00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 13, 16, 19 és 49 méteres rövidhullámon.
A pontos idő 18 óra. Most híreket mondunk.
A News Chronicle tudósítója, aki tegnap, vasárnap hagyta el Budapestet, elmondja, hogy átélte a bámulatra méltó hősiesség, és a keserű tragédia napjait egyaránt. A szovjet haderő akármilyen kegyetlenül lépett is fel - folytatja az angol tudósító - nem érte el tulajdonképpeni célját. Az oroszok nem találnak a magyarok közt olyanokat, akik hajlandók volnának a Szovjetunió ügyét képviselni. A néhány emberből álló budapesti bábkormányt senki sem támogatja. A sztrájk folytatódik. Budapest Grebennyik szovjet vezérőrnagy kezében van, a szovjet parancsnok úgyszólván nem is veszi tudomásul a Kádár-kormány létezését. A tudósító ezután elmondja, hogy azok a külföldiek, akiknek csoportjával ő is elhagyta Magyarországot, először a budapesti látszatkormány helyettes miniszterelnökétől kapták meg az engedélyt az elutazásra. Az orosz csapatok azonban ezt az engedélyt nem ismerték el. A külföldieknek a szovjet parancsnokságtól újabb engedélyt kellett kérniök a város elhagyására. Még mindig nem lehet tisztán látni - folytatja a tudósító - miért jöttek vissza az oroszok másodszor is Budapestre, és miért léptek fel ilyen kegyetlenül a magyar néppel szemben, amely nem akart mást, mint hogy szabadon élhessen. Az egyik felfogás szerint Zsukov a szovjet hadsereg presztízsét féltette amiatt, hogy a szovjet csapatok kénytelenek voltak a forradalom győzelme után szégyenszemre kivonulni Budapestről. A másik felfogás szerint a Szovjetunió el akarta riasztani a többi kelet-európai ország népét a forradalmi próbálkozásoktól. Ezek a feltevések azonban nem tudják megbékíteni a magyar népet a Szovjetunió eljárásával. Amikor a tudósító elhagyta Budapestet, még mindig szovjet harckocsik cirkáltak az utcákon nappal és éjjel egyaránt. Budapest népét éhség gyötri. Kenyéren kívül alig van valami ennivaló. A szabadságharcosok nagyrészt a környező hegyekbe vonultak.
A Szovjetunió Budapesten megmutatta, hogy mit ért a gyakorlatban a békés együttélésen - írja a New York Times. Az iránt sem lehet többé kétség, hogy hogyan gyakorolja a Szovjetunió a gyarmatpolitikát - folytatja a lap. A New York Times ezután idézi Mikojan kijelentését a békés szovjet politikáról, és szembeállítja Mikojan szavaival a szovjet csapatok budapesti orvtámadását. Mikojan a XX. pártkongresszuson kijelentette, hogy Moszkva nem akarja fegyverei segítségével terjeszteni a kommunizmust. Ilyesmit csak ellenségei állítanak, mondotta akkor Mikojan. A kommunizmusnak nincs szüksége háborúra. Ellensége a háborúnak, és a kommunista elvek segítségével akar felülkerekedni. Aki mást mond, az rágalmazza a szovjet politikát. Mikojan sokat beszélt még felszólalásában barátságról, együttműködésről, békés együttélésről a különböző rendszerű államok között, és elítélte a gyarmati politikát. A lidércnyomás, amely ma Budapest polgáraira nehezedik, borzalmas bizonysága annak is, milyen üresek voltak Mikojan szavai. A New York Times azután elmondja, hogy a szovjet csapatok milyen árulással rohanták meg Budapestet. Tüzérséggel lőtték a várost, hogy minél nagyobb pusztulást idézzenek elő. Nem kímélték a gyermekkórházakat, a külföldi követségeket, és a szovjet katonák fosztogatták a város lakosságát. Több ezer magyarnak életével kellett megfizetnie a szovjet árulást. Ilyen módon hozták vissza a szovjet szuronyok a szocializmus áldásait Budapestre.
New Yorkban közölték, hogy Hammarskjöld ENSZ-főtitkár szombaton reggel küldte el felhívását Moszkvába, amelyben felkéri a Szovjetuniót, járjon közbe a budapesti kormánynál, hogy az fogadja be az Egyesült Nemzetek Szervezetének megfigyelőit. A megfigyelők léphessenek be magyar földre, utazhassanak szabadon országszerte, és küldhessenek jelentéseket az ENSZ főtitkárának. Amennyiben ez a szovjet kormány hatáskörébe tartoznék, támogassa a megfigyelőket munkájuk végzésében, már attól kezdve, hogy magyar területre lépnek. Hammarskjöld végül meggyőződését fejezte ki, hogy a szovjet kormány tudatában van annak, miért minősítette az ENSZ Közgyűlés a magyar helyzet megvizsgálását rendkívül sürgősnek.
A magyarországi ipari üzemekben továbbra is nagy a zűrzavar. A munkások nagy többsége még nem állt munkába. Ahol a létszám 10-20, legjobb esetben 40%-a jelentkezett munkára, csak karbantartási és helyreállítási munka folyik. A helyi munkásvonatok vagy egyáltalán nem, vagy csak pontatlanul közlekednek. Számos vasúti csomóponton nagy torlódás állt be, a veszteglő vagonok mozdonyhiány miatt akadályozzák a közlekedést. A budapesti vasúti széntelepeken legfeljebb két napra van elegendő készlet.
Budapesti szemtanúk elbeszélése szerint a kórházak az egész főváros területén zsúfolva vannak, a pincehelyiségekben, a folyosókon is, mindenütt sebesültek fekszenek. A Petőfi kórházban az orvosok napokon keresztül minden érzéstelenítés nélkül operáltak, mert hiányoztak az ehhez szükséges orvosi szerek és felszerelések. A sebesülteken igen sok esetben nem lehetett segíteni, az antibiotikus gyógyszerek hiánya miatt.
Az egész világon tovább folytatódnak a tiltakozások a magyarországi szovjet agresszió miatt. 23 ázsiai nemzet szocialista vezetői bombayi értekezletükön foglalkoztak a szovjet csapatok magyarországi vérengzéseivel. A szocialista vezetők egy tömeggyűlésen - amelyen 50 ezer ember jelent meg - súlyosan elítélték a szovjet kormány eljárását.
Mehta, az indiai szocialisták vezetője - aki a gyűlésen elnökölt - felhívta az ázsiai és afrikai nemzeteket, egyesítsék erőiket az imperializmus ellen. Nem vesztegethetünk el több időt - hangoztatta az indiai szocialista vezér - azonnal álljt kell parancsolnunk a szabadság durva megsértésének Magyarországon és Egyiptomban. A hatalmas gyűlés résztvevői "Éljen a magyar szabadság!" feliratú táblákat hordoztak körül Bombayban.
Tömegtüntetések voltak Calcuttában is, ahol a tüntetők szovjetellenes jelszavakat kiáltottak. Új-Delhiben, a forradalmi szocialistákból álló tüntetők másfél kilométeres oszlopban vonultak fel a városon végig.
Az öt kolombói hatalom miniszterelnökei ma Új-Delhiben összeültek. Az indonéziai, burmai, ceyloni, pakisztáni és indiai miniszterelnök tanácskozásainak napirendjén szerepel a magyar kérdés is. Mahmud ceyloni küldött az ENSZ-nél élesen elítélte a szovjet csapatok magyarországi beavatkozását.
Menzies ausztráliai miniszterelnök bírálta az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy nem állította helyre sokkal hamarább a békét Egyiptom és Izrael között, továbbá, hogy roppant sürgető magyarországi események nyomán mindeddig nem folyamodott cselekedetekhez. Menzies barbárságnak nevezte, amit a szovjet csapatok Magyarországon elkövetnek. A barbár cselekedetek tovább folynak annak ellenére, hogy elsőnek a Biztonsági Tanács immár fellépett az ügyben.
A dániai kommunista párt tegnap határozatilag felkérte a szovjet kommunista pártot, jelentse ki, hogy a szovjet hadsereget a lehető legrövidebb időn belül kivonják Magyarországról. Egyedül a magyar munkásokra tartozik, hogy átmentsék a jövőbe azokat az eredményeket, amelyeket a súlyos tévedések és mulasztások ellenére is el lehetett érni a szocializmus építésében Magyarországon - hangoztatja a dániai kommunista kiáltvány.
A norvég kommunista párt nyilatkozatot adott ki a szovjet csapatok magyarországi beavatkozásáról. A párt nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy Magyarország tragikus helyzete súlyos aggodalmat váltott ki a kommunista párt körében, amely a legélesebben elítéli a szovjet csapatok magyarországi beavatkozását. A nyilatkozat a továbbiakban hangoztatja, hogy a békét és a nyugalmat Magyarországon csak akkor tudják helyreállítani, ha a szovjet kivonja csapatait az országból és az ENSZ tagállamai végrehajtják az ENSZ által elfogadott határozati javaslatot, amely ENSZ-megfigyelők kiküldését írja elő.
A Hindustan Standard című lap is elítélte a Szovjetunió beavatkozását Magyarországon. A Kreml politikájának vérszaga van. Ezt a keserű vérszagot Arábia minden parfümje sem tudja eloszlatni, írja a Hindustan Standard című lap.
Híreink közlését befejeztük. Legközelebb 19 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
A pontos idő 18 óra. Most híreket mondunk.
A News Chronicle tudósítója, aki tegnap, vasárnap hagyta el Budapestet, elmondja, hogy átélte a bámulatra méltó hősiesség, és a keserű tragédia napjait egyaránt. A szovjet haderő akármilyen kegyetlenül lépett is fel - folytatja az angol tudósító - nem érte el tulajdonképpeni célját. Az oroszok nem találnak a magyarok közt olyanokat, akik hajlandók volnának a Szovjetunió ügyét képviselni. A néhány emberből álló budapesti bábkormányt senki sem támogatja. A sztrájk folytatódik. Budapest Grebennyik szovjet vezérőrnagy kezében van, a szovjet parancsnok úgyszólván nem is veszi tudomásul a Kádár-kormány létezését. A tudósító ezután elmondja, hogy azok a külföldiek, akiknek csoportjával ő is elhagyta Magyarországot, először a budapesti látszatkormány helyettes miniszterelnökétől kapták meg az engedélyt az elutazásra. Az orosz csapatok azonban ezt az engedélyt nem ismerték el. A külföldieknek a szovjet parancsnokságtól újabb engedélyt kellett kérniök a város elhagyására. Még mindig nem lehet tisztán látni - folytatja a tudósító - miért jöttek vissza az oroszok másodszor is Budapestre, és miért léptek fel ilyen kegyetlenül a magyar néppel szemben, amely nem akart mást, mint hogy szabadon élhessen. Az egyik felfogás szerint Zsukov a szovjet hadsereg presztízsét féltette amiatt, hogy a szovjet csapatok kénytelenek voltak a forradalom győzelme után szégyenszemre kivonulni Budapestről. A másik felfogás szerint a Szovjetunió el akarta riasztani a többi kelet-európai ország népét a forradalmi próbálkozásoktól. Ezek a feltevések azonban nem tudják megbékíteni a magyar népet a Szovjetunió eljárásával. Amikor a tudósító elhagyta Budapestet, még mindig szovjet harckocsik cirkáltak az utcákon nappal és éjjel egyaránt. Budapest népét éhség gyötri. Kenyéren kívül alig van valami ennivaló. A szabadságharcosok nagyrészt a környező hegyekbe vonultak.
A Szovjetunió Budapesten megmutatta, hogy mit ért a gyakorlatban a békés együttélésen - írja a New York Times. Az iránt sem lehet többé kétség, hogy hogyan gyakorolja a Szovjetunió a gyarmatpolitikát - folytatja a lap. A New York Times ezután idézi Mikojan kijelentését a békés szovjet politikáról, és szembeállítja Mikojan szavaival a szovjet csapatok budapesti orvtámadását. Mikojan a XX. pártkongresszuson kijelentette, hogy Moszkva nem akarja fegyverei segítségével terjeszteni a kommunizmust. Ilyesmit csak ellenségei állítanak, mondotta akkor Mikojan. A kommunizmusnak nincs szüksége háborúra. Ellensége a háborúnak, és a kommunista elvek segítségével akar felülkerekedni. Aki mást mond, az rágalmazza a szovjet politikát. Mikojan sokat beszélt még felszólalásában barátságról, együttműködésről, békés együttélésről a különböző rendszerű államok között, és elítélte a gyarmati politikát. A lidércnyomás, amely ma Budapest polgáraira nehezedik, borzalmas bizonysága annak is, milyen üresek voltak Mikojan szavai. A New York Times azután elmondja, hogy a szovjet csapatok milyen árulással rohanták meg Budapestet. Tüzérséggel lőtték a várost, hogy minél nagyobb pusztulást idézzenek elő. Nem kímélték a gyermekkórházakat, a külföldi követségeket, és a szovjet katonák fosztogatták a város lakosságát. Több ezer magyarnak életével kellett megfizetnie a szovjet árulást. Ilyen módon hozták vissza a szovjet szuronyok a szocializmus áldásait Budapestre.
New Yorkban közölték, hogy Hammarskjöld ENSZ-főtitkár szombaton reggel küldte el felhívását Moszkvába, amelyben felkéri a Szovjetuniót, járjon közbe a budapesti kormánynál, hogy az fogadja be az Egyesült Nemzetek Szervezetének megfigyelőit. A megfigyelők léphessenek be magyar földre, utazhassanak szabadon országszerte, és küldhessenek jelentéseket az ENSZ főtitkárának. Amennyiben ez a szovjet kormány hatáskörébe tartoznék, támogassa a megfigyelőket munkájuk végzésében, már attól kezdve, hogy magyar területre lépnek. Hammarskjöld végül meggyőződését fejezte ki, hogy a szovjet kormány tudatában van annak, miért minősítette az ENSZ Közgyűlés a magyar helyzet megvizsgálását rendkívül sürgősnek.
A magyarországi ipari üzemekben továbbra is nagy a zűrzavar. A munkások nagy többsége még nem állt munkába. Ahol a létszám 10-20, legjobb esetben 40%-a jelentkezett munkára, csak karbantartási és helyreállítási munka folyik. A helyi munkásvonatok vagy egyáltalán nem, vagy csak pontatlanul közlekednek. Számos vasúti csomóponton nagy torlódás állt be, a veszteglő vagonok mozdonyhiány miatt akadályozzák a közlekedést. A budapesti vasúti széntelepeken legfeljebb két napra van elegendő készlet.
Budapesti szemtanúk elbeszélése szerint a kórházak az egész főváros területén zsúfolva vannak, a pincehelyiségekben, a folyosókon is, mindenütt sebesültek fekszenek. A Petőfi kórházban az orvosok napokon keresztül minden érzéstelenítés nélkül operáltak, mert hiányoztak az ehhez szükséges orvosi szerek és felszerelések. A sebesülteken igen sok esetben nem lehetett segíteni, az antibiotikus gyógyszerek hiánya miatt.
Az egész világon tovább folytatódnak a tiltakozások a magyarországi szovjet agresszió miatt. 23 ázsiai nemzet szocialista vezetői bombayi értekezletükön foglalkoztak a szovjet csapatok magyarországi vérengzéseivel. A szocialista vezetők egy tömeggyűlésen - amelyen 50 ezer ember jelent meg - súlyosan elítélték a szovjet kormány eljárását.
Mehta, az indiai szocialisták vezetője - aki a gyűlésen elnökölt - felhívta az ázsiai és afrikai nemzeteket, egyesítsék erőiket az imperializmus ellen. Nem vesztegethetünk el több időt - hangoztatta az indiai szocialista vezér - azonnal álljt kell parancsolnunk a szabadság durva megsértésének Magyarországon és Egyiptomban. A hatalmas gyűlés résztvevői "Éljen a magyar szabadság!" feliratú táblákat hordoztak körül Bombayban.
Tömegtüntetések voltak Calcuttában is, ahol a tüntetők szovjetellenes jelszavakat kiáltottak. Új-Delhiben, a forradalmi szocialistákból álló tüntetők másfél kilométeres oszlopban vonultak fel a városon végig.
Az öt kolombói hatalom miniszterelnökei ma Új-Delhiben összeültek. Az indonéziai, burmai, ceyloni, pakisztáni és indiai miniszterelnök tanácskozásainak napirendjén szerepel a magyar kérdés is. Mahmud ceyloni küldött az ENSZ-nél élesen elítélte a szovjet csapatok magyarországi beavatkozását.
Menzies ausztráliai miniszterelnök bírálta az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy nem állította helyre sokkal hamarább a békét Egyiptom és Izrael között, továbbá, hogy roppant sürgető magyarországi események nyomán mindeddig nem folyamodott cselekedetekhez. Menzies barbárságnak nevezte, amit a szovjet csapatok Magyarországon elkövetnek. A barbár cselekedetek tovább folynak annak ellenére, hogy elsőnek a Biztonsági Tanács immár fellépett az ügyben.
A dániai kommunista párt tegnap határozatilag felkérte a szovjet kommunista pártot, jelentse ki, hogy a szovjet hadsereget a lehető legrövidebb időn belül kivonják Magyarországról. Egyedül a magyar munkásokra tartozik, hogy átmentsék a jövőbe azokat az eredményeket, amelyeket a súlyos tévedések és mulasztások ellenére is el lehetett érni a szocializmus építésében Magyarországon - hangoztatja a dániai kommunista kiáltvány.
A norvég kommunista párt nyilatkozatot adott ki a szovjet csapatok magyarországi beavatkozásáról. A párt nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy Magyarország tragikus helyzete súlyos aggodalmat váltott ki a kommunista párt körében, amely a legélesebben elítéli a szovjet csapatok magyarországi beavatkozását. A nyilatkozat a továbbiakban hangoztatja, hogy a békét és a nyugalmat Magyarországon csak akkor tudják helyreállítani, ha a szovjet kivonja csapatait az országból és az ENSZ tagállamai végrehajtják az ENSZ által elfogadott határozati javaslatot, amely ENSZ-megfigyelők kiküldését írja elő.
A Hindustan Standard című lap is elítélte a Szovjetunió beavatkozását Magyarországon. A Kreml politikájának vérszaga van. Ezt a keserű vérszagot Arábia minden parfümje sem tudja eloszlatni, írja a Hindustan Standard című lap.
Híreink közlését befejeztük. Legközelebb 19 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
Adásba került | 1956-11-12 18:00 |
Hossz | 0:09:57 |
Cím | 18:00 óra. Hírszolgálat |
Műsorkategória | Hírszolgálat |