Keresés |
00:00 | 00:00 | |
A műsor leirata
Szignál
Ma 1956. október 20., szombat van. Budapesten a Nap hat óra után kilenc perccel kelt és tizenhat óra negyvennyolc perckor nyugszik. A fogyó Hold egy perccel tizenhét óra előtt jön fel és holnap reggel nyolc óra után öt perccel megy le. A katolikus naptárban Szent Vendel, a protestánsokéban Irén neve áll.
Vendel a pásztorok és általában az állattenyésztő földművesek védőszentje. A legenda szerint ír királyfi volt, aki Rómába zarándokolt és onnan visszatérve a mai Németország nyugati határvidékén Trier környékén kezdett remetéskedni, majd mint pásztor egy nemes ember szolgálatába állt. Végül a tholevi kolostor apátjává választották és ott halt meg 617 körül. Magyarországra tiszteletét XVIII. században hozhatták Rajna-vidéki telepesek. A magyar paraszt, amely különben is együtt él és érez jószágával hamar megszerette az állatgyógyító- és oltalmazó szentet. Különösen Dunántúlon virágzott fel tisztelete, amiben nagy része volt Badányi-Bíró Mártonnak, a kiváló veszprémi püspöknek. A tudós főpap, aki rengeteget tett a népi hitélet felvirágoztatásáért, megírta Szent Vendel életrajzát és kedvelt rezidenciája, Sümeg mellett, Deákipusztán kápolnát is építtetett tiszteletére. Az 1755-ös nagy marhavész idején ő maga vezette oda a körmenetet. De Szent Vendel ma már jóformán mindenhol ott áll, ahol a magyar paraszt úgy érzi, hogy anyagi boldogulásához, jószága gyarapodásához szüksége van Isten segítségére. A jászladányiak ki a mezőre állították a szobrát, magyar szűrben és kisbáránnyal a kezében. Göcsejben hozzá fohászkodtak akkor is, ha gyűlik a jégfelhő. Azt tartják, hogy még a vihart jelző harang szava is azt kongja „Szent Vendel térítsd el!”. Göcsej városa, Zalaegerszeg is kötelességének tartotta, hogy felállítsa szobrát. Kérges kezű paraszti városatyák azonban aligha sejtették, hogy mit fog mosolyogni az utókor a jámbor áhítattal fogalmazott feliraton: „Szent Vendel, barmok védőszentje könyörögj érettünk! Zalaegerszeg város tanácsa”. Jellemző a magyar ember állatszeretetére, hogy sok helyütt Vendelkor nem fogták igába a jószágot, hadd ünnepelj e még az oktalan állat is a patrónusát. Ha állatvész ütött ki, azt mondták: Vendel viszi az állatokat, de tőle kell a segítséget is kérni.
„Szent Vendel főpásztor, barmok patrónusa, te voltál mindenkor azoknak orvosa. Szent Vendel, főpásztor most is téged kérünk, Jézus Krisztus előtt könyörögj érettünk!”
Vendel mellett a magyar katolikusok naptárában egy másik név is áll. Boldog emlékű Saul kalocsai érseké. Megérdemli, hogy az egész magyarság gondoljon rá, mert egyik legkiválóbb fia volt a történelmi szerepet játszó Győr nemzetségnek. III. Béla király kancellárja volt aztán tíz éven át. 1202-ben bekövetkezett haláláig ült a kalocsai érseki széken. Testvérei is országos tisztségeket viseltek és valamennyiük közös áldozatkészségéből épült a lébényi templom, hazánk egyik legszebb, Európa-hírű emléke.
Szignál
Ma 160 éve, 1795. október 20-án halt meg Ungvárott Dajka Gábor, Kazinczy Ferenc ítélete szerint az akkori Magyarország legkülönb költője. 27 éves korában tüdőbaj vitte el. Kazinczy segítségével szinte vértelenné pallérozott magyar nyelve ma már idegen, de fájdalmas búskomorsága és halálsejtelme őszinte volt, élmény és nemcsak divat.
Szignál
Itt a Szabad Európa Rádiója, a szabad Magyarország hangja.
