10:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 13, 16, 19, 25 és 31 méteres rövidhullámon. Kedves Hallgatóink!
Pontos időjelzést adunk. Tárogatónk 10 órát jelez.

Tárogató

Kedves Hallgatóink! Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.

Budapest. A magyar főváros továbbra is el van zárva a külvilágtól. A hírszolgálati irodák és nyugati külügyminisztériumok mindeddig nem tudtak telefonösszeköttetést teremteni budapesti képviseleteikkel. A budapesti rádió ilyenformán továbbra is az egyetlen hírforrás. A rádió egyik legutóbbi adásában az illetékes miniszter azt ígérte, hogy a külföldi távolsági telefonforgalom megindulása nem késik soká. A budapesti rádió egy reggeli adásában beismerte, hogy a felkelésnek további gócai vannak a fővárosban. A gyülekezési és csoportosulási tilalom továbbra is fennáll. A kormány felhívással fordult a lakossághoz, hogy közlekedjék a villamosokon, autóbuszokon és trolibuszokon ott, ahol lehetséges. Az iskolák zárva maradnak. A kora délelőtti órákban jelentette a budapesti rádió, hogy ég a Nemzeti Múzeum. Éjjel egy órakor negyedszer keletkezett tűz, amelyet a közlemény igen komolynak nevez és hangoztatja, hogy elfojtásáért rendkívüli küzdelem folyik. A Szabad Nép ma reggel sem jelent meg. A rádióbeszámolóból az derül ki, hogy a felkelők tegnapelőtt éjszaka behatoltak a Szabad Nép Blaha Lujza téri székházába, felgyújtották könyvesboltját, a ház negyedik emeletének homlokzati részéről lefeszítették a vörös csillagot. Birtokukba és használatukba vették a hangosan-beszélőt, és ezen keresztül tájékoztatták a téren tartózkodó tömeget. A beszámolóból az is kiderül, hogy a szerkesztőségi helyiségek berendezéseit szétrombolták. A nyomdaberendezés elpusztításától azonban elálltak. A székház körül többször fellángolt a fegyveres harc.

Belgrád. A jugoszláv napilapok első oldalukon közlik a budapesti felkelés híreit, de vezércikkeikben mély hallgatásba burkolóznak. Hivatalos részről sem fűztek semmiféle megjegyzést a legutóbbi magyarországi eseményekhez, annak ellenére, hogy a magyarországi kormány- és pártküldöttség alig két napja hagyta el a jugoszláv fővárost. A telefon-összeköttetés Belgrád és Budapest között is szünetel. Az egyik nagy nyugati hírszolgálati iroda belgrádi tudósítójának értesülése szerint jugoszláviai kormány- és kommunista körökben nagy gondot okozott a magyarországi felkelés, mert abban az úgynevezett szocializmust ért súlyos csapást látnak. A tudósító belgrádi beavatott forrásra hivatkozva hozzáfűzi, ezekben a körökben úgy ítélik meg a helyzetet, hogy a magyarországi vezetés képtelen volt megfelelően elvégezni a szocializmus építésében mutatkozó feladatokat. A jugoszláviai vezetőket különösen aggasztja, hogy a szovjet csapatok magyarországi bevetése esetleg felbátorítja Moszkvában azokat, akik a kelet-európai országok felé tanúsított "erős kéz" politikájának folytatását kívánták.

Berlin. A lengyelországi és magyarországi fejlemények nyomán a kelet-németországi kommunista kormány különböző elővigyázatossági intézkedéseket foganatosított. A középületek és a párthelyiségek őrszemélyzetét megerősítették.

Párizs. A francia kereszténydemokrata párt a nemzetgyűlés mai ülésén fel akarja vetni a lengyelországi és a magyarországi problémát. A párt parlamenti csoportjának főtitkára kérdést intéz a kormányhoz: milyen álláspontot foglal el a lengyel és a magyar fejleményekkel kapcsolatban?

Bonn. A lengyel és a magyar felkelők a legnagyobb tiszteletet érdemlik – mondotta Ollenhauer, a nyugatnémet szociáldemokrata párt vezetője egy dortmundi pártgyűlésen. A lengyel és a magyar nép szabadságharca nem hozza el ugyan nyomban a kommunista parancsuralom végét, de mindenesetre bizonyítja, hogy az egypártrendszer még a szovjet elnyomás alatt lévő országokban is bukása felé tart – hangoztatta a nyugatnémet szociáldemokraták vezetője.
A nyugatnémet Kereszténydemokrata Unió közleményében emlékeztet arra, hogy az 1848-as magyar szabadságmozgalmat is orosz csapatok fojtották el. Minthogy ezúttal a magyarországi kommunista kormány még attól sem riadt vissza, hogy az oroszokat hívja segítségül a magyar nép ellen, ezzel végleg eljátszotta azt a lehetőségét, hogy magát a kommunizmust valaha is népszerűvé tudja tenni. A magyarországi felkelés tegnapi fejleményeiről több nyugatnémet lap különkiadásokban számolt be.

Az egész szabad világ sajtója vezető helyen foglalkozik a magyarországi felkeléssel. A számtalan cikkből kiemeljük a New York Times "Budapest mártírjai" cím alatt megjelent vezércikkét. A New York-i lap megállapítja, hogy az egész világ mélyen gyászolja a magyar felkelés elesett hőseit. A magyar mártírok a magyar történelemnek ugyanazon lapjaira írták nevüket, amelyeken dicső elődeik neve sorakozik, akik több mint egy évszázaddal ezelőtt Kossuth Lajos oldalán küzdöttek a szabadságért. A New York Times rámutat arra, hogy a tragikus párhuzam 1849 és ma között annyiban nem teljes, hogy akkor Miklós cár orosz csapatai fojtották el a szabadságharcot. Magyar áruló akkor nem akadt, aki behívta volna ezeket, míg ma ezt a szégyenteljes szerepet vállalta Nagy Imre. Egészen kihívó Nagy Imre felhívása a magyar néphez, amelyben a szovjet barátok és szövetségesek iránti szeretetet emlegeti. Vajon megbocsátanak-e a magyarok valaha is egy olyan embernek, aki a szovjet gyilkosokat barátoknak és szövetségeseknek nevezi? – kérdezi a New York-i lap. A szégyentelen felhívás a varsói paktumra hivatkozik. Tegnap láthattuk Budapesten, hogy ennek a paktumnak végrehajtása mit hozott. Azt, hogy a szovjet csapatokat magyarok meggyilkolására vezényelték ki. Moszkvának és helytartóinak ezek után tudniuk kell, hogy Magyarországon és egész Kelet-Európában felülkerekedett a bátorság. Forradalmi és elharapózással fenyegető bátorság ez. Budapesten tegnap az folytatódott, ami Poznanban és Varsóban elkezdődött. Vajon Prága, Kelet-Berlin, Bukarest, Szófia és Tirana távol tudja-e tartani magától a szabadság szellemének terjedését? Az oroszok a nyers erő felvonultatásával megnyernek esetleg egy csatát a magyar hazafiak meggyilkolása után, de máris elvesztették az emberi érzésekért és értelemért folyó csatát. A szabadság erői menetelnek ma Kelet-Európában. Nem lehet annyi katonája még a szovjet hadseregnek sem, hogy a rendszer minden ellensége és minden hazafi mellé egy őrt állítson.

Varsó. Több százezer ember gyűlt össze egy tegnapi tömeggyűlésen Varsó főterén. A varsói rádió szerint feltűnést keltett egy csoport, amely lengyel és magyar zászlókat tartott a kezében a két nép közötti szolidaritás jeleként. A gyűlésen beszédet mondott Gomulka. A nagygyűlés feloszlása után egy fiatalokból álló csoport külföldi hírszolgálati irodák jelentése szerint a magyar követség elé vonult, és ott tüntetett a magyar szabadságharcosok mellett. A tüntetők lengyel és magyar nemzeti zászlókat vittek magukkal, hazafias dalokat énekeltek, követelték Wyszynszki bíboros szabadon bocsátását és Rokosszovszkij távozását. A csoport később a szovjet nagykövetség elé ment, ahol karhatalmi erők szétverték a tüntetőket.
Az egyik nyugati hírközlő iroda jelenti, hogy a kormányhoz közel álló körökben Wyszynszki bíboros szabadon bocsátására és Varsóba való visszatérésére tettek ígéretet. A közlés szerint Wyszynszki már egynéhány napon belül visszatérhet a fővárosba, ha a helyzet megengedi. Az ügyről – a hír szerint – Gomulka első titkár és a parlament katolikus tagjaiból álló küldöttség tárgyalt a tegnapi nap folyamán. A hivatalos közlemény erről csupán annyit mond, hogy a küldöttség Gomulka független szocialista politikájának támogatását hangoztatta, és előadott néhány igen fontos kérdést, amely már a legközelebbi jövőben megoldódik.
A varsói rádió tegnap jelentette, hogy a lengyel kormány három kivételével szabadlábra helyezte a poznani perek valamennyi vádlottját. Az intézkedés következtében 151-en szabadultak a börtönből. Szabadlábra helyeztek 7 olyan személyt is, akiket a bíróság börtönbüntetésre ítélt. A lengyelországi parlament tegnap jóváhagyta a kormány átalakítására hozott minisztertanácsi döntést. A minisztertanács a kormányzati teendők decentralizálása érdekében visszahívott öt helyettes miniszterelnököt, és hatáskörüket az egyes szakminisztériumokra ruházta át. Ignart, a lengyelországi Egyesült Parasztpárt vezetőjét azzal az indokolással nevezték ki a minisztertanács alelnökévé, hogy pártja ily módon hatékonyabban együtt tud működni a kormányfeladatok végzésében.

Híreink közlését ezzel befejeztük. Legközelebb egy óra múlva mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!