06:00 óra. Hírszolgálat

Kedves Hallgatóink, néhány másodperc múlva, 6 órakor megszólal tárogatónk hangja: "Szól a kakas már, majd megvirrad már".

Tárogató

Kedves Hallgatóink! Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.

Budapest. A magyar főváros továbbra is el van zárva a külvilágtól. A hírszolgálati irodák és nyugati külügyminisztériumok mindeddig nem tudtak telefon-összeköttetésbe lépni budapesti képviseleteikkel. Kivétel Moszkva, ahová a TASZSZ tudósítója hamis beállítású, terjedelmes jelentést tudott eljuttatni, amelyet később ismertetünk. A budapesti MTI éjszakai idegen nyelvű szolgálata szünetel. A nyugati világ egyetlen hírforrása ilyenformán a budapesti rádió, valamint a szórványosan Bécsbe érkező gépkocsiutasok. A budapesti rádió ma reggeli, első adásában bevallotta, hogy a felkelés tovább tart. Felhívta a lakóbizottságokat, akadályozzák meg, hogy fegyveres csoportok, illetve alakulatok a házakba be tudjanak hatolni. A budapesti rádió ebben az első adásában nem szólította fel a dolgozókat, hogy a kimenési tilalom megszűnte után jelentkezzenek munkahelyükön. Nyugati megfigyelők az osztrák-magyar határ mentéről a következőket jelentik: a magyarországi határ menti községekből visszatért osztrák látogatók egybehangzó beszámolója szerint a magyar lakosság a legnagyobb felháborodással fogadta a hírt, hogy Nagy Imre a szovjet csapatokat hívta segítségül, és ezek most magyar emberek vérét ontják. Sopron lakossága egyöntetűen nem tett eleget annak a budapesti felhívásnak, hogy rádiókészülékeit a budapesti rádió adásaira állítva helyezze az ablakokba. Magyar lakosok a határvidék különböző pontjain úgy tájékoztatták az osztrák látogatókat, hogy a szombathelyi és kőszegi szovjet helyőrségeket riadókészültségbe helyezték, és bekapcsolták a határ ellenőrzésébe, amelyet azelőtt csupán ávósok láttak el. Osztrák utasok megerősítették a hírt, hogy tegnap Győrben rokonszenvtüntetés zajlott le a budapesti felkelők mellett. Hasonló hírek érkeztek Vácról.
A Zala megyei parasztok éber figyelemmel kísérték a budapesti fejleményeket. Az osztrák lakosság a határvidékre özönlött, hogy legalább betekinthessen a magyar oldalra. A magyarországi határőrök több helyen hangosan kifejezték megbotránkozásukat afölött, hogy a kormány a szovjet csapatokat beavatkozásra szólította fel. Hozzáfűzték, hogy ha a maguk sávjában szovjet csapatok valamilyen akcióba kezdenének, a magyar határőrök semmi közösséget sem vállalnának ezzel.

Moszkva. A TASZSZ iroda terjedelmes jelentést tett közzé a budapesti felkelésről. Célzatosan elferdítve a tényeket, már este fél 10 órakor – azaz akkor, amikor a budapesti rádió még nyíltan a felkelés továbbtartásáról számolt be – Moszkva annak sikeres leverését jelentette. A TASZSZ közlemény ezúttal is elővette az úgynevezett "külföldi reakciós erők részességének" meséjét. Azt állította, hogy a rendszerellenes kirobbanásokat nyilvánvalóan hosszabb idő óta készítették elő, mialatt az úgynevezett "külföldi reakciós erők" a hatóságok ellen izgatták a kommunistaellenes elemeket. A moszkvai közlés több ízben földalatti szervezkedést emleget a felkelés kapcsán. Csak egyik mellékmondatában közli, hogy a budapesti kormány segítségért folyamodott a szovjet kormányhoz, és ennek nyomán a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok – a varsói paktum értelmében – segítettek a Magyar Népi Köztársaságnak a rend helyreállításában.

A magyarországi események világszerte rendkívül nagy feltűnést keltettek.
A francia lapok "Forradalom Magyarországon" címmel többhasábos cikkekben számolnak be a budapesti fejleményekről.
A londoni BBC programját megszakítva ismertette a budapesti eseményeket.
A Daily Mail ezt a címet adja cikkének: "Szabadságharcosok küzdenek a magyar főváros utcáin".
Az olasz sajtó teljes határozottsággal foglalt állást a magyar felkelők mellett. Az olasz külügyminisztérium sajtóosztálya a következő megjegyzéseket fűzte az eseményekhez. "Az a tény, hogy a budapesti kormány a szovjet hadsereg segítségéhez folyamodott, nyilvánvalóvá teszi, hogy a magyar hadsereg és rendőrség a nép pártán áll." A Popolo d'Italia ezt írja: "A magyar diákok és munkások nem hajlandók látszatmegoldásra. Igazi szabadságot követelnek, amely meg is illeti őket az évtizedes rabság után."
A New York Times hangsúlyozza, hogy a vasfüggöny mögötti forradalmi mozgalmak már-már olyan arányokat öltöttek, hogy az egész nemzetközi helyzetet befolyásolják. A szabadság tüze fenyegeti a kommunista despotákat. Forradalom rázza a birodalmat, amelyet Sztálin épített ki. Új távlatok nyílnak meg előttünk új reményeket keltve. A vasfüggöny mögötti forradalom a szabadság és a függetlenség visszaszerzésére irányul, amely azt jelenti, hogy a rabságba döntött népek meg akarnak szabadulni a szovjet gyarmatosítástól. A New York Times ezután azt fejtegeti, hogy ha a Szovjetunió erőszakos eszközökhöz akarna folyamodni a forradalom letörésére, valószínűleg még nagyobb veszélyeket idézne fel.

