02:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja! Kedves Hallgatóink!
A pontos idő 2 óra. Most híreinket hallják.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap este összeült a magyarországi szovjet fegyveres intervenció ügyének megvitatására. A kérdés megtárgyalását a sürgősség kimondásával a három nyugati nagyhatalom kérte a Biztonsági Tanácstól. Az ülést Cornut-Gentille soros francia elnök nyitotta meg. Szoboljev szovjet ENSZ-küldött az ülés megnyitása után azonnal szót kért és vitatta, hogy a Biztonsági Tanács sürgős összehívására szükség lett volna. Az elnök figyelmeztette Szoboljevet, hogy a Biztonsági Tanács elnökének módjában áll a Tanács összehívása, ha egy tag ilyen kérelmet előterjeszt. Az amerikai, brit és francia kormány előterjesztésének ismertetése után Szoboljev szót emelt a magyarországi helyzet megvitatásának napirendre tűzése ellen. Cornut-Gentille válaszképpen kijelentette, hogy szükségesnek tartja a három nyugati nagyhatalom kérésének eleget téve a magyarországi helyzet megvitatásának napirendre tűzését. A Tanács tagjait felszólította a szavazás megejtésére, a Biztonsági Tanács 9 tagja a vita napirendre tűzése mellett foglalt állást, a szovjet küldött ellene. A jugoszláv küldött tartózkodott a szavazástól.
A szavazás megejtése után az elnök Szoboljevnek adta meg a szót. Szoboljev azzal vádolta meg a három nyugati nagyhatalmat, hogy a magyarországi helyzet vitájának napirendre tűzésével kísérletet tett Magyarország belügyeibe való beavatkozásra. A szovjet küldött hivatkozott arra, hogy a budapesti kormány nem emelt panaszt a Biztonsági Tanácsnál, majd utalt a budapesti kormány tiltakozó jegyzékére, a vita napirendre tűzése ellen. Vádolta a három nyugati nagyhatalmat, hogy az ENSZ-nél tett lépésével a magyarországi fasiszta és reakciós elemeket próbálja támogatni, amelyek szemben állnak a magyar néppel. Szoboljev hangoztatta, hogy minden kormány szuverén joga, hogy felkeléseket csírájában fojtson el. A szovjet küldött az Egyesült Államok kormányát külön is vádolta, kijelentve, hogy ellenforradalmi célok támogatására 1951-ben külön kongresszusi határozatot hozott. A továbbiakban hangoztatta, hogy a budapesti kormány kénytelen volt fegyveres erőit igénybe venni, és saját maga kérte a szovjet csapatok segítségét is az ellenforradalmi erők felkelésének leverésére. Szoboljev szerint a magyarországi események kapcsán nem lehet az emberi jogok megsértéséről beszélni, és a kormány eljárása nem áll ellentétben a nagyhatalmakkal kötött békeszerződésével.
A budapesti kormány ENSZ-küldöttje útján a Biztonsági Tanács ülése alatt levélben kérte a Tanácstól, hogy részt vehessen a vitában. Az elnök ehhez hozzájárult, kijelentve, hogy a budapesti kormány képviselője csakis szavazati jog nélkül vehet részt a vitában.
Szoboljev vádjaira Lodge amerikai ENSZ-küldött válaszolt. Alighogy szólásra emelkedett, Szoboljev megszakította, és javaslatot terjesztett elő a Biztonsági Tanács vitájának három vagy négy nappal való elhalasztására. Lodge élesen kifogásolta a szovjet küldött váratlan javaslatát, amely – mint mondotta – teljesen szokatlan volt eddig az ENSZ-ben. A szovjet javaslatot különben a Biztonsági Tanács ugyanabban az arányban vetette el, mint amilyenben a napirendi javaslatot elfogadta. Lodge a legnagyobb részletességgel foglalta össze a magyarországi szabadságharc közvetlen előzményeit és lefolyását. Ezután leszögezte, hogy az amerikai kormány ebben az ügyben egyetlen kifogásolható lépést sem tett. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok egyetlen népet sem befolyásol, és ezt a múltban sem tette soha. Az amerikai nép mély rokonszenvet érez a magyar nép iránt, és együtt érez minden olyan ország népével, amely szabadságáért küzd. Lodge leszögezte azt is, hogy az amerikai népnek a magyar nemzet iránt érzett rokonszenve abból is ered, hogy számtalan amerikai elődje elnyomott országokból származott. Lodge emelt hangon szögezte le, hogy az amerikai nép életformáját egyetlen más népre sem akarja rákényszeríteni. Az amerikai ENSZ-küldött annak a reményének adott kifejezést, hogy a szovjet kormány a dolgokat hajlandó a maga valóságában szemlélni, és csökkenteni rendszabályait. Hangsúlyozta, hogy a magyar nép nem követel egyebet, csak szabadságjogát, amelyet számára az ENSZ Alapokmánya és a nagyhatalmakkal is kötött békeszerződése biztosít.

