Szentmise

Kedves hallgatóink, a Pünkösd utáni 25. vasárnap szentmiséjének szertartását közvetítjük.

Orgona, latin nyelvű szertartás

Kérünk téged jóságos Istenünk, töröld el bűneinket, és nagy irgalmasságodban részesíts bennünket ennek a mai szentmise áldozatnak kegyelmeiben. Gyónom, a mindenható Istennek, a boldogságos, mindenkor Szűz Máriának, Szent Mihály őrangyalnak, Keresztelő Szent Jánosnak, Szent Péter és Pál apostoloknak, minden szenteknek és neked Atyám, hogy nagyot vétkeztem gondolatban, szóban és cselekedetben. Én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem. Kérem azért a boldogságos, mindenkoron Szűz Máriát, Szent Mihály őrangyalt, Keresztelő Szent Jánost, Szent Péter és Pál apostolokat, az összes szenteket és téged Atyám, imádkozzatok érettem a mi Urunkhoz, Istenünkhöz.

Orgona, kórus

Könyörögjünk. Családodat kérünk Urunk, állandó szeretettel őrizd meg, hogy akiknek egyedüli reménysége a mennyei kegyelemben van, azokat a te oltalmad erősítse meg mindenkor. A mi urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egyetemben, Isten, mindörökkön örökké, ámen.
Szentlecke Szent Pál apostolnak kolosszeiekhez írt leveléből.
Testvérek. Vegyétek magatokra, mint az Istennek szent és kedves választottjai az irgalom indulatát, a jóságot, az alázatosságot, a szelídséget és a béketűrést. Szenvedjétek el egymást és bocsássatok meg egymásnak, ha egyiknek panasza van a másik ellen, amiként az Úr is megbocsátott nektek, épp úgy ti is. Mindezek fölött pedig szeretetetek legyen, mert ez a tökéletességnek köteléke. S Krisztus békéje, amelyre hivatottak vagytok egy testben, diadalmaskodjék a szívetekben. Legyetek hálásak. Krisztus igéje lakjék bennetek gazdagon. Minden bölcsességgel tanítsátok és intsétek egymást. Zsoltárokkal, szent dalokkal, lelki énekekkel és hálaadással énekeljetek szívből az Istennek. S bármit cselekesztek, szóval, vagy tettel, mindent tegyetek az Úr Jézus nevében, és adjatok hálát az Istennek, az Atyának őáltala.

Orgona, latin nyelvű szertartás

A mai ünnepre rendelt szent evangéliumi szakaszt megtaláljuk Szent Máté evangélista könyvének 13. fejezetében. Az időben mondá Jézus a seregnek a következő példabeszédet. Hasonlít a mennyek országa olyan emberhez, ki jó magot vetett földjébe. Mikor pedig aludtak az emberek, eljőve ellensége és konkolyt vet a búza közé és eltávozék. Amint pedig felnőtt a vetés és termést hozott, föltetszék a konkoly is. Akkor a házigazdához menvén szolgái, mondák neki. Uram, ugye jó magot vetettél földedbe, honnét vagyon tehát benne a konkoly? Erre felelé nekik. Ellenséges ember cselekedte ezt. A szolgák pedig kérdezék tőle. Akarod-e, hogy menjünk és kigyomláljuk azt? Ő meg mondá. Nem, nehogy a konkolyt szedegetve kitépjétek vele együtt a búzát is. Hagyjátok mindkettőt felnőni aratásig, és aratáskor majd megmondom az aratóknak, szedjétek ki előbb a konkolyt, és kössétek azt kévékbe, hogy elégessék, a búzát pedig gyűjtsétek össze csűrömbe.

Dicsértessék a Jézus Krisztus. Mindörökké ámen. Kedves magyar testvéreim! Harmadik hete folyik Magyarországon a szabadságharc. Az egész világ megrendült lélekkel figyeli az eseményeket. A világközvélemény egységesen a magyar nép oldalán áll, vele együtt kiáltja: ki a szovjet gyilkosokkal Magyarországról! A hazánkban járt külföldiek azt állítják, a világ ilyet még nem látott. A magyar nép egysége, hősies magatartása, bátorsága, hazaszeretete fölülmúl mindent elképzelést. Mások, akik az események okait mélyebben kutatják, megállapítják, hogy a magyar szabadságharcban a szellemi és lelkierőknek olyan félelmetes hatalma bontakozik ki, melyet anyagi erővel letörni már nem lehet. A szemtanúkat egyenesen megdöbbenti a szabadságharcosok hősi elszántsága. Sem a családi kötelék, sem egyéni érdek, vagy halálfélelem nem tudja őket visszatartani a küzdelemtől. Nem a bosszúvágy, vagy keserűség hajtja ezeket a hősöket, hanem a meggyalázott emberi méltóság, az évtizeden át eltaposott jogok, a szabadság és hazánk függetlensége lelkesíti és irányítja tetteiket. Ezek a nagy eszmék, melyeket Isten oltott a mi lelkünkbe, ragadták magukkal a magyar nép minden rétegét ebben a végzetesen súlyos történelmi időben, megteremtvén azt a szilárd magyar egységet a Duna völgyében, melyre ezeréves történelmünk folyamán még nem volt példa. A nagy tettek nagy áldozatokat követelnek. Sok szenvedéssel, sok könnyel járnak. Méreteikben azonban túlnőnek a gyarló emberi természet keretein, túlnőnek még az ezeréves magyar történelem eseményein is, és ha nyitott szemmel figyeljük a magyar nép hősi küzdelmét, mély hittel és alázattal azt kell mondanunk, ennek a páratlan küzdelemnek erőforrása és irányítója nem az ember, hanem maga az élő Isten. Népünk ma már csak a legnemesebb értelemben vett eszköz az Isten kezében. De olyan eszköz, mely ezeréves keresztény kultúrájának, történelmi hivatásának, emberi méltóságának és jogainak tudatát és halhatatlan értékeit hordozza magában. Ez ma mind arra szolgál, hogy a keleti és nyugati materializmus határán a két táborra szakadt világ népeinek és tévelygő vezetőiknek az Úristen a magyar népen keresztül mutassa meg azokat a szellemi és lelki értékeket, melyek nélkül üres marad az élet, kilátástalan a jövő, bizonytalan a jólét és tájékozatlan a politika. Nem véletlenül történik az, kedves testvéreim, hogy mindez Magyarországon megy végbe, és a mi napjainkban. Hiszen a mai materialista korszak embere már régen elfelejtette azokat a szellemi értékeket, melyekért a magyar nép ma küzd. A szabadság és emberi jogok csak arra voltak jók Nyugaton, hogy a népek anyagi létüket megalapozzák és biztosítsák. Az anyagi életszínvonal lett az ember szinte egyetlen életcélja. A nyugati világ szellemi képességeinek nagy részét az anyag felkutatására, és az emberi szükségleteknek megfelelő feldolgozására fordította. Soha nem látott gazdasági jólétet teremtett. Ennek megőrzése és továbbfejlesztése érdekében léptek szövetségre egymással a kormányok, kötöttek kereskedelmi és gazdasági szerződéseket a népek százmillióit rabságban tartó keleti zsarnokokkal. Túltették magukat az erkölcsi törvényeken, melyek a népeket jogtalanul elnyomó zsarnokok támogatását elítéli, semmibe vették az emberi szolidaritás és felebaráti szeretet parancsát, és az elnyomott népek szabadságát, jogait már csak sajtókonferenciákon hangoztatták, hogy önmagukat és népeiket megnyugtassák, a rabigában görnyedőknek pedig némi reményt nyújtsanak. Hogy mennyire nem vették komolyan a nép bizalmával visszaélő úgynevezett felelős államférfiak a szabadságról és emberi jogokról tett kijelentéseiket, azt a közeli hetek magyar eseményei bizonyítják. A Nyugat csak most ébred rá, hogy a káprázatos gazdasági jólét, a magas életszínvonal, a politikai és üzleti érdek olyan döntő jelentőségű emberi értékeket temetett maga alá, mint például a népek egymásért való felelősségének tudata, a szolidaritás, a felebaráti szeretet, egymás jogainak védelme és biztosítása, melyektől nemcsak a népek gazdasági jóléte, hanem függetlensége és szabadsága is függ. Ugyanakkor a világ másik részében a materialista világnézetet az emberi természettel ellenkező társadalmi és gazdasági rendszerré kiépítve erőszakolták rá jobb sorsra érdemes és elárult népekre. Az embert kiforgatták Isten adta jogaiból. Tagadták személyi méltóságát, és ma is tagadják, hogy az embernek vannak veleszületett Isten adta jogai, van személyes célja itt a földön, életének kibontakozása, képességeinek kiművelése, a földi élet után pedig az élő Isten. Aki nemcsak életet adott nekünk, hanem törvényeivel életünk irányát és formáját is meghatározta. Szabad akaratunkon keresztül pedig arra szólít fel bennünket, hogy életünket Isten gyermeki méltóságunknak megfelelően, szabadon alakítsuk. Szabadon éljünk, és célunkat itt a földön és az örökkévalóságban elérjük. A materialista kommunizmus végzetes tévedése, hogy személyi méltóságunkat nem veszi figyelembe, illetve tudatosan elnyomja. Szellemi adottságainkkal, Isten adta jogainkkal nem számol. Azt hiszi, hogy minden különösebb nehézség nélkül, kommunista társadalmi és gazdasági renddel, hamis tanokkal, szemináriumokkal, röpgyűlésekkel, különböző elnevezésű, de ugyanazon szellemű kommunista egyesületekkel, felvonulásokkal sikerül majd bennünket a zsarnokság néma eszközévé tennie. Ami azt jelentené, hogy lemondunk személyi méltóságunkról, célunkról itt a földön és az örök életben megtagadjuk az Istent, kiírtjuk lelkünkből jogainkat, szabadságvágyunkat, élünk a rendszernek és kizárólag a rendszerért.
Micsoda elképzelés! Ilyesmi valóban csak korlátolt és sötét gonosztevők lelkében születhetik meg. Vajon lemondhat-e az ember szellemi képességeiről, önálló gondolkodásáról, lelke halhatatlanságáról, jogairól, szabadságáról, emberi méltóságáról? Vajon lemondhat-e az Istenről, örök boldogságáról? Amikor egész élete erre van beállítva. És vajon vállalkozhatok-e Isten szabad teremtménye arra, hogy bárkinek és bármilyen rendszernek puszta eszköze legyen ezen a földön? Hiszen az eszköznek az a lényege, hogy más célját szolgálja. Bárki arra használja, amire akarja. A késnek például mindegy, hogy kenyeret vágnak-e, vagy gyilkolnak vele. De lehet-e mindegy az embernek, hogy dolgozik, szabadon él, vagy ártatlan embereket gyilkoltatnak, igazságtalan rendeleteket hajtatnak végre vele? Semmi esetre sem, kedves testvéreim. Mert az ember személyi méltóságával és szabadságával együtt jár, hogy felelős tetteiért, cselekedeteiért. S ha igazságtalan ítéletet, vagy rendelkezést hajtatnak végre vele, lelkiismeretbeli kötelessége az ilyen cselekedetet megtagadni még akkor is, ha miatta súlyosan megbüntetik. Személyi méltóságunk csak annyiban engedi mások szolgálatát, amennyiben ez nem ellenkezik lelkiismeretünkkel, és lehetőséget nyújt arra, hogy legjobb meggyőződésünk szerint cselekedjünk. Ezért ellenkezik természetünkkel a rabszolgaság, a kommunizmus. Az Úristen bennünket nem szolgaságra, hanem szabadságra hívott. A kereszténységben elnyertük Isten gyermekeinek szabadságát, mely jogot ad nekünk arra, hogy magán- és közéletünket úgy rendezzük be, hogy nyugodt keresztény életet élhessünk. A szabadságnak ebből a keresztény értelemben vett szelleméből táplálkozott ezer esztendőn keresztül a magyar lélek. Ez a szellem biztosította számára a kibontakozás széles lehetőségeit, ez adta meg emberi méltóságát, ez van hivatva ma is arra, hogy egyéni, társadalmi, gazdasági és állami életünket irányítsa. Ez az élő Istenből táplálkozó és az ő erejétől duzzadó, legyőzhetetlen szabadság szelleme tőr föl a magyar lélekből, ragadja magával a népet. Ez a félelmetes szellemi hatalom győzi le a halálfélelmet. Ez a nagy érték, amelyért az Úristen még azt is megengedi, hogy az ember életét feláldozza. Ez a félelmetes hatalom kel birokra ma a materializmus erőivel, a szovjet páncélokkal, hogy lerántsa a zsarnokok álarcát és bebizonyítsa a világnak, hogy azok, akik magukat eddig az emberiség védelmezőinek, a jogok, béke és szabadság őreinek mondották, félrevezették a világot, a magyar szabadságharc elnyomására indított jogtalan támadásukkal kimutatták, hogy közönséges gyilkosok, a legszentebb emberi jogok, szellemi értékek meggyalázói, eltiprói. Jogtalan támadásuk ártatlan emberek ellen irányul. Szüntessék be tehát a vérontást, vonuljanak ki az országból! Mi szabadon akarunk élni, Isten törvényei szerint, méltóan ezeréves múltunkhoz, keresztény kultúránkhoz. De lerántja a magyar szabadságharc a nyugati materializmus álarcát is. A szabad világ népei ma rádöbbennek vezetőik álnokságára. Észreveszik, mennyi szolidaritást, felebaráti szeretetet, felelősségtudatot, mily hatalmas szellemi értékeket temetett el a gazdasági élet, a jólét, a felelőtlen kereskedelmi szerződések. Mennyi kárt okozott az emberiségnek az önző politikai játék, a tétlenség és felelősségérzet hiánya. És mindez mennyi szenvedést jelent a magyar népnek. A szabad világ népei ezekben a napokban megismerték vezetőiket és belátják, hogy saját biztonságuk érdekében le kell számolniok az erkölcstelen politikával. Az elsikkasztott emberi értékeknek újra vissza kell térniök a közéletben, a nemzetközi életet újra a jog és erkölcsi törvények alapjaira kell helyezni, a népek egymás iránti felelősségének szellemében irányítani, miként azt XII. Pius pápa szombat esti rádiószózatában sürgette. Reméljük azonban, az Úristen, akinek kezében van a népek sorsa, nemcsak arra választotta ki a magyar népet, hogy páratlan hősiességével leleplezze a keleti zsarnokokat, felrázza az alvó Nyugatot, rádöbbentse a jólétben elpuhult embereket arra, hogy gazdasági érdekeik, életszínvonaluk, ha azt nem a közös emberi jogok és felelősség tudatában élő vezetők védik, egyik percről a másikra bizonytalanná válik. Hisszük, hogy az Úristen, aki ennyi véráldozatot követel ma népünktől, úgy irányítja a történelmi eseményeket, hogy ezek sokat szenvedett népünknek és hazánknak is javára, felszabadulására és függetlenségének kivívására válnak. Ámen.

Credo in unum Deum. Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében, és a Jézus Krisztusban, ő egy Fiában, a mi Urunkban, ki fogantatott Szentlélektől, születék Szűz Máriától kínnal Poncius Pilátus alatt megfeszítették, meghalt és eltemették. Szállt alá poklokra, harmadnapon halottai közül föltámadott, fölmén a mennyekbe, mindenható Atyaistennek jobbja felől onnan jön elő ítélni embereket és holtakat. Hiszek Szentlélekben, egy katolikus keresztény Anyaszentegyházban, szenteknek közösségét, bűnök bocsánatát, testnek feltámadását és az örök életet. Ámen.

Orgona, kórus, latin nyelvű szertartás

Fogadd el kegyesen Szentatya, mindenható örök Isten kezedből az áldozatot, amelyet felajánlunk neked, [...] (magyar könyörgés)

Orgona, kórus, latin nyelvű szertartás

Valóban méltó és igazságos, illő és üdvösséges, hogy mi neked mindenkor és mindenhol hálát adjunk szentséges Úr, mindenható Atya, örök Isten. Ki egyszülött Fiaddal és a Szentlélekkel egy Isten vagy, egy Úr vagy, nem a személy egységében, hanem az egy lényeg háromságában. Mert amit kinyilatkoztatásod alapján a te dicsőségedről hiszünk, ugyanazt valljuk a Fiadról és a Szentlélekről elválasztó megkülönböztetés nélkül, hogy az igaz és örökkévaló istenség megvallásában imádjuk mind a személyekben a sajátosságot, mind a fölségben az egyenlőséget, melyet dicsérnek az angyalok és főangyalok, a kerubok és szeráfok, kik nem szűnnek meg minden nap egy hangon kiáltani, mondván:

[...](magyar könyörgés)

Orgona, kórus

Téged azért legkegyesebb Atya Jézus Krisztus a te Fiad, és a mi Urunk nevében esedezve kérünk, fogadd el és áldd meg ezeket az adományokat, ezeket a szent és sérthetetlen áldozati tárgyakat, melyeket főképpen katolikus anyaszentegyházadért neked bemutatunk, hogy azt az egész világon békében és egységben megőrizni, megtartani és kormányozni méltóztassál, a te szolgáddal, XII. Pius pápánkkal, püspökeinkkel és a katolikus hit minden igaz követőjével együtt.

Ó édes Jézus, ó édes Jézus, ó irgalmas Jézus, imádlak lelkem mélyéből, szeretlek tiszta szívemből, neked élek, neked halok, életemben, halálomban, édes Jézus tiéd vagyok.

Orgona, kórus, latin nyelvű szertartás

Üdvös parancsra és isteni megváltónk útmutatása szerint merjük mondani. Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, miképpen mennyben, azonképpen itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.

Orgona, kórus

Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem! Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem. Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem.

Orgona, kórus, latin nyelvű szertartás

Könyörögjünk. Kérünk téged, mindenható Isten, hogy megnyerjük azt az örök üdvösséget, melynek zálogául ezt a misztériumot magunkhoz vettük. A mi Urunk, Jézus Krisztus által, ki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egyetemben, Isten, mindörökkön örökké, ámen.

Latin nyelvű szertartás

Szentháromság egy Isten, legyen kedves előtted hódolatunk, esdve kérünk, hogy felkent szolgád áldása által, kegyelmeddel erősíts meg mindnyájunkat. Bennünket, akik ez áldozaton jelen lehettünk, és otthon szenvedő testvéreinket, akik e szent áldozat bemutatása alatt lélekben velünk voltak.

Latin nyelvű szertartás, orgona, kórus

Kedves hallgatóink! A Pünkösd utáni 25. vasárnap szentmiséjének szertartását közvetítettük.

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!