Nemzetközi hír- és helyzetmagyarázat

Nemzetközi hír- és helyzetmagyarázatunk következik.

Külpolitikai munkatársunk Gomulka beszédének legfontosabb részeit ismerteti.

Kedves hallgatóink! A lengyel események drámai gyorsasággal fejlődnek. Hruscsovék Belgrádban aláírták a szocializmus külön útjainak elfogadását, a nemzetek függetlenségének és a más országok belügyeibe való be nem avatkozásának alapelveit. De ezeket az elveket komolyan megtartani nem akarták. Most, a vasfüggöny mögötti államokban a népek félelmetes erővel követelik a függetlenséget és a jogot ahhoz, hogy maguk állapítsák meg, mit és hogyan akarnak megvalósítani a szocializmusból. Moszkva megpróbálta az elemi erővel jelentkező népi és nemzeti követeléseket először a kulisszák mögötti nyomással, fenyegetésekkel és ígérgetésekkel leszerelni. Megpróbálták a vasfüggöny mögötti népi erjedést szűkkörű pártüggyé degradálni, egyszerű ideológiai vitává. Ezek a kísérletek meghiúsultak. Erre az ultima ratiohoz, a brutális beavatkozáshoz folyamodtak. Varsóban megjelent Hruscsov, a sztálinista Molotov, Kaganovics és két kardcsörtető szovjet marsall kíséretében. Meg akarták akadályozni, hogy Gomulka és csoportja a párt élére léphessen, és hogy meghirdethessék az új programot. A kulisszák mögötti próbálkozásokból így a lengyel belügyekbe való olyan beavatkozás lett, amely már közvetlenül érdekli az egész világközvéleményt és érintheti az egész mai nemzetközi rendet. Hruscsovék dolguk végezetlenül repültek vissza Moszkvába. A lengyelek nem hátráltak meg, Gomulka elmondotta beszédét, amely nemcsak a lengyel fejlődést fogja ellenállhatatlanul befolyásolni, hanem minden más vasfüggöny mögötti ország jövőjét is és fordulópontot jelenthet Kelet-Európa külpolitikai helyzetének alakulásában is. Most megismertetjük önöket ennek a beszédnek gondolatmenetével és legfontosabb részleteivel.
Gomulka azzal kezdte, hogy a VII. pártkongresszus bizonyos határozatai nagyon közel állnak az ő felfogásához, de egyes gazdasági és politikai pontjaival szemben mégis fenntartással kell élni. De nemcsak maguk a határozatok fontosak, hanem az is, hogy azokat valóban végrehajtsák. A határozat az elmúlt esztendők legnagyobb eredményének mondja a nehézipar fejlesztését.
Gomulka hangsúlyozta, hogy nem akarja kisebbíteni az eredményeket, de szükségesnek tartja az előterjesztett statisztikai adatok komoly megvizsgálását. Példaképp felhozta a lengyel szénbányászat fejlődéséről szóló jelentést. A kormány adatai szerint hat év alatt a széntermelés húszmillió tonnával emelkedett. Ezt nem akarja kétségbe vonni, de meg kell állapítani, hogy az eredményt kilencvenkétmillió különórával érték el, tehát húszmillióból legalábbis tizennégymillió tonnát túlórában termeltek. Állandóan vasárnapi munkára kényszerítették a bányászokat, ami végül is a munkások egészségének és erejének tönkretételéhez vezet. Gyakorlatlan katonákat és foglyokat vezényeltek a bányákba, elhanyagolták a fenntartási munkálatokat. Ennek következménye, hogy a munkások átlagteljesítménye esett, és a bányák a mai állapotba jutottak. A hatéves terv végére a munkásosztálynak és az egész nemzetnek az életszínvonal emelését ígérték. Ehelyett most, az új ötéves terv első évében a lengyel gazdasági élet óriási nehézségekkel áll szemben, amelyek napról napra fokozódnak.
Gomulka azt hangsúlyozta, hogy a gazdasági válságon csak a párt politikájának megváltoztatásával lehet segíteni. A poznani felkelés megmutatta, hogy a régi úton tovább menni nem lehet. Visszautasította azt a magyarázatot, hogy a poznani zendülést külföldi ügynökök szervezték. A tüntetések oka a sok hazugság, amelyet a kormány szemfényvesztő statisztikai játékkal akart elleplezni. A munkásság bizalma megrendült, aki pedig elvesztette a dolgozók tömegének bizalmát, elvesztette a jogot a kormányzásra. Ez volt Gomulka beszédének egyik legélesebb formulázása.