Dixon, Nagy-Britannia ENSZ-delegátusa felszólalásában megindokolta azokat az okokat, amelyek Nagy-Britanniát arra kényszerítették, hogy a magyarországi események megvitatására a Biztonsági Tanács összehívását kérje. Nagy-Britannia a maga részéről minden lehetőt el akar követni a súlyos magyarországi helyzet megszüntetésére, szem előtt tartva a bátor magyar nép természetes törekvéseit. Dixon hangoztatta, hogy Magyarországon idegen csapatok avatkoztak be az eseményekbe, amely szöges ellentétben áll azokkal az alapelvekkel, amelyeken az Egyesült Nemzetek Szervezete felépült. Nem kétséges, hogy idegen haderőnek a magyarországi ügyekbe való beavatkozása nemzetközi probléma, és azzal a Biztonsági Tanács hivatott foglalkozni. A továbbiakban Dixon kijelentette, hogy bizonyára megkísérlik majd a szovjet csapatok bevetését a Varsói Egyezményre való hivatkozással jogosnak feltüntetni. A megállapodásnak azonban egyetlen olyan rendelkezése sincs, amely lehetővé tenné a szovjet csapatoknak a szerződést aláíró hatalmak elleni bevetését. A brit küldött beszéde további részében nyomatékosan elutasította a Szovjetunió ENSZ-küldöttjének azt a meghatározását, amelyben a magyar szabadságharcosokat ellenforradalmároknak nevezte. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy ami Magyarországon történik, az az egész nemzet megmozdulása a szabadság és a függetlenség visszaállítására. Dixon beszéde befejező részében megismételte azt a vasárnap kapott jelentést, amely szerint két igen erős szovjet páncélos alakulat és a szovjet légierőhöz tartozó szárazföldi csapatok a debreceni körzetben Romániából jövet három ponton átlépték a magyar határt. Dixon hangsúlyozta, hogy ezek a csapatok a jelentések szerint gyors ütemben, Budapest irányában menetelnek. Ezek a legújabb fejlemények még súlyosabbá teszik az amúgy is válságos helyzetet, amely már akkor fennállt, amikor a három nyugati nagyhatalom a Biztonsági Tanács összehívását kérte – fejezte be beszédét az angol ENSZ-küldött.
Felszólalt még a vitában Brilej jugoszláv ENSZ-küldött is. Hangsúlyozta, hogy kormánya érdeklődéssel figyeli a magyarországi helyzet fejlődését. A belgrádi kormány bízik abban, hogy a budapesti kormány és a magyar nép a jelenlegi súlyos helyzetből megtalálja a kiutat, amely összhangban áll érdekeivel. A jugoszláv kormány nem támogatja a magyar kérdésnek a Biztonsági Tanács elé vitelét, nem szavaz azonban a magyarországi helyzet megvitatásának napirendre tűzése ellen, mivel az ügyben külföldi csapatok is szerepelnek. A jugoszláv kormány – mondotta Brilej ENSZ-küldött – ellenzi külföldi csapatoknak más országok belügyeibe való beavatkozását.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának üléséről további adásainkban még részletesen beszámolunk.

Nagy Imre beszédet mondott a Kossuth Rádióban. Bejelentette, hogy a rend védelmére és a közbiztonság helyreállítására haladéktalanul megalakul az új karhatalom a honvédség és a rendőrség alakulataiból, valamint a munkások és az ifjúság felfegyverzett osztagaiból. Kormánya megállapodott a szovjet kormánnyal, hogy a szovjet csapatok azonnal megkezdik kivonulásukat Budapestről, és az új karhatalom megalakulásával egyidejűleg elhagyják a főváros területét. A budapesti kormány ugyanakkor tárgyalásokat kezdeményez a szovjet kormánnyal a két ország közötti kapcsolatokról, többek között a Magyarországon állomásozó szovjet haderő teljes kivonásáról. Nagy Imre kijelentette, hogy kormánya a két ország közötti kapcsolatokról szóló tárgyalásait a szocialista országok közötti egyenjogúság és nemzeti függetlenség alapján kívánja folytatni. A rend helyreállítása után egységes, új államrendőrséget szerveznek, és az Államvédelmi Hatóságot megszüntetik. Nagy Imre hangsúlyozta, hogy senkinek semmiféle bántódása sem lesz a fegyveres harcokban való részvétele miatt.

Kedves Hallgatóink, híreink közlését befejeztük.

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja.