Az elmúlt 24 óra eseményeiről

Most napi összefoglaló riportunkat közvetítjük azokról a megnyilatkozásokról és tüntetésekről, amelyek a magyar szabadságharc ügye mellett, a szabad világban kedden zajlottak le.

Ez a beszámoló hiányos, nem is lehet teljes. Úgyszólván az egész nyugati világ megmozdult, hogy rokonszenvét a magyar nép iránt sajtóban, rádióban és nyilvános tüntetéseken kinyilvánítsa. Riportunkban tehát csak néhány részletet említhetünk meg, minden kommentár nélkül.

A nyugatnémet külügyminisztérium hivatalos közlönye éles szavakkal ítéli el a magyar nemzet ellen elkövetett orvtámadást. A külügyminisztériumi közlöny állásfoglalására jellemző a következő mondat: "A szovjet kormány Magyarország elleni katonai akcióját a Szovjetunió bűnlajstromának eddig legvéresebb és legelítélendőbb tetteként kell minősíteni." Ez a hivatalos hang. Emellett a nyugatnémet egyetemi városokban és főiskolákon a hallgatók hétfőn és kedden tüntetőmenetben vonultak fel. Münchenben a kedd esti tüntetésen a diákok ezt kiabálták: "Hathatós segítséget Magyarországnak!" Nyugat-Berlinben a rendőrség fecskendőkkel akadályozta meg a tüntető tömeget abban, hogy a Brandenburgi kapunál be ne törjön keletnémet területre.

Párizsban a diákok szavalókórusa a szovjet nagykövetség épülete előtt a következőket hangoztatta: "A szovjet gyilkosok haladéktalanul vonuljanak ki Magyarországról!". Ugyanekkor Franciaország egész területén a községi és városi tanácsok feliratokban követelik a kormánytól, hogy az idegen érdekek szolgálatában álló Francia Kommunista Pártot haladéktalanul tiltsák be. Az egész ország területén negyedórás tiltakozó sztrájkra hívták fel a kommunistaellenes szakszervezetek a dolgozókat. Versailles-ban a városi tanács utcát nevezett el a magyar szabadságharcról.

Brüsszelben, Amszterdamban, Hágában és Luxemburgban is főiskolások és munkások vonultak fel a város utcáin, illetve a szovjet diplomáciai képviselet előtt. Amszterdamban a felbőszült munkások a tüntetés ellen tiltakozó néhány kommunistát a csatornába dobták, és onnan a rendőröknek kellett őket kimenteniök.
Göteborg svéd kikötővárosban a szakszervezetek fáklyásmenetet rendeztek, a főiskolások pedig Svédország valamennyi egyetemén tüntettek.

Keddre virradó éjjel háromezer diák vonult fel a francia kommunista lap, a L'Humanité székháza előtt. A szerkesztőség valamennyi ablakát betörték, és a párt székházát majdnem felgyújtották. Nimes-ben ugyancsak szétzúzták a helyi kommunista lap egész berendezését, a nyomdával együtt. A francia írók és művészek, közöttük számtalan volt baloldali és koegzisztencialista művész is kiáltványt adtak ki, amelyben tiltakoznak a szovjet csapatok brutális magyarországi támadása ellen. Francois Mauriac, a Nobel-díjas francia író a magyarországi események hatására lemondott a francia-szovjet barátsági egyesületben viselt tagságáról.
Georges André és David Rousset vezetésével a gyűjtőtáborok rendszere elleni szövetség határozati javaslatot hozott a magyarországi szovjet beavatkozás megbélyegzésére, majd táviratot intézett Hammarskjöld ENSZ-főtitkárhoz. Követelik, hogy haladéktalanul nemzetközi rendfenntartó alakulatokat küldjenek Magyarországra.
Meg kell még említeni, hogy az ismert francia közéleti férfiak közül Mendés-France, Paul Reynaud és Roger Duchet is felháborodottan ítélet el a magyarországi szovjet beavatkozást.

Svájc fővárosában, Bernben a rendőrség csak gumibotokkal és könnyfakasztó bombákkal tudta megvédeni a szovjet követség alkalmazottait a felbőszült svájci tüntetőktől.

