10:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 13, 16, 19, 25 és 31 méteres rövidhullámon. Kedves Hallgatóink!
Pontos időjelzést adunk. Tárogatónk 10 órát jelez.

Tárogató

Kedves Hallgatóink! Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.

New York. A három nyugati nagyhatalom kérésére ma estére összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy megvitassák a Szovjetunió magyarországi beavatkozásának ügyét. A nyugati nagyhatalmak a Biztonsági Tanácshoz intézett levelükben hangsúlyozzák, hogy a szovjet katonai beavatkozás a magyar nemzet jogainak súlyos sérelmét jelenti. Ezeket a jogokat a nagyhatalmak a magyar békeszerződésben ünnepélyesen biztosították. A három nyugati nagyhatalom a magyarországi helyzetre való tekintettel a sürgősség kimondását kérte. Az ENSZ főtitkársága a kérésnek haladéktalanul eleget tett, és minden eddigi szokástól eltérően, New York-i idő szerint délután 4 órára, közép-európai idő szerint este 8 órára összehívta a Biztonsági Tanácshoz. A döntéshez sem a Magyarországi Népköztársaság, sem a Szovjetunió ENSZ bizottsága nem fűzött megjegyzést.

A Szabad Győr Rádiója ma reggel közölte, hogy Vas megyében nemzeti bizottság alakult, amely első nyilatkozatában felszólította a budapesti kormányt, haladéktalanul kösse meg a tűzszünetet a magyarországi szovjet parancsnoksággal. Az új kormány hasson oda, hogy a Szovjetunió kormánya minden késedelem nélkül jelentse ki a világ közvéleménye előtt, hogy alakulatait legkésőbb január elsejéig teljesen és végérvényesen kivonja Magyarország területéről. A szombathelyi szovjet parancsnokság tudomásul vette a Vas megyei nemzeti bizottság határozatait.
Az éjszaka folyamán a fővárosban további súlyos összetűzések voltak. A budapesti rádió is beismeri ezt, fegyveres gócok fennállásáról beszél ma reggeli adásában. A rádió közölte továbbá a honvédelmi miniszter, és a szabadságharcosok főiskolai hallgatóival való úgynevezett Egyetemi Forradalmi Tanács közötti tárgyalások hírét. A beérkezett jelentések szerint Magyarország jelentős része továbbra is a szabadságharcosok kezén van.
A miskolci rádió tegnap éjszaka hangsúlyozta, hogy a budapesti kormány még mindig nem teljesítette a Munkástanács és a Diákparlament követeléseit, először is azt, hogy a szovjet csapatokat azonnal vonják ki. A Munkástanács és a Diákparlament követeli, hogy a szovjet csapatok hagyják abba a hadműveleteket, és távozzanak az ország területéről. Egy másik, orosz nyelvű adásában a miskolci rádió felhívta a szovjet katonákat, ne harcoljanak a magyar munkások és diákok ellen.
A Szabad Győr Rádiójában kiáltványt olvastak fel, amely követeli az Államvédelmi Hatóság azonnali feloszlatását Budapesten és az egész országban, követeli továbbá, hogy a kommunista párt a kormánnyal karöltve tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy az országban állomásozó szovjet fegyveres erők azonnal szüntessék be a harcot, és takarodjanak ki az ország területéről. A Szabad Győr Rádiója egy későbbi adásában követelte, hogy a rend helyreállítását a hadsereg és a rendőrség egységei vegyék kezükbe, az ÁVÓ-t a kormány haladéktalanul oszlassa fel. Gerő Ernőt késedelem nélkül állítsák bíróság elé.
A budapesti kormány irányítása alatt álló MTI a külföldnek szánt idegen nyelvű hírszolgálata keretében jelentéseket foglal össze, amelyek világos képet nyújtanak arról, hogy a kormány vidéken sem ura a helyzetnek. Közölték például, hogy a Bajai Városi Tanács kérdést intézett a kormányhoz: igazak-e azok a híresztelések, amelyek szerint szovjet csapatok valóságos hadjáratot folytatnak Budapesten? A honvédelmi miniszter válaszában megerősítette, hogy szovjet csapatok részt vettek, és továbbra is részt vesznek a szabadságharcosok elleni harcokban. Az MTI beszámol továbbá arról, hogy Debrecenben bizottság alakult, és vette át az ügyek irányítását. Ez a bizottság elismerte ugyan az új kormányt, de hangsúlyozta, hogy ennek meghirdetett programja nem mindenben egyezik a debreceni tömegek követeléseivel.
Székesfehérvárott egy tömeggyűlésen több személy – a hallgatóság viharos helyeslése közepette – javasolta, hogy az új kormány haladéktalanul vegye fel a tárgyalásokat a szabadságharcban résztvevő ifjak képviselőivel.
Szolnokon, Tatabányán, Zalaegerszegen, Pécsett és az ország különböző más városaiban bizottságok és tanácsok működnek ideiglenes jelleggel és különböző követelésekkel ostromolják az új kormányt, hangoztatva, hogy annak meghirdetett céljai nem elégítik ki a szabadságharcosok követeléseit.

