Rendkívüli riportsorozat a magyarországi események visszhangjáról - a nyugati fővárosokban működő tudósítóink jelentései

1956. október 26. 11:30 ● 09:19

Konkoly Kálmán
00:00 00:00

A műsor leirata

Szignál

Rendkívüli riportunk következik. A Magyarországon egyre erőteljesebben kibontakozó drámai eseményeket teljes együttérzéssel kíséri a szabad világ. Riportunkban a nyugati fővárosokból érkező jelentések alapján ismertetjük azt a visszhangot, amelyet a magyarországi események keltenek.

New Yorkból jelentik: Az európai Rab Népek Szövetsége rendkívüli értekezlete után felhívással fordult a szabad világ népeihez. A közlemény hangoztatja, hogy a világ közvéleményének minden lehető módon nyomást kell gyakorolnia a Szovjetunióra annak érdekében, hogy fegyveres erőit ne használhassa fel népeink elemi kívánságainak elhallgattatására. Különösen sürgős ez Magyarország esetében. A Szovjetunió magyar földön napok óta az agresszió sorozatos és kiáltó példáit szolgáltatja. Ez az agresszió egyúttal szemérmetlen megsértése az ENSZ alapokmányainak. Az európai Rab Nemzetek Szövetsége bízik abban, hogy a szabad nemzetek feladják a tartózkodás álláspontját. Legjobb szövetségeseik éppen azok, akiket most a szovjet önkény fegyverletételre próbál bírni a szabadságért és elemi jogaikért folytatott küzdelemben.

Most bonni tudósítónk ismerteti azt a nagy jelentőségű nyilatkozatot, amelyet Adenauer kancellár a magyarországi eseményekkel kapcsolatban tett.

A magyar szabadságharc az utóbbi évek legnagyobb eseménye. Döbbenetes erővel mutatott rá arra a tényre, hogy elmúltak az idők, amikor a Szovjetunió bízhatott saját hatalma erejében a rab népek leigázásában. Biztosra vehető, hogy a drámai események hatása alatt Moszkva kényszerhelyzetbe jut, és egész politikáját meg kell változtatnia a közép- és kelet-európai térségben a vasfüggönyön belül.

Az Európa Tanács a Rab Népek Közgyűlésétől táviratot kapott. A sürgöny szövege a következő:

Az Európa Tanács sürgős és azonnali beavatkozását, erőteljes támogatását kérjük ahhoz az indítványunkhoz, hogy Magyarország és Lengyelország ügyét haladéktalanul terjesszék az Egyesült Nemzetek Szervezete elé.

A sürgöny vétele után Dehousse, az Európa Tanács Parlamentjének elnöke kijelentette, hogy a kezdeményezést a legnagyobb rokonszenvvel fogadták. Helyesnek tartja, hogy sürgősen összehívják az ENSZ Biztonsági Tanácsát, ahol haladéktalanul napirendre kell tűzni a szovjet illetéktelen beavatkozását a kelet-európai országok ügyébe. Dehousse hozzátette még, hogy javaslatot terjeszt az Európa Tanács elé, fejezze ki csodálatát és rokonszenvét mindazok iránt, akik ezekben a sorsdöntő napokban szenvednek vagy életüket áldozzák azért, hogy a szabadság tüze ne aludjék ki Közép-Európában.

Párizsból a következő legújabb jelentéseket kaptuk:

A francia szocialista párt, vagyis Guy Mollet miniszterelnök pártja és annak parlamenti csoportja rendkívüli ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy üdvözletet küldenek a hősiesen ellenálló magyar népnek. A francia kormányzópárt üdvözlete így hangzik: "Biztosak vagyunk abban, hogy az elnyomott magyar munkásosztály a szovjet harckocsik és repülőgépek ellenére is kiharcolja dicső céljait. A francia szocialista párt a munkásság nemzetközi szolidaritására hivatkozik, és a világ minden munkását felhívja a szovjet zsarnokság ellen harcoló magyar nép támogatására.

Ugyancsak Párizsban történt, hogy a francia független szakszervezetek kongresszusa megszakította ülésének napirendjét, hogy a magyarországi eseményekkel foglalkozik. Le Bourre, a szabad szakszervezeti világszövetség külügyi osztályának titkára ünnepélyes szavakkal emlékezett meg a magyar mártírokról. Megfogadta, hogy a szakszervezet továbbharcol a kommunista imperializmus ellen.

