Hírszolgálat

Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.

Budapest. Magyarországon ostromállapotot hirdettek ki. A rögtönítélő bíráskodás hatálya alá eső bűncselekményeket halállal kell büntetni. Mondja a Minisztertanács rendelete, amelyet már Nagy Imre a Minisztertanács elnöke írt alá. A budapesti rádió közlése szerint a kormányzati szervek nem tudtak megbirkózni a nemzeti erőkkel, és a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok beavatkozását kérték. A szovjet csapatok harcolnak a magyarországi felkelőkkel. Egy korábbi közlemény szerint a magyarországi kommunista párt Nagy Imrét beválasztotta a Politbüroba, és miniszterelnökké való megbízását javasolta. Gerő Ernő a párt első titkára marad. Egy későbbi közlés szerint Nagy Imre miniszterelnöki megbízása meg is történt. A Politbüro összetétele egyébként a következő: Apró Antal, Gáspár Sándor, Gerő Ernő, Hegedüs András, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Köböl József, Marosán György, Nagy Imre, Szántó Zoltán. A Politikai Bizottság póttagjai: Losonczy Géza és Rónai Sándor. A Központi Vezetőség titkárai: Donáth Ferenc, Kádár János, Kállai Gyula. A közlemény szerint a Központi Vezetőség utasította a Politikai Bizottságot, hogy haladéktalanul dolgozza ki az ország előtt álló feladatok megoldására vonatkozó javaslatot. A budapesti rádió közlemény felolvasásával kezdte meg mai adását. A közleményt a budapesti Minisztertanács bocsátotta ki, elrendelve a gyülekezési, csoportosulási és felvonulási tilalmat. A közlemények egész sorozata következett ezután, amelyeket az előbbiekben foglaltuk össze. A legutóbbi közlemény szerint a Belügyminisztérium 14 óráig bezárólag kijárási tilalmat rendelt el. Az első ezzel kapcsolatos közleményt fél 7 órakor olvasták fel, és akkor még csupán arról volt szó, hogy a Belügyminisztérium a főváros lakosságát felszólítja, hogy 9 óráig csak feltétlenül halaszthatatlan ügyben közlekedjék az utcán. A legutóbbi közlemény már tilalomról, és 14 órai meghosszabbításról szól.
A főváros lakossága tegnap hatalmas tömegtüntetést rendezett Bem József szobra előtt. A tüntetést eredetileg a budapesti egyetemek ifjúsága határozta el. A belügyminiszter még a délelőtti órákban utcai, gyűlési és felvonulási tilalmat rendelt el és több órán át bizonytalan volt a helyzet, hogy a tüntetést vagy nem tartják meg, vagy a tömegek a hatóságok akarata és rendelkezése ellenére is felvonulnak. A belügyminiszter végül is közvetlenül a tüntetésre kitűzött időpont előtt feloldotta a gyűlési és felvonulási tilalmat. Már a kora délutáni órákban nemzeti színű lobogók alatt piros-fehér-zöld kokárdás fiatalok meneteltek a budapesti Bem-szobor felé. Először csak sok ezren voltak, később azonban munkások, katonák, járókelők, középiskolás diákok és kalauzok csatlakoztak hozzájuk, és a hatalmas emberfolyam tízezrekké nőtt. Az utcák jelszavaktól zengtek. A tömeg Nagy Imrének a kormány élére való visszatérését és a szovjet csapatok távozását követelte Magyarországról. Sokan a sajtószabadságot és a szabad választásokat követelő jelszavakat kiáltoztak. Más csoportok Rákosi Mátyás bíróság elé állítását kívánták. Amerre a hatalmas menet elvonult, kinyíltak a házak ablakai, és a lakosság lelkesen éltette a nemzeti színű zászlókkal felvonuló munkásokat és diákokat.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem gyűlésén kiáltványt olvastak fel, amely a diákság követeléseit tartalmazza. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tanárai és tanulói csatlakoztak az ifjúság kiáltványához. A Bem-szobor előtt tartott tömeggyűlésen a budapesti közlés szerint mintegy 50 ezer ember vonult fel. A magyar Himnusz eléneklése után Veres Péter a Magyar Írószövetség elnöke felolvasta a szövetség elnökségének hét pontban foglalt határozatát, amelynek bevezető mondatai így hangzanak: "Történelmünk fordulópontjához jutottunk el. Az egész magyar népnek össze kell fognia ez órákban. A kommunista párt és a kormány vezetői nem tudtak mindeddig életre való programot előterjeszteni. Felelősségre vonjuk mindazokat, akik csökönyösen Sztálin és Rákosi terrorrendszerének visszaállításával kísérleteztek."

A New York Times Budapesten tartózkodó tudósítója a következőket jelenti: "A békés tüntetések szellemében eltelt nap után, a rendőrség az est folyamán tüzet nyitott a budapesti Rádió épülete előtt gyülekező tömegre. Megbízható értesülés szerint, a golyók itt meggyilkoltak egy tüntetőt és egy másikat súlyosan megsebesítettek. A kora délutáni óráktól hatalmas tömegek vonultak fel az utcákon. Diákok, írók, minisztériumi hivatalnokok, ifjúmunkás alakulatok és katonák. Hangosan követelték Nagy Imrének a kormány élére állítását, Rákosi megbüntetését. A Bem-szobor előtt rendezett tömeggyűlésen pontokba foglalt követeléseket olvastak fel, első helyen említve a szovjet csapatoknak Magyarországról való kivonását.
A vörös csillag nem világít többé a magyar Parlament épületén. Amikor ugyanis a tömeg tegnap este a Parlament elé vonult, amelynek tetején még ott volt a kivilágított vörös csillag, a tüntetők hangosan követelték a kivilágítás eloltását. Egy órával később valóban eloltották a csillagot megvilágító fényt és a Parlament épületére a magyar nemzeti zászlót tűzték ki. A lövöldözések tegnap este akkor kezdődtek el, amikor a budapesti rádió épülete előtt gyülekező tömeg Gerő eltávolítását követelte. A tüntetők küldöttséget menesztettek a Rádió épületébe. Öt, felfegyverzett katonákkal megrakott tehergépkocsi bukkant fel és megkísérelte utat vágni magának a tömegben. A tömeg nem engedte előrehaladni a kocsikat, így ezek visszafordultak. A tüntetők tovább vártak. Amidőn az ifjúsági küldöttséget feltartóztatták abban, hogy elhagyja a Rádió épületét, a tömeg a kaput kezdte feszegetni. A politikai rendőrség ekkor könnyfakasztó bombákat vetett be, de ez nyilvánvalóan nem vezetett eredményre, és a lövöldözés is megkezdődött. Mindezt megelőzően a tüntetések fegyelmezetten és békésen folytak le..." - írja a továbbiakban McCormack, a New York Times Budapesten tartózkodó tudósítója.
A rendőrség a délután folyamán nem kísérelte meg, hogy beavatkozzék a felvonulásba. Az egyik tömeggyűlésen, amelyet Budán tartottak, mintegy tízezer ember gyűlt össze, köztük legalább 500 tiszt és katona.
A piros-fehér-zöld szín mindenütt előkerült a zászlókon és a gomblyukba tűzött kokárdákon. A zászlókra ilyen szövegeket írtak: "Ne álljunk meg félúton! Legyen vége a sztálinizmusnak! Függetlenséget és szabadságot követelünk! Kerüljenek az ország élére új vezetők! Bizalmunkat Nagy Imrébe helyezzük! Éljenek a lengyelek!" A tüntetések azután kezdődtek el, hogy a diákok gyűlései a különböző egyetemi épületekben véget értek. A diákokhoz hamarosan nagy tömeg csatlakozott. A városnak több pontján, különösen különböző szobrok előtt rögtönzött tömeggyűléseket tartottak. Mindenütt az előző gyűléseken hozott határozatokat osztották ki. A határozatokban első helyen szerepel a szovjet csapatok eltávolításának követelménye. A felsorolt pontok között volt továbbá, hogy Magyarország kapcsolatait a Szovjetunióval és Jugoszláviával a teljes gazdasági és politikai egyenlőség alapjára kell helyezni. Magyarország kereskedelmi és jóvátételi megállapodásait a Szovjetunióval hozzák nyilvánosságra.

Egyelőre meg nem erősített hírek szerint, Hruscsov és Gomulka tegnap több telefonbeszélgetést folytatott. Hruscsov közölte a lengyelországi párt első titkárával, hogy egyetért meghirdetett politikájával és, hogy a lengyelországi szovjet csapatmozdulatok leállítását rendelte el. A meg nem erősített hírek szerint, Hruscsov közölte továbbá, hogy a moszkvai Pravda visszavonja a lengyel sajtó elleni támadását. Hruscsov szerencsét kívánt Gomulkának első titkárrá történt megválasztásával kapcsolatban. A jelentés szerint Hruscsov merőben más, sokkal barátságosabb hangon beszélt, mint legutóbbi varsói látogatása során.

A lengyel parlament megkezdte ülésszakát. Az ülés megnyitása előtt Gomulka és a politikai, valamint a központi bizottság több tagja megbeszélésre ült össze a Varsóban tartózkodó jugoszláv parlamenti delegációval. A parlament ülését nagy érdeklődés előzte meg a lengyel fővárosban. A képviselőház diplomata és újságíró páholyai zsúfolásig megteltek, az ülésszak napirendjén szerepel a választójogi reform, valamint az ország gazdasági életének javítására tett több törvényjavaslat. Az ülés megnyitása után egy képviselő javaslatot terjesztett a ház elé, amelyben a jelenlegi politikai helyzet megvitatását indítványozta. Arra kérte a kormányt, tájékoztassa részletesen a házat a legutóbbi napok eseményeiről. Indoklásában hangsúlyozta, hogy ezek a napok rendkívüli jelentőséggel bírnak a lengyel átalakulás folyamatában. A képviselőház az indítványt elfogadta. A varsói rádió jelentése szerint Cyrankiewicz miniszterelnök ma délelőtt nyilatkozik a helyzetről.

Kedves Hallgatóink, híreink közlését befejeztük.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!