Nickelsdorf. Az egyik nyugati hírszolgálati iroda tudósítója több száz szavas jelentésben számol be az osztrák-magyar határ mentén uralkodó hangulatról. A tudósító elbeszélgetett a hegyeshalmi határon gyülekező magyarokkal, akik egybehangzóan hangsúlyozták, hogy ha Budapesten esetleg meg is szűnnek a fegyveres összecsapások, ez nem azt jelenti, hogy a szabadságharc megbukott, hanem azt, hogy győzött. A határnak e pontján minden magyar hatósági közeg nemzeti színű karszalagot visel - folytatja jelentését a tudósító. Az egyik szabadságharcos elmondotta, hogy több városban - köztük Győrött is - a szabadságharcosok és a szovjet csapatok állásokba ásták be magukat. A szovjet egységek Győrött mindeddig nem nyitottak tüzet, hanem további parancsra várnak. A hegyeshalmi helyőrség hangsúlyozta a külföldi újságírók nagy csoportja előtt, hogy az egész magyar hadsereg, a határőrség és a vámkirendeltség a szabadságharcosokhoz csatlakozott. Olyan magyar csak az ÁVO tagjai között akad, aki magyarokra tüzelt.
Gépkocsikon a szabadságharcosok több csoportja érkezett a nickelsdorfi határállomásra, hogy az elsősegély-jellegű gyógyszer- és élelmiszerküldemények átvételéről tárgyaljon. E csoportok tagjaihoz az összesereglett külföldi újságírók különböző kérdéseket intéztek. "Milyen kormányt kíván a magyar nép?" – hangzott az első kérdés. A válasz ez volt: "olyan kormányt kívánunk, amely magába tömöríti mindazokat a pártokat, amelyek valóban a munkásság, a parasztság és a többi társadalmi réteg érdekeit képviselik." A következő kérdés ez volt: "hajlandók támogatni Nagy Imre kormányát?" A válasz így hangzott: "mi, a magyar ifjúság mindaddig nem akarunk hallani sem Nagy Imréről, amíg nem tisztázódik, hogy ő volt-e az, aki a szovjet csapatok beavatkozását kívánta avagy sem. Ha ő volt, akkor takarodnia kell." A nyugati újságírók mindenképpen be akartak hatolni magyar területre, de ebben az osztrák határőrök megakadályozták őket arra hivatkozva, hogy az újságíróknak nincs engedélyük a határ átlépésére. Végül mégis átengedték az újságírókat a magyar oldalra, ahol mindenki melegen üdvözölte őket. Az összegyűlt hatósági emberek és szabadságharcosok kérdésekkel ostromolták a nyugati újságírókat. "Mennyit tud a nyugat abból, ami Magyarországon lezajlott? Tud-e a szabadságharc győzelméről?" A szabadságharcosok egyik képviselője kész nyilatkozattal állt az újságírók elé. "Tájékoztassák a nyugati közvéleményt arról, hogy nem vagyunk hajlandóak többé olyan rendszert támogatni, mint az előző volt, amelyet nem fűztek baráti kapcsolatok a nyugathoz. Meleg barátságban kívánunk élni a nyugati népekkel." A határrendőrség egyenruháját viselő fiatal tiszt felkérte az újságírókat, közöljék lapjaikkal, hogy egyetlen határőr sem akadt, aki szabadságharcosokra tüzelt volna. "Amint értesültünk a szabadságharc kitöréséről – mondotta – leszakítottuk a vörös csillagot sapkáinkról, és egy emberként csatlakoztunk a szabadságharcosokhoz. A helyi lakossággal együtt megalakítottuk a munkásság és katonák tanácsát. Sohasem lennénk képesek arra, hogy magyar testvéreink ellen fegyvert emeljünk. Egyek vagyunk velük, egy a célunk. Mindenekelőtt azt kívánjuk, hogy a szovjet csapatok távozzanak innen, és azután megteremtsük az igazi demokrata szellemű rendet hazánkban."

Kedves Hallgatóink, híreink közlését befejeztük. Legközelebb egy óra múlva mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!