16:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 13, 16, 19 és 25 méteres rövidhullámon. Kedves Hallgatóink!
Pontos időjelzést adunk. Tárogatónk 16 órát jelez.

Tárogató

Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.

London. A Daily Mail és a Daily Telegraph tudósítója Budapesten élte át a szabadságharc legutóbbi drámai eseményeit. A londoni lapok ma reggel közölték a két helyszíni jelentést.
A Daily Mail tudósítója a szabadságharcosok soraiból figyelve a drámai eseményeket, a szemtanú hitelességével hangsúlyozza, hogy a szovjet páncélosok minden esetben véres mészárlást végeztek, valahányszor védtelen tömegekkel kerültek szembe. A gyűlölet ennek nyomán elképzelhetetlenül megnőtt a budapesti lakosság körében a szovjet csapatokkal szemben. A tudósító leírja, hogy a Szabadság téren miként ejtették tőrbe a szovjet páncélosok a fegyvertelen, több ezer emberből álló tömeget, amely békés tüntetés végett vonult fel. A szovjet katonákat nyilvánvalóan meglepte a tömegek felvonulása, és barátságot mutattak feléjük. Közvetlenül ezután az egész páncélos egység a tér másik oldalára vonult át, és amikor lőtávolba került, sortüzet nyitott ugyanarra a tömegre, amely felé korábban még barátságosan integetett. Máig sem ismeretes, hogy ennek az embertelen mészárlásnak hány halálos áldozata volt, de nyilvánvaló, hogy rengeteg, mert az óriási tömeg nem tudott idejében elmenekülni, hanem összetorlódott a térről kivezető utcák torkolatában.
A Daily Mail tudósítója Budapestről való eltávozása során Győrött is keresztülutazott gépkocsiján. Itt óriási csata nyomaiba ütközött mindenfelé. Megtudta, hogy röviddel azelőtt valóságos háború zajlott le a szabadságharchoz csatlakozott magyar katonai alakulatok és az ávós erők között. A halálos és sebesült áldozatok száma több százra tehető. A négy órán keresztül tartó csatát a szabadságharcosok nyerték meg, az ávósok, amennyiben nem pusztultak el, fejvesztetten menekültek. Később szovjet csapatok jelentek meg a város határán és hangszórókon közölték, hogy bekerítették a várost. Fegyverletételre szólították fel a szabadságharcosok oldalán küzdő magyar katonákat. Ezek azonban, a győri polgárok ezreinek támogatásával, felvették a harcot, amely még javában tartott, amikor az angol tudósító folytatta útját az osztrák határ felé.

A másik lap, a Daily Telegraph továbbra is Budapesten tartózkodó tudósítója megállapítja, hogy Budapest utcáin nem valamilyen kisebb méretű forradalom, hanem valóságos háború folyik. Ebben a háborúban a szabadságharc oldalán állnak a magyar főváros 90 százalékban kommunistaellenes érzelmű lakosságának hős képviselői, akik most halált megvető elszántsággal juttatják kifejezésre a rendszer és ennek moszkvai pártfogói elleni gyűlöletüket. A tudósító rámutat arra, hogy a halottak és a haldoklók nagy számát lehetetlen áttekinteni. A város a pusztulás képét mutatja. Az utcákon még ott is csak nehezen lehet közlekedni, ahol aránylagos csend van, mert mindenfelé romok, üvegcserepek, leszakított villamosvezetékek hevernek az úttesten. A kapualjakban hullák fekszenek. Minden az 1944-45-ös ostromra emlékeztet. Azzal a különbséggel, hogy a nép ma sokkal mélyebben gyűlöli a kegyetlenkedő szovjet erőket. A tudósító szerint a budapesti szabadságharc élén a magyar katonai erők álltak, elsősorban a Kossuth Akadémia tisztjei és tisztjelöltjei, akik maradéktalanul a szabadságharcosok oldalára álltak. Más helyőrségeket, mint például a Hadik Laktanyát, némi erőszakkal kellett elfoglalni, de az ellenállás az első pillanattól kezdve nem volt jelentős. A szabadságharcosoknak már az első időktől szovjet mintájú páncélosok kerültek birtokukba. Ez sok zűrzavart is okozott, mert nagyobb távolságból nehezen lehetett megkülönböztetni, hogy az egyes harckocsik melyik oldalon küzdenek. A szabadságharcosok ezen úgy segítettek, hogy magyar zászlókat tűztek a kocsi élére. Ezt azonban a szovjet páncélosok is utánozták, és így sok szabadságharcost ejtettek tőrbe.