Washington. Dulles amerikai külügyminiszter megbeszélésre jött össze Eisenhower elnökkel, hogy megvitassa vele a magyar és lengyel fejleményeket. Dulles később fogadta az Amerikai Magyar Szövetség vezetőségét. Közölte a szövetség vezetőivel, hogy az amerikai kormány a legnagyobb érdeklődéssel követi a magyar helyzet fejlődését, és a legnagyobb együttérzéssel figyeli a magyar nép küzdelmét szabadságának és függetlenségének visszanyerésére. Politikai körökből származó értesülés szerint Eisenhower elnök a magyar és lengyel eseményekre tekintettel megváltoztatta választási körútjának programját. Azt most úgy akarják átrendezni, hogy az elnök ne legyen 24 óránál tovább távol a fővárostól.

New York. A magyar emigráns szervezetek a világ minden részében gyűléseken, és az illetékes kormányokhoz intézett memorandumokban lépéseket sürgetnek a magyarországi eseményekkel kapcsolatban. A Magyar Nemzeti Bizottmány Végrehajtó Bizottsága táviratot intézett Eisenhower elnökhöz, Dulles külügyminiszterhez, és az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárához. A Nemzeti Bizottmány arra kéri Eisenhower elnököt és Dulles külügyminisztert, tiltakozzanak a legerélyesebben a szovjet csapatok magyarországi beavatkozása ellen. Tegyenek meg mindent azért, hogy vége legyen a vérontásnak, és hogy a magyar nemzet szabad választások útján gyakorolhassa önrendelkezési jogát, és visszanyerje függetlenségét. Az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez intézett táviratban a nemzeti bizottmány rámutat arra, hogy a szovjet csapatok beavatkozása Magyarország belügyeibe beleütközik az ENSZ alapokmányának rendelkezéseibe. Orosz tankokkal gyilkolják a magyar hazafiakat, hogy a Magyarországra kényszerített kommunista rendszert fenntartsák. A bizottmány az ENSZ sürgős közbelépését kéri.

Varsó. Több százezer ember gyűlt össze egy tömeggyűlésen, Varsó főterén. A varsói rádió szerint feltűnést keltett egy csoport, amely lengyel és magyar zászlókat tartott a kezében, a két nép közötti szolidaritás jeleként. A gyűlésen beszédet mondott Gomulka. Bejelentette, hogy Hruscsovtól biztosítékokat kapott arra, hogy a szovjet csapatokat 48 órán belül visszavezénylik támaszpontjaikra. Ugyanakkor hangoztatta azt is, hogy a Kelet-Németország felé vezető összekötő vonalak biztosítása miatt a német kérdés rendezéséig szükség van a szovjet csapatok jelenlétére Lengyelországban. Felhívta a gyűlés résztvevőit, tartózkodjanak a szovjetellenes tüntetésektől. A nagygyűlés feloszlása után egy fiatalokból álló csoport – külföldi hírszolgálati irodák még megerősítésre szolgáló jelentése szerint – a magyar követség elé vonult, és ott tüntetett a magyar szabadságharcosok mellett. A tüntetők lengyel és magyar nemzeti zászlókat vittek magukkal, hazafias dalokat énekeltek, követelték Wyszynski bíboros szabadon bocsátását, és Rokosszovszkij távozását. A csapat később a szovjet nagykövetség elé ment, ahol karhatalmi erők szétverték a tüntetőket.
A varsói rádió jelentette, hogy a lengyel kormány három kivételével szabadlábra helyezte a poznani perek valamennyi vádlottját. Az intézkedés következtében 151-en szabadultak a börtönből. Szabadlábra helyeztek hét olyan személyt is, akiket a bíróság börtönbüntetésre ítélt.

Párizs. A francia kereszténydemokrata párt a nemzetgyűlés mai ülésén fel akarja vetni a lengyelországi és a magyarországi problémát. A párt parlamenti csoportjának főtitkára kérdést intéz a kormányhoz, milyen álláspontot foglal el a lengyel és a magyar fejleményekkel kapcsolatban.

Kedves Hallgatóink, híreink közlését ezzel most befejeztük. Legközelebb 7 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!