Nemzetközi sajtószemle

Nemzetközi sajtószemle következik. A magyar események külföldi visszhangját ismertetjük.

Ma reggel a svájci sajtó nagy erővel támogatja a magyarországi segélyakciót. Ugyancsak minden lap teret ad a Magyarországról szombaton és vasárnap szabadon engedett külföldi újságírók jelentéseinek. Publicisztikai téren a Gazette de Lausanne Önkéntesek című vezércikke a legjelentősebb. A lap megemlékezik a szovjet ajánlatáról az Egyiptomba küldendő önkéntesek ügyében. A Gazette de Lausanne nem takarékoskodik az elítélő jelzőkkel Nehru indiai miniszterelnök és Tito Jugoszláviája esetében sem. A lap így ír.

India számos elítélendő lépése közül a legsúlyosabb a magyar ügy során tanúsított magatartása. Az egyiptomi ügyben India határozottan elítélte az angol-francia beavatkozást. Ez földrajzi és politikai helyzetüket tekintve érthető. Csakhogy a magyar ügyben nemcsak nem mentek túl a langyos szimpátia nyilatkozatokon, de Nehru kiküldötte az ENSZ szavazás alkalmával a hóhérokkal szavazott, az áldozatok ellen. Miféle erkölcsi alapokra támaszkodik Nehru nagy dobra vert semleges politikája. Lehet, hogy azért nem mert a vörösök ellen szavazni, mert féltette Egyiptomba küldendő csapatai tekintélyét? India magatartása, mint Jugoszláviáé, megmutatta, hogy az úgynevezett neutralizmus politikájának semmi köze sincs a hagyományos semlegességhez, mert nem elveken alapszik, hanem a napi politikai taktika sugallta szükségszerűségen. Állapítsuk meg, hogy amíg Ázsia önkéntesei a Közel-Kelet zavarosában rendezendő halászatra indulnak, addig a svájci önkéntesek lassan bejutnak Magyarországra. A mi önkénteseink a jótékonyság katonái, akik a Nemzetközi Vöröskereszt határozatára támaszkodva visznek segítséget a gyászba borult magyar népnek.

Ezeket írta mai vezércikkében a Gazette de Lausanne.
Most az angol News Chronicle mai vezércikkéből idézünk.

Hogyan segíthetünk a magyarokon? Hogyan állíthatjuk le a magyarországi tömeggyilkosságot, a harmadik világháború öngyilkosságának elkövetése nélkül? A Kremlre úgy hathat a szabad világ, hogy bűneikért az elképzelhető legnagyobb politikai árat fizettetik velük. Ennek módja a kommunista bűnök helyes feltárása. Az Egyesült Nemzetek Szervezete hozott egy határozatot, amelyben fölszólította a Szovjetuniót, hogy vonja vissza csapatait Magyarországról és engedje be az ENSZ megfigyelőket. A megfigyelők személy szerinti kiválasztása ebben az esetben nagyon fontos. Olyan embereket kell felkérni a feladat vállalására, akik szemtanúi jelentését az egész világ bizonyítékként fogadja el.

A News Chronicle vezércikke így folytatódik.

Jelentős személyiségeket kell a megfigyelői posztra felkérni, már azért is, mert ezek bebocsátásnak megtagadása szovjet szempontból különösen nehéz. A megfigyelők olyan emberek legyenek, akiknek Afrikában és Ázsiában is tekintélyük van. Nem volna helytelen például felajánlani a megfigyelő tisztséget a burmai U Nunak, aki legutóbb lemondott a kormány vezetéséről, de népe erkölcsi vezetője maradt. Hasonlóképpen helyes volna Stevensonnak, a Demokrata Párt kétszeres elnökjelöltjének felkérése. Ebbe az irányba haladva kell megpróbálni az ENSZ határozat végrehajtásának kierőszakolását. Hruscsov és gyilkos társai tudják ugyanis, hogy a zsarnokság és a szabadság közti küzdelem a lelkekben és nem a csatatereken dől el.