Ma 1956. október 20., szombat van. Budapesten a Nap hat óra után kilenc perccel kelt és tizenhat óra negyvennyolc perckor nyugszik. A fogyó Hold egy perccel tizenhét óra előtt jön fel és holnap reggel nyolc óra után öt perccel megy le. A katolikus naptárban Szent Vendel, a protestánsokéban Irén neve áll.
Vendel a pásztorok és általában az állattenyésztő földművesek védőszentje. A legenda szerint ír királyfi volt, aki Rómába zarándokolt és onnan visszatérve a mai Németország nyugati határvidékén Trier környékén kezdett remetéskedni, majd mint pásztor egy nemes ember szolgálatába állt. Végül a tholevi kolostor apátjává választották és ott halt meg 617 körül. Magyarországra tiszteletét XVIII. században hozhatták Rajna-vidéki telepesek. A magyar paraszt, amely különben is együtt él és érez jószágával hamar megszerette az állatgyógyító- és oltalmazó szentet. Különösen Dunántúlon virágzott fel tisztelete, amiben nagy része volt Badányi-Bíró Mártonnak, a kiváló veszprémi püspöknek. A tudós főpap, aki rengeteget tett a népi hitélet felvirágoztatásáért, megírta Szent Vendel életrajzát és kedvelt rezidenciája, Sümeg mellett, Deákipusztán kápolnát is építtetett tiszteletére. Az 1755-ös nagy marhavész idején ő maga vezette oda a körmenetet. De Szent Vendel ma már jóformán mindenhol ott áll, ahol a magyar paraszt úgy érzi, hogy anyagi boldogulásához, jószága gyarapodásához szüksége van Isten segítségére. A jászladányiak ki a mezőre állították a szobrát, magyar szűrben és kisbáránnyal a kezében. Göcsejben hozzá fohászkodtak akkor is, ha gyűlik a jégfelhő. Azt tartják, hogy még a vihart jelző harang szava is azt kongja „Szent Vendel térítsd el!”. Göcsej városa, Zalaegerszeg is kötelességének tartotta, hogy felállítsa szobrát. Kérges kezű paraszti városatyák azonban aligha sejtették, hogy mit fog mosolyogni az utókor a jámbor áhítattal fogalmazott feliraton: „Szent Vendel, barmok védőszentje könyörögj érettünk! Zalaegerszeg város tanácsa”. Jellemző a magyar ember állatszeretetére, hogy sok helyütt Vendelkor nem fogták igába a jószágot, hadd ünnepelj e még az oktalan állat is a patrónusát. Ha állatvész ütött ki, azt mondták: Vendel viszi az állatokat, de tőle kell a segítséget is kérni.
„Szent Vendel főpásztor, barmok patrónusa, te voltál mindenkor azoknak orvosa. Szent Vendel, főpásztor most is téged kérünk, Jézus Krisztus előtt könyörögj érettünk!”
Vendel mellett a magyar katolikusok naptárában egy másik név is áll. Boldog emlékű Saul kalocsai érseké. Megérdemli, hogy az egész magyarság gondoljon rá, mert egyik legkiválóbb fia volt a történelmi szerepet játszó Győr nemzetségnek. III. Béla király kancellárja volt aztán tíz éven át. 1202-ben bekövetkezett haláláig ült a kalocsai érseki széken. Testvérei is országos tisztségeket viseltek és valamennyiük közös áldozatkészségéből épült a lébényi templom, hazánk egyik legszebb, Európa-hírű emléke.
Szignál
Ma 160 éve, 1795. október 20-án halt meg Ungvárott Dajka Gábor, Kazinczy Ferenc ítélete szerint az akkori Magyarország legkülönb költője. 27 éves korában tüdőbaj vitte el. Kazinczy segítségével szinte vértelenné pallérozott magyar nyelve ma már idegen, de fájdalmas búskomorsága és halálsejtelme őszinte volt, élmény és nemcsak divat.
Szignál
Itt a Szabad Európa Rádiója, a szabad Magyarország hangja.
Információk
| Adásba került | 1956-10-20 06:37 |
| Hossz | 0:05:10 |
| Cím | Kalendárium |
| Műsorkategória | Ismeretterjesztő |