Afrika színes dolgozói nevében [Sa Sijh] néger szakszervezeti vezető üdvözölte a magyar szabadságharcosokat. A budapesti utcákon vérző magyar munkásoknak - mondotta - tudniok kell, hogy Afrika színes dolgozói egész szívükkel átérzik elkeseredésüket, amely hősies felkelésük kiváltott.

A magyarországi események nyugati visszhangja ma már, úgy látszik, alig ismer határt. Így például Skandináviából érkező tudósításunk alapján az uppsalai egyetemi ifjúság diákjainak szövetsége a svéd távirati iroda útján a következő közleményt tette közzé:

Mindnyájan nagy együttérzéssel követjük az elmúlt napok magyarországi eseményeit. Szilárd meggyőződésünk, hogy a budapesti és vidéki harcok, amelyekben a diákok is nagymértékben kivették részüket, abból eredtek, hogy a magyar népet mélyen áthatja a hazaszeretet, hogy politikai és szellemi szabadságra törekszik. A leghatározottabban és legerélyesebben tiltakozunk az ellen, hogy a szabadságharc résztvevői, köztük sok diák is, statáriális bíróság elé kerülhessen.
Az a meggyőződésünk, hogy súlyos felelősségre vonás vár azokra, akik közreműködnek bármilyen formában ilyen halálos ítéletek meghozatalában. Figyelmeztetjük a hatóságokat, függesszenek fel minden esetleges büntetőeljárást a felkelésben részesek ellen mindaddig, míg a rend és nyugalom helyre nem állt az országban.

Ennek a távoli északról, Skandináviából érkező üzenetnek az az érdekessége, hogy az uppsalai egyetem 5000 diákja csatlakozott hozzá. Ennek az egyetemnek hallgatója volt a magyar protestáns egyház sokat szenvedett, a kommunisták által ártatlanul bebörtönzött egyik vezetője, Ordass Lajos evangélikus püspök is.
Strasbourgból kapjuk a hírt, hogy a közép- és kelet-európai bizottság levelet intézett az angol, francia és az amerikai külügyminiszterhez a következő tartalommal:

Felkérjük nagy méltóságodat, hogy kormánya nevében kérje az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának összehívását. A szovjet hadsereg közbelépése magyar belső problémák elintézésével kapcsolatban olyan méreteket öltött, hogy a béke és biztonság veszélyeztetettnek látszik. A szovjet kormány Kárpátaljáról is Magyarországra rendelt csapatokat, és léglökéses repülőgépekről gépfegyverezték a magyar fővárost. A békeszerződés értelmében a szovjet csapatoknak az osztrák államszerződés aláírása után három hónappal el kellett volna hagyniuk Magyarország területét.

Befejezésül, kedves Hallgatóink, az Egyesült Államok elnökének, Dwight Eisenhowernek nyilatkozatát ismertetjük, amely most érkezett New Yorkból. Amerika elnöke a következőket mondja:

Az Egyesült Államokban a magyarországi fejleményeket a magyar szabadságszeretet újabb megnyilatkozásának tekintik. A magyar diákság és munkásság követelései egyeznek az ENSZ alapokmányában lefektetett elvekkel. A munkások és diákok által követelt elemi jogokat a békeszerződésben is biztosították a magyar nép számára. Ezt a békeszerződést nemcsak a magyar kormány és a nyugati hatalmak, hanem a Szovjetunió is aláírta. Az Egyesült Államok népében mélységes megdöbbenést keltett a szovjet csapatok beavatkozása. Ezeket a szovjet csapatokat a békeszerződés értelmében már ki kellett volna vonni az országból.

Eisenhower amerikai elnök így fejezte be drámai nyilatkozatát:

Most bebizonyosodott, hogy a szovjet haderő magyarországi tartózkodásának fő célja az ország megszállásának meghosszabbítása, és ez a megszállás egy idegen kormány önző céljait szolgálta. Amerika szíve ezekben a napokban a magyar népért dobog.

Szignál

Rendkívüli riportunk hangzott el a magyarországi események nyugati visszhangjáról.

Szignál

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!

Információk

Adásba került1956-10-26 11:30
Hossz0:09:19
CímRendkívüli riportsorozat a magyarországi események visszhangjáról - a nyugati fővárosokban működő tudósítóink jelentései
MűsorkategóriaTudósítás
Ismétlések
1956-10-26 11:30
SzerkesztőKonkoly Kálmán
Műsor letöltése MP3