Ezeket javasolja a mai News Chronicle vezércikke. Most áttérünk néhány amerikai lapvélemény ismertetésére.
A Washington Star című lap Bulganyin szovjet miniszterelnöknek a magyar ügyben Eisenhower levelére adott válaszával foglalkozik. A Washington Star ezeket írja:

Bulganyin az állítja, hogy csak a Szovjetunióra és Magyarországra tartozik, ami Budapesten történik. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének legtöbb tagállama más véleményt vall ebben a kérdésben. Megegyezik a szabad országok közvéleményének álláspontja abban, hogy a szovjet vezetés magyarországi támadása nemcsak kegyetlen és barbár, hanem jóformán teljesen őrült lépés is. A Szovjetunió vezetői a magyarországi gyilkosságokkal a kommunizmus lényegét tárják a világ elé. Árulással, brutalitással, szószegéssel és álszenteskedéssel nem tartható együtt a szovjet kelet-európai birodalma.

Egy másik amerikai lap, a San Francisco Chronicle ezeket hangoztatja.

A Kreml fegyvertárában a csalás és az erőszak hozott eddig csak sikert. Magyarországon ez a két fegyver is kudarcot vallott. A magyarok szabadságharcát nem lehet fegyverrel és csalással elintézni. A magyar ifjúság több éves kommunista propaganda után is a szovjet haderő ellen fordul. A Molotov koktél volt válaszuk a szovjet ideológiára. A szovjet vezetőknek rá kell ébredniük, hogy golyószóróval nem lehet kormányozni. A rend helyreállításához legalábbis a lakkosság hallgatólagos támogatása szükséges, és nem kétséges, hogy ezt a jelenlegi kommunista bábkormány Magyarországon nem kapja meg.

A Philadelphia Inguirer című amerikai újság a következőket hangoztatja.

A második világháború után a magyarországi támadás a Szovjetunió leghitványabb bűncselekménye. Felülmúlja az 1948-as prágai államcsínyt is és a koreai támadást. Sztálin nyugodtan pihenhet sírjában, néhány szobrát ugyan ledöntötték, de szellemét őrzik utódai.

A Philadelphia Inquirer azután azt kifogásolja, hogy az ENSZ rendkívüli közgyűlésének vitájában India és a többi semlegesnek nevezett állam tartózkodott a szavazástól, holott előzetesen megbélyegezték a britek és a franciák egyiptomi támadását. Az amerikai lap szerint az indiai kormányból és társaiból hiányzik az erkölcsi bátorság, amikor a Szovjetuniót kell támadóként megbélyegezni. A lap cikke így folytatódik.

Ne feledjük azonban, hogy sok minden történik az Egyesült Nemzetek Szervezetének szavazásán kívül is. Hatalmas tömegek mozdultak meg az utóbbi napokban a magyar szabadságharcosok mellett. Jellegzetes módon a megmozdulásokat közösen szervezik most kijózanodott kommunisták és régi kommunista ellenes közéleti szereplők. Mindez komoly figyelmeztetés a világnak. A Szovjetunió bebizonyította, mennyire nem változott semmi Sztálin halála óta. A világra nehéz korszak vár. A szabad nemzetek egységének megteremtése az első feladat, és aztán fel kell készülni a védelemre, a szabadság megvédésére.

Ezzel fejezte be cikkét a Philadelphia Inquirer.
Néhány sort idézünk még a Baltimore Sun állásfoglalásából.

A legnagyobb mértékben nemzetközi ügy, ami Magyarországon történik. A Szovjetunió hiábavalóan kísérelte meg magyarországi beavatkozását belügynek nyilvánítani. Mi bizonyíthatja be a Kremlnek, hogy a világ a magyar kérdést nemzetközi problémának tekinti. Nézzék meg a szovjet vezetők a nyugati fővárosok tüntetőinek őszinte felháborodását. Vegyék végre tudomásul, hogy a magyar ügy nemzetközi probléma marad mindaddig, amíg a szovjet elnyomatás meg nem szűnik.

Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk.