Megkezdték a magyar szabadságharc befeketítését

1956. november 09. 23:38 ● 06:04

Béry László
00:00 00:00

A műsor leirata

Abban a pillanatban, amikor a népet gyilkoló szovjet fegyveres erő odatolta bábjait a szerkesztőségi asztalokhoz és a rádió mikrofonja elé, megkezdték a magyar szabadságharc befeketítését. A szovjet ávós irodákban kiagyalt rágalmakat szórták a magyar nép egységes nagy megmozdulására, amelynél tisztábbat, nemesebbet nem ismer a forradalmak története. A legkevesebb, legenyhébb az volt, hogy rá akarták kenni: sötét reakciós erők irányították, rabságba akarták görnyeszteni a népet, vissza akarták hozni a kapitalisták, földesurak, gyárosok uralmát. Ezzel a képtelenséggel ma már alábbhagytak. Észrevették, hogy önmaguk alatt vágják a fát, és olyan erőt tulajdonítanak a kapitalizmusnak, amilyen ereje talán száz évvel ezelőtt sem volt.
Most taktikát változtattak. Megpróbálják átvenni a forradalom jelszavait, megtévesztettekről beszélnek és annál nagyobb elszántsággal folytatják az elmúlt hetek eseményeinek meghamisítását. Mentegetőzni akarnak, elfogadhatóvá akarják tenni azt a rémtettet, amelyet a Szovjetunió elkövetett, ürügyet keresnek arra, hogy leborulhassanak a gyermekeket, asszonyokat mészárló horda előtt. Rablással, gyújtogatással, gyilkossággal vádolják a forradalmi sereget, oda mernek állni a nép elé, - nézd, mitől szabadított meg a dicsőséges Szovjetunió! Ami a forradalom első két hetében történt, azt soha sem felejti el a világ, de legkevésbé a magyar nép, amely ezt a mocsoktalan forradalmat végrehajtotta. Szentségtörést követ el, aki ennek a forradalomnak a tisztaságát kétségbe meri vonni, a forradalmi ifjúság páratlan bölcsességét, mértéktartását kiagyalt rágalmakkal próbálja bemocskolni. Otthon erre a gyalázatra kár szót vesztegetni, de ezek a hazudozók nemcsak az otthoni közvéleményt akarják megtéveszteni, külpolitikai céljaik is vannak. Ősi szovjet szabály szerint, a hazugság bűzbombáival akarnak gátat vetni annak a nemzetközi felháborodásnak, amely most a Szovjetunió és magyar nyelven beszélő ügynökei felé árad. A nemzeti forradalom egyik első cselekedete volt, hogy elsodorta a vasfüggönyt. Budapest örömmámorba úszó, ártatlanul tüntető népét még mészárolták a szovjet tankok és az ÁVH alakulatok, amikor a külföldi segítő szervezetek képviselői, közéleti tényezők, újságírók, rádióriporterek százai siettek Budapestre, hogy tanúi legyenek a világrengető eseménynek, egy kis hős nép felszabadulásának a gyűlölt szovjet elnyomás alól. Ezek az idegenek láttak, figyeltek, fotografáltak és beszélnek. Senki se akadályozta őket munkájukba, oda mentek, ahová akartak, s ma is azt írják és mondják, amit a forradalom tüzében égő Magyarországon tapasztaltak. Minden leírt és kimondott szó döntő bizonyíték a szabadságharc tisztasága, embersége mellett. Mindegyik csodálkozik a betört, de érintetlenül hagyott kirakatokon, azon a humánus bánásmódon, amelyben a legyőzött ellenség is részesült, és mindenki megérti, hogy a nép legyűlöltebb gyilkosaival szembe néhol kirobbant a népharag. A forradalomnak nem volt és nincs titkolnivalója. Elfogulatlan, néha talán gyanakvó idegenek százai állítják ki róla a legszebb bizonyítványt. Örökre büszkék lehetünk arra, hogy a történelemnek ezt a leggyűlöltebb zsarnokságát ilyen tiszta eszközökkel döntötte meg a nemzet. Mi történik most Magyarországon? A gyilkosok és tökfejűek azt hiszik, hogy rémtetteik híre nem jut el a nagyvilágba, hogy a határon felállított páncélszörnyetegek elzárják, lehetetlenné teszik a látást. Acélfüggönyt és hazugságfüggönyt húznak fel, hogy mögötte szabadon ölhessék a népet, bebörtönözhessék legjobbjait, és régi, orosz módszerrel szállíthassák el a nemzet virágát, a hervadást és pusztulást lehelő orosz puszták, haláltáborok felé. Ha tisztességesen harcolnak, ha nem akarnak gaztetteket, hát mért nem engedik oda a nyugati megfigyelőket? Ezek nem félnek az ágyútűztől, az utcai harcoktól, nem féltek akkor sem, amikor a Szovjetunió még azt hitte, hogy kisebb fegyveres erővel is leverheti a forradalmat. A nyugati megfigyelőknek is vannak áldozataik, sebesültjeik, egyik nagy francia lap fényképésze hősi halált halt Budapesten, orosz golyó ölte meg. Halála nem rettenti el a nyugati nyilvánosság képviselőit. Mennének, ott toporzékolnak a határ mentén; hát mért nem engedi be őket a szovjet hadsereg és a magyarországi klikk, ha nincs takargatnivalója! Rágalmazni és a valóság megismerését lehetetlenné tenni, ez a sztálini diktatúra, a szovjet kirakatpörök, az egész szovjet külpolitika egyik legundorítóbb és legnagyobbat bukott módszere. Az emberi törvények a gyilkosnak is megengedik a védekezést. Magyarországon ma gyilkosok akarják lehetetlenné tenni, hogy az áldozat védekezzék, feltárja sebeit, elhárítsa azt a hazugság özönt, amellyel történelme legnagyobb hőstettét sárba és vérbe akarják rángatni. Így kezdi uralmát a szovjet új bábkormánya, de bizonyosan másképp végzi, mint ahogyan moszkvai gazdái elképzelik.

Információk

Adásba került1956-11-09 23:38
Hossz0:06:04
CímMegkezdték a magyar szabadságharc befeketítését
MűsorkategóriaKommentár
Ismétlések
1956-11-09 23:38
SzerkesztőBéry László
Műsor letöltése MP3