győrben összegyűlt külföldi újságírók előtt. Bejelentette, hogy a Győri Nemzeti Tanács négy pontban foglalta össze a legsürgősebb követeléseit.

Először: a nyugati minta szerint létesített demokratikus Magyarország.

Másodszor: hogy az összes pártok részt vehessenek a szabad választáson, és az Alkotmány kidolgozásában.

Harmadszor: szabad választások.

Negyedszer: fegyverszünet, amelynek során a szovjet csapatoknak minden feltétel nélkül ki kell takarodniok Magyarországról.

A Győri Nemzeti Tanács szóvivője még azt is kijelentette, a külföldi sajtó képviselőinek, hogy Magyarország jelenlegi helyzetében a győzelem után sem tart igényt a nyugat katonai segítségére. Ugyanakkor azonban olyan segítséget kér, amely magától értetődik. Élelmiszert, kötszereket és vért a sebesülteknek, azon kívül egy olyan rádióadó berendezést, amellyel tájékoztathatják az ország lakosságát a legújabb eseményekről.

Ez azért volna fontos, mert [a kommunisták most] kétségbeesett kísérletet tesznek, hogy alkotmányos alapon tárgyaljanak a szabadságharcosokkal, akik hallatlan véráldozat árán a helyzet urává váltak - írják a bécsi újságok.

A kommunisták mindent hajlandók megígérni, hogy a párt uralmát bármiféle fortéllyal tovább fenntartsák. A fortélyok közé tartozik, hogy a Nagy Imre kormány a legnagyobb engedményeket tette a szabadságharcosok felé. A bécsi lapok kiemelik, hogy ezek az engedmények teljesen átlátszóak, és csak arra szolgálnak, hogy ideig-óráig meghosszabbítsák a kommunista uralmat. Így például a Nagy Imre kormánynak az a bejelentése, hogy az Államvédelmi Hatóságokat feloszlatják, a szabadságharcok elemi követelése. Nem tekinthető tehát olyan engedménynek, amelynek alapján tárgyalni lehetne. Ugyanilyen gyerekes és nevetséges a Nagy Imre kormány másik javaslata, amely megígéri, hogy a szovjet felségjeleket eltávolítja a zászlókról és épületekről. Ezeket az úgynevezett felségjeleket, vagyis a sarlót és kalapácsot a tömeg dühe már régen megsemmisítette. A hegyeshalmi határnál olyan nemzeti színű zászló leng az őszi szélben, amelyből a sarló és kalapácsos címert a határőrség vágta ki.

A bécsi lapok minden részletében ismertetik a szabadságharcosok magyarországi győzelmének megrázó részleteit. Egy tudósítás arról szól, hogy legalább ötvenezer sebesült szorul pillanatnyilag a legsürgősebb orvosi segítségre.

Rendkívül megdöbbentőek a bécsi sajtónak azok a jelentései, amelyek a szovjet csapatok átállásáról szólnak.

A Szabad Európa Rádió több ízben jelentette, hogy bizonyos orosz egységek az ország területén feltétel nélkül megadták magukat a szabadságharcosoknak. Ezt most az osztrák főváros lapjainak magyarországi jelentései kiegészítik. A jelentések szerint az ellenállási központokban az ország egész területén több ízben előfordult, hogy szovjet egységek, egyszerű katonáktól századosig megadták magukat, visszavonultak laktanyáikba, és küldöttség útján közölték, hogy nem hajlandók részt venni a fegyveres küzdelemben.

A hírzárlat Magyarország területén a bécsi lapok értesülése szerint tovább tart. Ez az oka, hogy a külföld nem alkothat magának megfelelő képet a jelenlegi eseményekről.

A határon átszivárgó hírek szerint kétségtelenül megállapítható, hogy az Államvédelmi Hatóság szerveit a lakosság népítélet keretében likvidálta. Ugyancsak megállapítható, hogy az ország különböző városaiból küldöttségek indultak Budapestre, amelyek a győztes szabadságharcosok követeléseit viszik magukkal. A szabadságharcosoknak nincs központi szervezetük, éppen ezért küzdelmük az egész világ történelmében példa nélkül áll. Az összekötő kapocs csak a kommunisták elleni gyűlölet és a szabadság utáni vágy.

Sportkörökből származik a bécsi lapoknak az az értesülése is, hogy Magyarország a szabadságharc eseménye és a súlyos áldozatok következtében nem vesz részt az ausztráliai, Melbourne-i olimpián.

A bécsi lapok megegyeznek abban, hogy a helyzet magyar területen pillanatnyilag áttekinthetetlen.