A gazdasági kérdésekről szólva rámutatott Gomulka arra, hogy az ígért lakásoknak csak mintegy harmadát tudták valóban felépíteni. Sok gyár nem tud dolgozni a nyersanyaghiány miatt. A mezőgazdaságban ráfizetéssel dolgozó termelőszövetkezeteket támogatnak, amit meg kell szüntetni. Ezek után rátért Gomulka a gazdasági csőd politikai következményeire. A szocializmusnak több útja van. Meg lehet valósítani úgy, amint az Jugoszláviában történt és úgy is, amint Szovjet-Oroszországban keresztülvitték. Egyetlen alapelv azonban minden rendszerre kötelező: véget kell vetni annak, hogy egyik ember a másikat kizsákmányolja. Lengyelországnak joga van a szuverenitáshoz, ami nem zárja ki azt, hogy az egyes országok kommunista pártjai között a kapcsolatok zavartalanok maradjanak. Szó szerint azt mondta: "Mi minden eszközzel megvédjük magunkat, és nem engedjük leszorítani magunkat a demokratizmus útjáról." Lengyelországban különböző áramlatok jelentkeznek, a leghatalmasabb áramlat a demokratizálást és a személyi kultusz likvidálását követeli. A pártvezetőknek nem mindig sikerült ennek az egészséges mozgalomnak élére állni, s azt irányítani. Világosan meg kell mondani, hogy a demokratizálás útja az egyetlen út, amely a lengyel viszonyoknak megfelelő legjobb szocializmus megvalósítását biztosítja. A múltat fel kell számolni - mondotta - ehhez szükség van arra is, hogy a párt bizottságot küldjön ki a múltban hozott ítéletek felülvizsgálására. Ártatlanokat ítéltek halálra, vagy súlyos börtönbüntetésekre. Ennek egyszer s mindenkorra véget kell vetni. Nyilván a Szovjetunió megnyugtatására hangsúlyozta Gomulka, hogy távol áll tőle minden szovjetellenes érzés. A szovjet-lengyel viszonyt azonban az egyenlőség és függetlenség alapjára kell építeni, az ilyen viszony kiváltja a lengyel nép baráti érzéseit a szovjet néppel szemben és a bizalmatlanság nem talál talajt a lengyel népben. Helytelenítette Gomulka azt a rendszert, hogy a gyárakból egyre több munkást kivontak és párt- vagy állami hivatalokba. Ezzel felduzzasztották a bürokráciát, ugyanakkor a gyárakat, amelyek termelés és politikai szempontból egyaránt a legfontosabbak, megfosztották a legjobb munkásoktól.
Kedves hallgatóink, végül ideiktatjuk Gomulkának azokat a kijelentéseit, amelyek a párt és az ország vezetésének alapelveit érintik. Olyan program ez is, amely a vasfüggöny mögött valóban forradalminak mondható. Gomulka szükségesnek tartja, hogy új választási törvényt készítsenek. Ennek alapján tartsák meg a választásokat úgy, hogy engedjék meg a népnek: választhasson is, ne csak szavazhasson. A kettő között igen nagy a különbség. Pártját arra szólította fel, az elkövetkező választáson csak oly jelölteket támogasson, akik a nép bizalmát bírják. "A mi programunkban - folytatta Gomulka - a parlamentnek, a Sejmnek, amelyet az államvezetés legfőbb fórumává kell tenni, döntő szerep jut. A Sejm legelső feladata lesz, hogy végső fokon ellenőrizze a kormányt és az állami szerveket. Az alkotmányt úgy kell átalakítani, hogy a Sejm legfőbb törvényhozó és ellenőrző feladatának megfelelhessen." Ezek a mondatok, kedves hallgatóink, a parlamentáris demokrácia felé mutatnak. Ha Gomulka és az új lengyel rendszer ezeket az elveket a gyakorlatban meg tudja és meg akarja valósítani, ezzel óriási változások útját egyengetné Lengyelország és a vasfüggöny mögötti országok életében.
Nemzetközi hír- és helyzetmagyarázatunkban Gomulka nagy jelentőségű beszédét ismertettük.

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!