A nyugat-berlini sajtó is első helyen a magyarországi szabadságharccal foglalkozik. A berlini Morgenpost megállapítja, hogy a szovjet csapatok beavatkozása olyan helyzetet teremtett Magyarországon, amely kötelességgé teszi az Egyesült Nemzetek Szervezete számára, hogy a legsürgősebben foglalkozzék a szerencsétlen ország sorsával. A magyar nemzetnek felkelésében megnyilvánuló segélykiáltását a világszervezetnek nem szabad figyelmen kívül hagynia.
A Tagesspiegel leszögezi, hogy minden további golyó, amelyet a Magyarországon egymással szemben álló két fél puskájából kilő, a szovjet vezetők lelkiismeretét terheli, mert a magyarországi polgárháborúnak már régen vége lenne, ha a szovjet csapatok nem avatkoznak az ország belügyeibe. A Tag megállapítása szerint, a szovjet tankok beavatkozása ellenére is úgy látszik, hogy Moszkva habozik, hogy az eseményekből az utolsó következtetést is levonja.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung felteszi a kérdést: vajon meddig vár még a nyugat, hogy a magyarországi szovjet intervenciót az ENSZ elé vigye, és tiltakozzék a Szovjetunió ellen, amiért brutálisan beavatkozott egy kis ország belügyébe.

Madrid. A spanyol kormány elhatározta, hogy tiltakozik az ENSZ-nél a szovjet csapatok véres beavatkozása ellen Magyarországon. A spanyol kormány megfelelő intézkedést kér az ENSZ-től az ügyben.

Brüsszel. "A világ közvéleménye vegye tudomásul, ha Közép- és Kelet-Európában nem lennének szovjet csapatok, a Moszkva által ez országokra ráerőszakolt kormányok ma már nem lennének hatalmon" – hangoztatja a kiáltványában a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége, kifejezvén szolidaritását a szabadságharcot folytató magyar munkássággal. A szövetség kiáltványában 50 millió munkás nevében követeli, hogy a szovjet csapatokat haladéktalanul vonják ki Magyarországról és a többi közép- és kelet-európai országból. A szovjet csapatok jelenlétét Európa szívében semmi nem indokolja. Ennél fogva az ENSZ-nek mindenképpen lépéseket kell tennie, ha a szovjet csapatokat a lakosság ellen vetik be. "Követeljük továbbá – hangoztatja a kiáltvány –, hogy Közép- és Kelet-Európában szabad választásokat tartsanak a valóban a munkásságot képviselő pártok részvételével."

Washington. Dulles amerikai külügyminiszter ma este beszédet mond Texas államban. A külügyminisztérium szóvivőjének közlése szerint Dulles a közel-keleti helyzeten kívül foglalkozni fog a lengyel és a magyarországi eseményekkel is.

Bécs. Az Osztrák Vöröskereszt a következő felhívással fordult Bécs lakosságához: "Magyar orvosok sürgető segélykérésére az osztrák Vöröskereszt az elmúlt éjszaka minden vérátömlesztésre tartalékolt készletet, melyet a bécsi kórházak rendelkezésre bocsátottak, a magyar orvosoknak adta át. Most tehát felszólítjuk a bécsi lakosságot, ajánljanak fel további vért. Jelentkezzenek minél nagyobb számban a legközelebbi véradó állomáson, önkéntes felajánlásaikkal."

Berlin. A kelet-berlini Humboldt Egyetem hallgatói nagygyűlést tartottak. Ezen Ulbricht lemondását, a kormány sztálinista politikájának megváltoztatását és demokratikus reformtervek megvalósítását követelték. A nagygyűlésen, amely részben az egyetem falain belül, részben az Unter den Linden sugárúton zajlott le, az ezrekre menő diákság azt kívánta, hogy tartsanak tömeggyűlést a magyar szabadságharcosok iránt érzett rokonszenvük és támogatásuk kinyilvánítására. A nagygyűlés teljes rendben zajlott le.
Nyugati politikai megfigyelők rámutatnak arra, hogy a kelet-berlini Humboldt Egyetem hallgatóinak megmozdulása fokozott aggodalmat váltott ki a keletnémet kommunista körökben, amelyek eddig is félelemmel figyelték a magyar szabadságharc visszhangját Kelet-Németországban.

Varsó. A rádió közlése szerint a kommunista párt alapszerveinél több első vonalban álló vezetőt menesztettek tisztségéből. Leváltották többek között a varsói, gdanski, stettini párt első titkárait. A hét elején ez a leváltás már megtörtént Krakkóban és több más kelet-lengyelországi városban. A rádió közlemény hozzáfűzte, hogy a vezető tisztviselőket ezért kellett leváltani, mert nem tudtak lépést tartani a Gomulka vezetése alá került központ haladó politikájával.

Luxemburg. Pineau francia és Brentano nyugatnémet külügyminiszter ma aláírta a Saar-vidéket Németországhoz visszakapcsoló megállapodást.

Kedves Hallgatóink, híreink közlését befejeztük. Legközelebb 17 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja.