Mindszenty bíboros hercegprímás rádiószózatának főbb gondolatait és jelentőségét Károly atya ismerteti

Kedves Hallgatóink! Mindszenty József bíboros hercegprímás szombat este elhangzott szózatának főbb gondolatait és jelentőségét ismerteti Károly atya.

Kedves Hallgatóim! A magyar nép és a világ közvéleménye nagy érdeklődéssel várta Mindszenty bíboros szombat esti rádiószózatát. A magyar hercegprímás megszólalt. Hangja a régi. Nyugodt és határozott. Minden szaván, minden mondatán érezni a súlyos történelmi óra légkörét. A hercegprímás kiszabadítása után komolyan tanulmányozta a jelenlegi helyzetet. Kikérte tanácsadóinak véleményét, hogy a nagy lelki és politikai kérdésekben, felelősségének tudatában, világos eligazítást adjon a sokat szenvedett magyar népnek. És valóban, senki sem csalódhatott. Mert Mindszenty bíboros a magyar néphez és a világhoz szóló szózatában félreérthetetlenül és világosan feltárta azokat a nagy elveket, eszméket, amelyek szerint az ország kül- és belpolitikáját, gazdasági, társadalmi, kulturális és valláserkölcsi újjáépítését irányítani kell. Mindszenty bíboros megnyilatkozásában üldöztetése ellenére sincs nyoma a gyűlöletnek, az indulatoknak, a megtorlás vágyának és ezeket népétől is távol akarja tartani. A jelenlegi nehéz politikai helyzetet az evangélium szellemével telített főpásztor felelősségének tudatával ítéli meg, szem előtt tartva a magyar nép szabadságát, hazánk függetlenségét, valamint az egyház érdekeit. Hazánk külpolitikájának alapjául a világ népeivel megteremtett békés viszony ápolását és fejlesztését jelöli meg. Erre vonatkozólag Mindszenty hercegprímás kijelenti:
"Minden néppel és országgal barátságban akarunk élni. Egy olyan nemzetnél, mint a magyar, amelynek történelmi törzse mélyen gyökerezik a múltba, különböző korszakok ismerhetők fel abban az érzésben, amivel helyet foglal a többi nép között. Fordulatairól, árnyalatairól le lehet olvasni a fejlődés jegyeit. Korunknak azonban ebből a szempontból általános jellemzője, hogy minden népnél egy irány felé halad a fejlődés. A régi nacionalizmusokat mindenütt át kell értékelni. A nemzeti érzés ne legyen többé harcok forrása az országok között, hanem éppen az igazság fundamentumán a békés együttélés záloga. A nemzeti érzés virágozzék az egész világon, a népek közös kincseit képező kultúrértékek területén. Így az egyik ország haladása a másikat is előreviszi. Más természetű okoknál fogva fizikai létfeltételei szerint is mind jobban egymásra utaltak a népek. Magyarok, az európai népek családi bensőséges békéjének zászlóvivőiként akarunk élni és cselekedni. Nem mesterségesen hirdetett, de valódi barátságban mindegyikkel. Sőt, még további tájakra is emelve szemünket, mi, a kis nemzet, barátságban, zavartalan, békés, kölcsönös megbecsülésben kívánunk lenni a nagy Amerikai Egyesült Államokkal és a hatalmas orosz birodalommal egyaránt. Jószomszédi viszonyban Prágával, Bukaresttel, Varsóval és Belgráddal. Ausztriát pedig ebben a tekintetben úgy kell megemlítenünk, hogy mostani vajúdásunk kapcsán tanúsított testvéri magatartását máris minden magyar a szívébe zárta."
Magyarország rendkívül súlyos helyzetének higgadt megítélését tartalmazza a hercegprímás néhány rövid mondata, melyben hazánk és a Szovjetunió viszonyával foglalkozik. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a két ország közötti viszony békés alakulásának elengedhetetlen feltétele a szovjet csapatok kivonulása Magyarországról. Erre vonatkozólag a hercegprímás a következőket mondja:
"Egész helyzetünket azonban most az dönti el, hogy a 200 milliós orosz birodalomnak mi a szándéka a határainkon belül lévő katonai erejével. Rádiójelentések adták hírül, hogy ez a fegyveres erő növekszik. Mi semlegesek vagyunk. Mi az orosz birodalomnak nem adunk okot a vérontásra. De nem merül fel az orosz birodalom vezetőiben a gondolat, hogy sokkal jobban fogjuk becsülni az orosz népet, ha nem igáz le bennünket? Csak ellenséges népre szokott rátörni a megtámadott másik ország. Mi most nem támadtuk meg Oroszországot és őszintén reméljük, hogy az orosz fegyveres erők mielőbbi kivonása országunkból megtörténik."
Mindszenty bíboros hercegprímás ezek után Magyarország belső helyzetének elemzésére tér át és a sok tennivaló között egyik legsürgősebb feladatként a termelés haladéktalan elindítását sürgeti. Miután komolyan és lelkiismeretesen megvizsgálta Magyarország gazdasági helyzetét, a hercegprímás felelősségének tudatában figyelmezteti az ország népét: "Közvetlen éhínség fenyeget. A szabadságharcát egy csontig soványodott nemzet vívta. Ezért a munkát, termelést, a helyreállítási feladatok elvégzését mindenütt azonnal fel kell venni, saját összességünk, nemzetünk érdekében. Ez a nemzet életének folytatásához haladéktalanul szükséges."
A gazdasági élet elindításával párhuzamosan a magyar nép másik fontos feladata - hangoztatja Mindszenty bíboros - az ország belpolitikai életének megszervezése és felépítése. Az új magyar belpolitikának természetesen a szabadság elvén kell elindulnia. Ezen elv értelmében biztosítani kell Magyarországon a szabad választásokat. De olyan szabad választást, amelyen minden politikai párt indulhat. Ezt a fontos belpolitikai elvet Mindszenty bíboros a következőkben fogalmazza meg: "Új, visszaélésmentes választás szükséges, amelynél minden párt indulhat. A választás történjék nemzetközi ellenőrzés mellett."
Amennyire elengedhetetlen feltétele a szabadságjogokon felépülő belpolitikának a szabad választás és a különböző politikai pártok létezése, éppen olyan nagy szükség van a jelenlegi nehéz helyzetben a nemzet egységére. Ezt az egységet a politikai szervezkedésben is feltétlenül meg kell őriznünk. Ennek érdekében hangoztatja a magyar helyzetet világosan megítélő Mindszenty bíboros: "Figyelmeztetek minden magyart, a gyönyörű egység októberi napjai után ne adjanak helyet pártviszályoknak és széthúzásnak. Ennek az országnak sok mindenre van most szüksége, de minél kevesebb pártra és pártvezérre. Maga a politizálás is ma másodrendű ügy. A nemzet léte és a mindennapi kenyér a mi gondunk."
Mindszenty bíboros szózatában világosan lefekteti, hogy az új Magyarországnak a jogrend szilárd alapjain kell felépülnie. Ennek a jogrendnek kötelessége a bűnösöket felelősségre vonni tetteikért. A hercegprímás óva int a bosszúállástól. Hangoztatja, hogy az igazságszolgáltatás nem az egyes ember, hanem a független bíróság feladata. Szó szerint a következőket köti a magyar nép lelkére: "A bukott rendszer örököseinek eddig visszatekintő leleplezései feltárták, hogy a törvényes felelősségre vonásoknak minden vonalon éspedig független és pártatlan bíróság útján kell bekövetkezniük. Magánbosszúkat el kell kerülni és ki kell küszöbölni. A bukott rendszer részesei és örökösei külön felelősséget viselnek saját tevékenységükért, mulasztásukért, késedelemért vagy helytelen intézkedésért egyaránt."
Az emberi jogokon újjáépülő ország másik fontos feladata Mindszenty bíboros hercegprímás megítélése szerint az egyházat ért sérelmek orvoslása. Ezeket a sérelmeket illetőleg a hercegprímás az egyház törvényeinek szellemében óhajtja meghatározni, hogyan orvosolhatók.
Kedves Hallgatóim! Ebben a súlyos történelmi órában Mindszenty bíboros útmutatása számunkra nemcsak eligazítás, hanem parancs is. Jól fontoljuk meg minden szavát és kövessük irányítását!

Kedves Hallgatóink! Mindszenty bíboros hercegprímás szombat este elhangzott rádiószózatának főbb gondolatait és jelentőségét ismertette Károly atya.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!