Ettől függetlenül a nyugati világ segítsége megható módon, és fokozott erővel nyilvánul meg a magyar nemzet felé. Mióta a kommunista kormány kapitulációra kényszerült, és a nyugaton köztudomásúvá vált, hogy minden liter tej és minden gramm kenyér a szabadságharcosok kezébe kerül, az adományok száma még megsokszorozódott.

Az osztrák főváros hangulatáról alig lehetne jellemzőbb példát találni, mint azt a bécsi lapot, amely négy drámai felvételt közöl a magyarországi eseményekről.

Ezek a felvételek nem tankokat és lövöldözést ábrázolnak, hanem emberi sorsokról számolnak be, amelyek mögött kirajzolódik az egész magyar tragédia körvonala. Az első képen a magyaróvári főorvos látható, amint elmondja, hogy a kommunisták kézigránátjai nyomán még mindig véreznek a magyaróvári kórházban a sebesültek. A második kép egy határvadászt ábrázol. Sapkájáról már régen letépte a vörös csillagot, és kétségbeesetten kérdi, mi történt Budapesten lévő családjával. A harmadik képen öreg, töpörödött aggastyán. Budapestről menekült, amikor a kormánycsapatok kezén volt a hatalom. Megrázó részleteket közöl a fővárosban végbement harcokról.

A bécsi lapok hétfői kiadásai feltűnő helyen hozzák azt a magyarországi hírt, hogy a szabadságharcosok elsőrangú követelése a szovjet csapatok azonnali kitakarodása.

A szabadságharcosok kijelentették, hogy nem tüzelnek a kommunista csapatokra, de követelik, hogy az orosz egységek minden feltétel nélkül hagyják el az ország területét. A győztes szabadságharcos nemzet szovjet katonákat még magyarországi laktanyáikban sem hajlandó eltűrni, és követeli, hogy vonuljanak vissza az ország határán túlra.

Külön tudósítónk, Kova Kálmán ma délben érkezett telefonjelentését hallották arról, mit ír a magyarországi [eseményekről az osztrák] sajtó.

Most pedig hallgassák meg grazi tudósítónk legújabb híreit!
A szentgotthárdi járásból és a környező községekből több magyar jött át az osztrák oldalon fekvő Heiligenkreuzba. Elmondták, hogy a falusiaknak mindenütt első dolguk volt a községi tanács épületében talált papírokat kihordani és elégetni az udvaron. Elmondták, hogy a Győri Rádió felhívása értelmében ma választják meg az új községi tanácsokat. A hírhozók közlése szerint az új tanácsokban a kommunisták is benne vannak, de csak azokban a községekben, ahol emberségesen viselkedtek. A Győri Rádió felhívása értelmében az újonnan megalakuló községi tanácsok első rendelkezése arra irányul majd, hogy a jövő évi termés biztosítása érdekében az őszi munkálatokat késedelem nélkül elvégezzék.
Az osztrák területre átjött magyarok híreiből tiszta képet lehet kapni a szentgotthárdi helyzetről. Az általános sztrájk tart. Szentgotthárdon sztrájkol minden gyár, a kisipari termelőszövetkezetek munkásai és a magániparosok sem dolgoznak. A Győri Rádió utasításait végrehajtják. A szentgotthárdiak szombat reggel lerombolták az orosz emlékművet. Vonatközlekedés van, de a vonatok nem menetrendszerűen közlekednek. Ahol összeverődnek az emberek és egy irányba akarnak utazni, onnan indítanak egy vonatot. Tegnap például Nagykanizsáról érkezett egy vonat Szentgotthárdra. Utasai elmondták, hogy Nagykanizsán a tüntetők agyonverték az állomásfőnököt, mert vonakodott az állomás épületéről a vörös csillagot levenni. Szentgotthárdnál a határon sem magyar katona, sem határőr nem látható, semmiféle őrség nincs. A drótokat felszedik és elszállítják. Heiligenkreuzból jelenti tudósítónk, hogy szombaton este a rábafüzesi őrs katonái és több rábafüzesi lakos átjöttek barátkozni az osztrákokkal. A katonák nemzeti színű karszalaggal járnak, a sapkájukon is nemzeti színű szalag van csillag helyett. Éjfél utánig maradtak Heiligenkreuzban, aztán hazamentek a rábafüzesi őrsre. Tegnap sok száz osztrák látogató tódult a határmentére. Átmentek Magyarországra rokont látogatni, vagy áthívták őket osztrák területre, és a Heiligenkreuz vendéglőiben beszélgettek velük. Az egész környéken magyar és osztrák területen egyaránt nyugalom és felszabadult boldogság uralkodott.

Kedves Hallgatóink, rendkívüli riportunkban grazi tudósítónk telefonjelentését, előtte pedig Bécsbe kiküldött különtudósítónk riportját hallották.

Szignál

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!