Nemzetközi hír- és helyzetmagyarázat

Nemzetközi hírmagyarázatunk következik. A szovjet Magyarország elleni agressziójának nemzetközi jelentőségéről és kihatásairól szól Sebők Tibor helyzetismertetése.

Kedves hallgatóink! A magyarországi sztálinisták és muszkavezetők kapkodó össze-vissza nyilatkozataikban, felhívásaikban azzal próbálják a Budapest és az ország népe ellen elkövetett szovjet szörnyűségeket magyarázni, hogy a szovjet páncélosok ellenforradalmárok ellen harcolnak. Ők csak segítséget kértek a Magyarországon állomásozó szovjet csapatoktól a felforgató bandák ellen, hogy a szovjet csapatok a Varsói Szerződés alapján avatkoztak bele a magyarországi polgárháborúba. A megriadt bűnösök ezt a hazug és gyáva mentegetőzést is Moszkvától kapták. Ezzel állt elő Sepilov szovjet külügyminiszter a moszkvai sajtóértekezleten. Az ellenforradalmár bandák és fosztogatók elleni beavatkozásról beszélt a Pravda. Ez a mentegetőzés, a bűnösöknek ez a dadogó védekezése nemcsak a szabad világ országaiban keltett egyetemes felháborodást, hanem a vasfüggöny mögött, Varsóban, a hős lengyel nép fővárosában is a magyar nép mellett tüntető lengyel ifjak széttépték a Pravdát, amely a szabadságért harcoló magyar dolgozókat és magyar katonákat banditáknak merte nevezni.
Kedves hallgatóink! A polgárháború azt jelenti, hogy az ország polgárai harcolnak egymás ellen. Voltak vallási polgárháborúk, különböző felekezetek hívei csaptak össze. Voltak hatalmi csoportok, különböző osztályok polgárháborúi, amikor a belső politikai ellentéteket nem tudták békés eszközökkel eldönteni, vagy a zsarnok uralomtól nem tudtak másképp szabadulni. Magyarországon nem a magyar állam polgárai, különböző felfogású magyar csoportok harcolnak egymás ellen. Ha csak magyarok döntötték volna el a válság sorsát, nem került volna sor vérontásra, nem pusztított volna a tűz Budapest utcáin, a tömegek puszta megmozdulása elsöpörte volna a bukott és kompromittált rendszert sztálinista és fél-sztálinista fullajtárjaival együtt. Magyarországon külső halatom agressziója történt, a szovjet nagyhatalom csapatai, a nemzetközi béke kellős közepén, előzetes figyelmeztetés nélkül, gyilkos harci eszközökkel megtámadták Budapest utcáin, a Parlament előtt tüntető magyar munkásokat, egyetemi ifjakat, ifjúmunkásokat. A megtámadott nép természetes önvédelemből ragadott fegyvert. A magyar hadsereg tisztjei, a katonai akadémiák növendékei, a hadsereg tagjai a nép mellé álltak. Szívük szavára a szovjet támadás miatti elkeseredésükben és esküjükhöz híven, mert arra esküdtek föl, hogy a magyar államot és népet, s a magyar alkotmányt az ellenség támadásával szemben életük és vérük feláldozásával is megvédik. Budapest utcáin és szerte az országban nemzetek közötti háború kezdődött, a Szovjetunió háborúja a Magyar Köztársaság ellen.
Kedves hallgatóink! Sepilov szovjet külügyminiszter és a magyarországi kormány nevében kiadott nyilatkozat is, amelynek felelős szerzőjét még majd meg kell állapítani, azt mondotta, hogy erre a beavatkozásra a Varsói Szerződés adott alapot. Már megállapítottuk, most az angol külügyminisztérium szóvivője és Martino olasz külügyminiszter is hivatalosan kijelentette. Az 1955. május 14-én aláírt Varsói Szerződés egyetlen pontja, egyetlen mondata sem hatalmazza fel a szovjet kormányt, hogy Magyarországon a békés magyar nép ellen akárkinek a felkérésére háborút viseljen. Akármelyik kormány miniszterelnöke írta alá, akárkinek a parancsára a szovjet beavatkozást kérő jegyzék, erre nem volt joga sem a Varsói Szerződés alapján, mely kizárólag a német támadás ellen készült, sem a magyar alkotmány alapján. Nincsen a magyar alkotmányban egyetlenegy paragrafus sem, amely a kormány felhatalmazná arra, hogy külföldi katonai segítséget kérjen saját polgárai