Rendkívüli ENSZ program

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának a magyar kérdéssel foglalkozó drámai üléséhez szól hozzá New York-i külpolitikai munkatársunk, Hegyi András, aki végig közvetlen közelről kísérte figyelemmel a világ diplomáciájának ezt a történelmi eseményét. Most felolvassuk írását.

Az "Open Diplomacy"-t, a nyílt, tehát titkos tárgyalások nélküli, a közvélemény támogatására épülő diplomáciát az amerikai Wilson elnök találmányának mondják. Vannak, akik máig sem tudtak kibékülni a gondolattal, hogy kinyíljanak a diplomáciai tárgyalótermek hatalmas szárnyas ajtói és a zöldasztal körül ülők a közvélemény szeme láttára vitassanak meg ügyeket. A televízió megjelenése csak bonyolította a helyzetet. Komoly kifakadások hangzottak el, nem lehet komoly munkát végezni akkor - mondották - amikor televíziós gépek felvevőlencséi merednek a diplomatákra. Ez sok esetben kétségtelenül igaz. Általában azonban Wilson elképzelése beigazolódott. A modern társadalmi fejlődéssel, a demokrácia kibontakozásával, a közvélemény az egyik legfontosabb tényező lett a nemzetközi életben. Akciókat indíthat el, terveket dönthet halomra. A diplomácia kénytelen tudomásul venni szerepét és amennyiben valóban demokratikus alapokon nyugszik, a súlyos problémákat igyekszik mielőbb nyíltan, kertelés nélkül feltárni előtte. Ilyen súlyos probléma a magyarországi szovjet intervenció is. Ez a lépés nemcsak önrendelkezési jogától fosztja meg a magyar népet, de veszélyezteti az általános békét és biztonságot is. Ezért határozták el a nyugati nagyhatalmak képviselői, hogy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa elé viszik a kérdést. Komor aggodalmaikat hajlandók voltak nyíltan a legszélesebb nemzetközi közvélemény előtt bizonyítani. A Szovjetunió nyilvánvalóan nyugodtabban fogadta volna a döntést, ha zárt ajtók mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával akarnak tárgyalni vele a történtekről, és a közvélemény a nyers tények helyett, csak néhány dodonai fogalmazású kommünikét kap. A Biztonsági Tanácsban alkalmazott nyílt diplomácia azonban mindig is súlyos veszélyeket jelentett a Szovjetunió számára. Különösen veszélyesnek ígérkezett a magyar helyzet vitája abban az időpontban, amikor a moszkvai politika mindenáron a nemzeti függetlenség, szabadság nagy védelmezőjét igyekszik megjátszani a színes világ felé.
Ez a magyarázata, hogy a Biztonsági Tanács vasárnap esti ülésén Szoboljev szovjet delegátus taktikája arra irányult, vegyék le a kérdést a napirendről, vagy legalábbis halasszák el 3-4 nappal a tárgyalást. 3-4 nap ilyen feszült helyzetben, hatalmas lélegzetvételt jelent. És ki tudja, mi minden történhet az alatt. Minthogy történt is valami, a hétfői nap folyamán Izrael csapatai benyomultak Egyiptomba. [...]