Rendkívüli tudósítás a világszerte lezajlott tiltakozásokról és tüntetésekről

1956. november 09. 17:40 ● 08:35

00:00 00:00

A műsor leirata

Kedves Hallgatóink, most rendkívüli tudósításunkat hallják a világszerte lezajlott tiltakozásokról és tüntetésekről, a Szovjetunió magyarországi agressziója és a kommunista pártok ellen. Mindenekelőtt hallgassák meg New York-i munkatársunk telefonjelentését a világ legnagyobb városában lezajlott manifesztációkról.

New Yorkban az este 15 ezer ember ült össze, hogy tiltakozzék a Vörös Hadsereg magyarországi hadjárata ellen. A Madison Square Gardenben az első sorokban az amerikai közélet vezetőszemélyiségei foglaltak helyet. Harriman, volt moszkvai nagykövet, New York állam kormányzója azzal kezdte beszédét, hogy amíg Magyarországon nincs szabadság és a legelemibb polgári jogokat orosz csizma tiporja, az Egyesült Államok szabadsága sincs biztonságban. Schnitzler, szakszervezeti delegátus a 15 milliós Amerikai Szakszervezeti Szövetség egyik vezetője, bejelentette, hogy a világ minden államához felhívást intéztek: szakítsák meg gazdasági és kulturális kapcsolataikat a Szovjetunióval.
A gyűlésen felszólalt Kéthly Anna, a magyar szociáldemokraták vezére és Nagy Imre kormányának egyetlen szabad földön tartózkodó tagja. Kéthly Anna megrázó szavakkal szólott a magyar ifjúság halált megvető hősiességéről és a magyar nép szenvedéseiről. Utána Varga Béla, a Magyar Nemzeti Bizottmány elnöke beszélt, majd egy soproni diák, aki részt vett a fegyveres ellenállásban. Végül Tolsztoj Amerikában élő leánya üzenetet intézett a vörös katonákhoz, hogy ne szolgálják a moszkvai zsarnokságot.
Szerdán a New York-i magyarság tüntetett az Egyesült Nemzetek palotája előtt. Innen a szovjet delegáció székháza elé vonultak, ahol Szoboljev fődelegátus a bolseviki forradalom évfordulója alkalmából fényes estélyt rendezett. Az Amerikai-Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Bizottmány már napokkal előbb táviratot küldött valamennyi diplomatának, kérve, hogy ne vegyenek részt Szoboljev fogadásán, amikor Budapesten és egész Magyarországon vérfürdőt rendez az új Haynau, Zsukov marsall serege. A meghívást elsőnek Lodge, az Egyesült Államok fődelegátusa utasította vissza. A szovjet palota előtt 200 főnyi rendőrség vont kordont, hogy megvédjék az Egyesült Nemzetek üléséről érkező szovjet küldöttség tagjait. Amikor Szoboljev kiszállt 1957-es modellű, pompás Cadillac kocsijából, a tüntetők megrohamozták a rendőrök ötös sorfalát és vad dulakodás kezdődött. A gyalogos rendőrök erősítésére lovasok vonultak fel a palota főbejárata elé. Magát, Szoboljevet detektívek gyűrűje vette körül. A szovjet fődelegátus a tömeg félelmetes ökölrázása és átkozódása közben, futólépésben érte el a kaput, de elkísérte a nőttön-növő tömeg ütemes kiáltása: "Gyilkosok! Gyilkosok!" Egyre újabb és újabb rendőrcsapatok érkeztek. Hirtelen dobpergés hallatszott a Park Avenue-n, a New York-i Fordham egyetem diáksága érkezett négyes sorokban, hogy a magyarokkal együtt tüntessen Moszkva és a vörösök magyarországi mészárlása ellen. Ekkor már a Park Avenue túlsó oldalán, a New York-i polgárok ezrei álltak sorfalat és kalap-lengetve éltették Magyarországot. A tüntetők a szovjet palota egyik szárnyának ablakait beverték, mire hirtelen kialudtak a lámpák. A New York Times munkatársa, aki bent járt az épületben, megállapította, hogy a fogadóteremben a felterített asztalokon a vendégeket váró ételek és italok úgyszólván érintetlenek voltak. Az utcáról dübörögve hangzott fel a fényes fogadóterembe, ahol csak néhány szovjet hivatalnok lézengett, a magyarok, az amerikai diákok, a fehér oroszok, litvánok, lettek, esztek, románok, szlovákok szakadatlan kiáltása, hogy "vesszenek a gyilkosok". Egyszerre elsötétült a palota, Szoboljev véget vetett az estének, miután nem akadt a meghívottak között tisztességes ember, aki eljött volna, hogy koccintson vele.
Washingtonból érkező jelentésünk ugyancsak megállapítja, hogy az amerikai fővárosban akkreditált diplomaták ott is bojkottálták a szovjet nagykövetség fogadóestéjét. A Washington egyetem diáksága pedig parázs tüntetést rendezett a nagykövetség előtt. A New York-i magyarság csütörtökön egész nap megszakítás nélkül tüntetett az Egyesült Nemzetek palotája előtt, követelve a világszervezet vezetőitől, hogy megtorló rendszabályok életbeléptetésével kényszerítsék a Szovjetuniót haderőinek Magyarországból való kivonására.
Most érkezett távirati jelentés szerint Montevideóban, Uruguay fővárosában a diákság és a polgárság már harmadik napja tüntet a szovjet nagykövetség előtt. A tömeg ismételten kőzáport zúdított a szovjet orosz nagykövetség épületére. Egy másik csoport tüntető szétkergette az Uruguay-i kommunisták gyűlését, amelyet az októberi forradalom évfordulójára rendeztek. Ugyancsak fellángolt a polgárság tüntetése Argentínában, ahol Buenos Airesben és minden olyan városban, ahol főiskolák vannak, körmeneteket rendezett az ifjúság. A sokezres tömegek élén argentin és magyar nemzeti színű zászlókat vittek, és hatalmas táblákat emeltek magasra, amelyek feliratai az argentinok szikrázó megvetését hirdették Moszkva és a kommunisták iránt. A szovjet nagykövetség jegyzéket intézett az Uruguay-i Külügyminisztériumhoz, amelyben elismerik, hogy a szovjet nagykövetség tagjai a szakadatlan tömegtüntetések miatt nem hagyhatják el a nagykövetségük épületét.
Mexikó Kommunista Pártjai és társutas szervezetei ez évben először nem vettek tudomást az októberi bolseviki forradalom évfordulójáról. Nem rendeztek gyűlést, sem felvonulást a kommunista újságok csupán néhány kurta sorban emlékeztek meg az évfordulóról. Ezzel szemben polgári pártok körmenetekkel dokumentálták együttérzésüket a magyar szabadsághősökkel.
Manilából jelentik, hogy a Fülöp-szigetek munkásságának szakszervezetei 5 perces sztrájkot rendeltek el minden gyárban, minden műhelyben, minden hivatalban, hogy így mutassák szolidaritásukat a magyar nép mellett.
A mai amerikai napilapok hosszú cikkekben számolnak be arról, hogy Carey, az Elektromos és Rádiógyári Munkások Nemzetközi Szakszervezetének elnöke tiltakozott a washingtoni szovjet nagykövetnél, hogy Amerikában ünnepséget merészeljenek hirdetni az októberi forradalom évfordulójára. Megdöbbentő, hihetetlen cinizmus - mondja tiltakozásában Carey -, hogy mialatt a szovjet seregek és tankjaik ezrei vérbe fojtják a szabadságharcot Magyarországon, Európa szívében, azalatt itt meghívókat küldözgetnek szét annak a rendszernek az ünneplésére, amely a XX. században, a tatárjárás korát támasztja fel.
Végül a Nemzetközi Munkaügyi szervezet bejelentéséről adunk hírt, amelynek értelmében ez a szervezet is megfigyelőket kíván küldeni Magyarországra. Ne essék szó a magyar nemzet függetlenségéről - hangzik a határozat -, amíg a polgári jogokat és az ember természetes jogait intézményesen vissza nem állítják.

Rendkívüli tudósításunkat hallották a Szovjetunió magyarországi agressziója és a kommunista pártok ellen világszerte lezajlott tiltakozásokról és tüntetésekről.

Zene

Információk

Adásba került1956-11-09 17:40
Hossz0:08:35
CímRendkívüli tudósítás a világszerte lezajlott tiltakozásokról és tüntetésekről
MűsorkategóriaTudósítás
Ismétlések
1956-11-09 17:40
Megjegyzésrossz hangminőség
Műsor letöltése MP3