ellen. Ellenben a magyar büntetőtörvénykönyv harmadik fejezetének 142-154. szakaszai szigorú rendelkezéseket tartalmaznak azok ellen, akik hűtlenséget követnek el az ország népével szemben idegen hatalommal szövetkezve. E magyar büntetőtörvénykönyv szerint hűtlenséget követ el az, aki az ellenséget saját hazája ellen segíti, aki valamely külföldi hatalom kormányával szövetkezik azért, hogy a magyar állam ellen ellenséges cselekedetre bírja, aki az ellenség katonai szolgálatába lép, aki ezeknek a felsorolt bűntetteknek elkövetésére nyilvános és egyenes felhívást intéz. Azok, akik a szovjet kormánnyal szövetkeztek és a szovjet csapatokat az ország ellen fordították, elkövették a hűtlenség bűntettét, amelyért a magyar büntetőtörvénykönyv értelmében, súlyos, esetleg életfogytiglani fegyház, sőt háború esetén halálbüntetés jár. Ez a helyzet a magyar törvény értelmében. A nemzetközi jog szerint pedig a szovjet kormány, amely Magyarországot megrohanta, elkövette az agresszió bűncselekményét. Amikor páncélosok rombolják a budapesti házakat és géppisztollyal vadásznak az utcai járókelőkre, elkövetik a népirtás bűncselekményét, amely ellen a nemzetközi egyezményt a Szovjetunió kormánya is aláírta. Amikor egy megbukott politikai és kormányrendszert fegyverrel akarnak újra a magyar népre kényszeríteni, megsértették az Egyesült Nemzetek alapokmányát és a békeszerződést, amely Magyarország függetlenségét és önrendelkezési jogát biztosította.
Kedves hallgatóink! Mindaz tehát, ami Magyarországon történt és történik, nem úgynevezett magyar belügy, amibe a külföld nem szólhat bele. A Magyarország elleni szovjet támadás elsőrangú nemzetközi jelentőségű tény, a háború kirobbanása Közép-Európában. A szovjet kormány tagjai és a szovjet tábornokok, akik a nemzetközi szerződésekbe ütköző parancsot nem utasították vissza, a nürnbergi nemzetközi gyakorlat szerint, háborús bűnösök és személyükben is teljes felelősséggel tartoznak. Háborús bűnösök azok a magyarországi moszkoviták, a Gerők, a Baták és a többiek, legnagyobb részt szovjet állampolgárok, akik vezető magyar pozíciókba fészkelték be magukat, és a döntő pillanatban elárulták Magyarországot, a szovjet agresszió bűntársai lettek. A magyarországi harcokat kísérő elszörnyedt nemzetközi visszhang ezt teljes egyöntetűséggel megállapítja. Az angol, amerikai, francia és más szabad nemzetek sajtója követeli, hogy a szovjet nemzetközi bűncselekményét az Egyesült Nemzetek Szövetsége elé vigyék. Erről tanácskoznak a nagy nyugati hatalmak fővárosaiban és a madridi kormány már hivatalosan bejelentette, hogy közbelépésre kívánja felkérni az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsát. Martino olasz külügyminiszter, az olasz parlament forró tüntetése mellett, amelynek során csak a kommunisták hallgattak szégyenkezve, megbélyegezte a szovjet agressziót. Adenauer kancellár, mint a Német Kereszténydemokrata Unió elnöke fejezte ki felháborodását a szovjet katonák felhasználásával szemben. A Vatikán az egész világot mozgatja meg a szovjet csapatok további agressziójának megakadályozására. Nem kétséges, hogy a szovjet katonai támadása a magyar nemzet ellen megrendítette az egész világháború utáni nemzetközi rendet és felidézte a harmadik világháború rémét. A világközvélemény azt követeli, hogy a világbéke érdekében a szovjet csapatok azonnal hagyják el Magyarországot, és nemzetközi úton intézményesen gondoskodjanak arról, hogy a szovjet agresszió sem Magyarországon, sem más kelet-európai ország szabadságszerető népével szemben még egyszer meg ne ismétlődhessék.

Szignál

Nemzetközi Hír- és Helyzetmagyarázatunk hangzott el. Sebők Tibor szólott a Szovjetunió Magyarország elleni háborújának nemzetközi hatásáról.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!