A Vatikáni Rádió hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió magyarországi beavatkozása a tömeggyilkosság bűntettének minden vonását magán viseli.
Olaszország egyik legnagyobb politikai pártja, a Kereszténydemokrata Párt a magyarországi vérfürdővel kapcsolatban éles határozatot hozott. Ebből emeljük ki a következő mondatot:
"Az a mód, ahogyan a kommunisták mások függetlenségét legázolják, bizonyítja, hogy a kommunista rendszer megveti a legminimálisabb emberi jogokat, és a népek közötti érintkezés formáit olyan mélyre kívánja süllyeszteni, amilyen az emberiség legbarbárabb korszakában sem volt."
Különben az olasz kereszténydemokraták határozata erélyes lépéseket követel az ENSZ-től. Róma és Olaszország városainak utcáin két plakát látható. Az egyik szövege így hangzik:
"Halál az elnyomókra! Önkénteseket és segítséget a magyar népnek! A magyar dolgozók fellázadtak a szovjet elnyomók ellen! Kommunisták és szocialisták, a mi helyünk a magyar munkásság mellett van! Éljen a szabad, demokratikus és szocialista Magyarország!"
A másik plakáton a budapesti harcokról vérlázító kép látható, majd ez a szöveg következik:
"Togliatti, Longo és társai ezt akarják. Szovjet csapatok lövik a munkásokat. A hősi Magyarország megtanított minket, helyezzük törvényen kívül a kommunista párt vezetőit."
Egyébként Monsignore Ferdinand Baldelli pápai prelátus is nyilatkozott, aki XII. Pius pápa, a vatikáni segély elosztásának ellenőrzésére küldött Budapestre, és akit a szovjet csapatok feltartóztattak a határon. A pápai küldött most tért vissza sikertelen útjáról, és az újságíróknak beszámolt élményeiről. A többi között megemlítette, hogy Bécsben a nemzetközi katolikus caritas felhívásának eredményeként már 541 mázsa élelmiszer és orvosság várta. Ezt Budapestre lehetett volna szállítani azonnal, a pápai asszisztencia adományaival együtt. A szovjet csapatok azonban egyelőre minden segítség beszállítását megakadályozzák a nyugati határvonalon.

A leghatásosabb tiltakozásra a mai napon az Amerikai Egyesült Államokban került sor. A 16 milliós taglétszámú amerikai Szakszervezeti Szövetség elnöke, Meany táviratot intézet Magyarország ügyében Eisenhower elnökhöz. A szakszervezet elnöke kérte Eisenhowert, hogy szólítsa fel a világ összes szabad államait a Szovjetunió elleni bojkottra, valamint kezdeményezze, hogy az államok szakítsanak meg minden kulturális, tudományos, technikai és gazdasági kapcsolatot a zsarnok szovjet uralommal. Meany, amerikai szakszervezeti elnök ezen kívül még azt is követeli, hogy Amerika akadályozza meg annak a magyar bábkormánynak képviseletét az Egyesült Nemzetek Szervezetében, amelyet a Szovjetunió rá akar kényszeríteni a magyar népre.

Ugyancsak nagy jelentőségű a pakisztáni kormány javaslata, amelyet rövidesen az ENSZ Közgyűlése elé kíván terjeszteni. Ebben Pakisztán követeli az összes külföldi csapatok Magyarországról való kivonását, az azonnali tüzet szüntess parancs kiadását, ENSZ biztonsági csapatoknak Magyarországra való bevetését és szabad választásokat nemzetközi ellenőrzés mellett.

A hatalmas tüntetések Amerikára is átterjedtek. A legnagyobb tüntetést Washingtonban rendezték, a tüntetők táviratot intéztek Eisenhower elnökhöz is. Ebben azt követelik, hogy tegyen lépéseket annak a programnak a megvalósítása érdekében, amelyet Magyarország egyetlen hivatalos kormánya, a szovjet csapatok által elfogott és tőrbecsalt Nagy Imre-kormány képvisel. Ugyancsak hatalmas tüntetés zajlott le az amerikai ipar egyik legnagyobb fellegvárában, Detroitban. Itt a tüntetésben tízezrek vettek részt, míg a járdákon több százezres tömeg gyűlt össze. Az utcai tüntetés után egy tömeggyűlésen határozatot fogadott el a detroiti munkásság. Ebben azonnali segítséget kértek a kormánytól Magyarország számára.

Napi összefoglaló riportunkat közvetítettük azokról a megnyilatkozásokról és tüntetésekről, amelyek a magyar szabadságharc ügye mellett kedden folytak le a nyugati világban.