Rendkívüli riport

Rendkívüli riportunk következik.

A magyar nép megmentése érdekében megmozdult az irodalmi világ. Neves nyugati írók ostromolják az Egyesült Nemzetek Szervezetét, és hathatós segítséget, tényleges intézkedést követelnek. Az alábbiakban ismertetjük azt a nyilatkozatot, amelyet nyugati írók adtak ki. A nyilatkozatot a következő írók írták alá: Ignazio Silone, Polányi Mihály, David Rousse, Denis de Rougemont, Raymond Aron, Stephen Spender, Carlo Schmid és Nicolas Nabokov.
A nyilatkozat a következőket mondja:
Megdöbbenéssel szemléljük az Egyesült Nemzetek Szervezetének tehetetlenségét, amely nem képes arra, hogy azonnali akcióval akadályozza meg a magyar nép elleni szovjet agressziót. A magyarországi események a nyugati világban minden kommunista befolyást elsöpörtek. Az Egyesült Nemzetek Szervezete által kezdeményezett határozott akciónak kell mindenütt erősíteni a demokratikus erőket. Kábeleztünk Eisenhower elnöknek, és felhívtuk arra, nyilatkozzék, erkölcsi tekintélyét használja fel azonnali ENSZ-akció indítására, és saját hangján, a rádión keresztül küldjön felhívást és óvást a katonai beavatkozás ellen. Az Egyesült Államok nagy befolyással rendelkező sajtóját is felhívjuk, hogy sürgesse Eisenhower elnököt hasonló akcióra. A magyar diákok, munkások és írók a nagyszerű bátorság példáját adták a világnak, olyan példát, amely megszégyenít minden tétlenséget. Mi lelkesedtünk első győzelmükön, most tehát kövessünk el mindent, hogy megszűnjék vérük kiontása.

Nyugati írók felhívását ismertettük a magyar nép megmentése érdekében.
Az egyik nyugati hírügynökség Budapesten tartózkodó munkatársa jelenti.

A Kádár-kormány mindössze hat tagból áll. Senki sem tekinti kormánynak, beleértve a kommunistákat és a pártokat, politikusokat is, akik eddig híven támogatták a vörös rendszert. Ennek fő oka az, hogy senki sem bocsátja meg Kádárnak, hogy orosz tankok segítségével jött be. Sem Kádár, sem a fél tucat kommunista, akik a bábkormány tagjai, nem tekinthetők Sztálin-elleneseknek. Noha Kádár éveket töltött a sztálinisták börtönében, értesüléseink szerint minden liberális könnyítéssel szemben ellenséges magatartást tanúsít. Csodálatos az a passzív ellenállás, amelyet a magyar fiatalság tanúsít Kádár és az oroszok ellen. Szemtanúja voltam, amint az orosz tankok által megszállott Budapesten egyetemi hallgatók plakátokat ragasztottak, szabad választásokat és Nagy Imre visszatérését követelve. Más fiatalok a szabadságharc parancsolatát függesztették ki, passzív ellenállást hirdetve. Mindez egy ellenséges hadsereg által megszállott fővárosban történt.

A háború utáni magyar parlament egyik tagja, akinek sikerült elérnie az osztrák határt, és aki otthon tartózkodó családja miatt nem kívánja megnevezni magát, a következőket mondotta munkatársunknak.

A Vörös Hadsereg méltó ellenállásra talált a fegyvertelen budapestiek részéről. A felkelők halált megvető bátorsággal, Molotov-koktéllal támadtak a hatalmas harckocsikra. A világ egyik legszebb városa, Budapest többé-kevésbé romokban hever. De amíg egyetlen kapualj épségben marad, addig van a szabadságharcosoknak harci álláspontjuk. Elmenekülésem előtt sivító léglökéses repülőgépek, tankok és páncélkocsik harcoltak a felkelők árnyékhadserege ellen. Az elmúlt héten az oroszoknak négy fronton kellett harcolniuk. Amikor árulás folytán lerohanták a fővárost, november 4-én hajnalban, nem találtak jelentős ellenállásra. Ez volt az első front. De a szabadságharcosok szétszórt csapatai a város belsejében, mind a külvárosokban, rövidesen ellentámadásba mentek át. A Kilián laktanya és egyéb területek voltak ennek az elkeseredett ellenállásnak fő tétjei. A felkelők hosszú ideig kitartottak. Az oroszok nehéztüzérséggel lőtték őket, és amikor sikerült az ellenállás fészkét szétrombolniuk, a szabadságharcosok egy házzal odébb folytatták harcukat. Tankok kontrollálták az utcákat, de a felső emeletekről a szabadságharcosok lőttek rájuk, és a tankok lezárt tetővel mertek csak közlekedni. Ezek az ellenállási fészkek képezték a második frontot, amelyet a Vörös Hadseregnek le kellett küzdenie. A harmadik front a város utcáiban volt, ahol a felkelők primitív, de hatásos Molotov-koktélokkal semmisítettek meg orosz tankokat és gépkocsikat. Az oroszok egyetlen védekezése ezen a fronton a gyalogos járőr lett volna, de sok esetben az oroszok óvakodtak gyalogosan az ellenállók közelébe merészkedni. A Vörös Hadsereg repülőinek és tankjainak hatalmas túlereje azonban leküzdötte a második és harmadik frontot is. Következett hát a negyedik front, a gerillaháború. Amikor elhagytam a fővárost, a lerombolt városban férfiak és fiúk kis csapata rohant háztól házig, és lőtt a hódító ellenségre.

Giancarlo Matteotti, aki a jobboldali szocialista párt egyik képviselője, és Budapestről most jött ki, Matteo Matteottinak, aki a párt főtitkára, testvére. Vasárnap délelőtt az olasz újságírók szövetségének székházában, mint a szabadság internacionáléjának szónoka, beszédet tartott a vasfüggöny mögötti országok helyzetéről. Matteotti elöljáróban megállapította, hogy Magyarország és Lengyelország felkelése lemérhetetlen hatással volt a világhelyzet alakulására. Az az erő, amit a két kis ország mutatott az óriási Szovjetunió felé, teljesen megváltoztatta a jövő perspektíváját. Akkor is, ha a magyarok szabadságharca egyelőre nem diadalmaskodott, tettükkel tökéletesen megsemmisítették a kommunizmus körül való mítoszt, és a Szovjetuniót arra kényszerítették, hogy Európáról mint terjeszkedési bázisról lemondjanak, és teljesen Ázsia hátramaradt népei felé fordítsák figyelmüket.
A Daily Telegraph című angol világlap feltűnő szedéssel levelet közölt, amelyet öt orvos írt alá. Ketten közülük angolok, ketten ausztrálok, egy pedig dán. Az orvosok levele a következőképpen hangzik:

Mélységes megdöbbenéssel tölt el bennünket mindaz, ami ma Magyarországon történik. Úgy érezzük, nemcsak hivatásbeli, de emberi kötelességünk is, hogy a magunk részéről segítségére legyünk a hősies magyar szabadságharcosoknak. Ezért elhatároztuk, hogy addig is, míg a kommunisták embertelen álláspontja enyhül, és legalább a gyógyszert, az élelmiszert szállító vöröskeresztes autók előtt megnyitják a határt, mi a magunk részéről a magyar nép segítségére leszünk. Erőink korlátozottak, hiszen végeredményben összesen öt egyszerű orvosról van szó. Mégis úgy érezzük, hogy segíthetünk a magyaroknak. Ezért kérjük, tegyék számunkra sürgősen lehetővé, hogy ejtőernyővel Magyarország területén ledobjanak bennünket, és magunkkal vihessünk a legszükségesebb orvosi felszerelést. Reméljük, hogy a helyszínen akkor is segítséget jelent a munkánk, ha csak összesen öten vagyunk.

Az öt nyugati orvosnak a Daily Telegraphhoz intézett levele azzal a sürgős kérelemmel végződik, hogy a bejutásokhoz szükséges technikai intézkedéseket azonnal tegyék meg, mert haladéktalanul útnak akarnak indulni, hogy segíthessenek az ezer sebből vérző, hősiesen küzdő országon.

Rendkívüli riportunk hangzott el.