Rendkívüli riportsorozat a magyarországi események visszhangjáról - a nyugati fővárosokban működő tudósítóink jelentései

Folytatjuk riportsorozatunkat. Most felolvassuk svédországi munkatársunk telefonon érkezett jelentését.

Tegnap a stockholmi főiskola diáksága gyűlést tartott az egyetem nagytermében. Az est szónokai Tingsten és Eyvind Johnson írók voltak. A professzor és a svéd irodalom kiválósága komoly és méltóságteljes szavakkal ítélte el a Szovjetunió véres imperialista magatartását Magyarországgal szemben. A gyűlés után több mint tízezer főnyi tömeg vonult végig gyászfátyollal borított magyar zászlókkal és "Szabadságot Magyarországnak" feliratú táblákkal Stockholm főutcáin. A tüntető menet a svéd külügyminisztérium épületéhez ment, ahol a küldöttség átadta a svéd külügyminiszternek a diákság kívánságát. E szerint a stockholmi egyetem diáksága tiltakozik az ellen, hogy Bulganyin és Hruscsov Stockholmba jöhessenek látogatásra. Egyben kérte a kormányt, hogy szüntessenek meg minden kulturális és egyéb kapcsolatot a Szovjetunióval. A külügyminiszter a memorandum átvétele után kijelentette, hogy a kérdést a kormánytanács elé tartozik, és a képviselőház fog dönteni Svédországnak a Szovjetunióval szemben tanúsítandó jövő magatartása felől. Még aznap este összeült a svéd képviselőház.
Az egyik képviselő interpellációjára, amely szerint a kormány mondja le Hruscsov és Bulganyin stockholmi látogatását, Erlander miniszterelnök válaszolt. A svéd miniszterelnök kijelentette, hogy a jelenlegi körülmények között nem látja aktuálisnak, hogy a meghívást elküldjék a szovjet államférfiaknak. Az ellenzéki szónokok nem elégedtek meg ezzel a szerintük túlságosan diplomatikus válasszal, és követelték, hogy a kormány határozottan jelentse ki, hogy semmiféle szovjet látogatás nem kívánatos Svédországban. Többek között a liberális párt elnöke kijelentette: "Mindnyájan megegyezünk abban, hogy ami Magyarországon történik, az a legdurvább vérengzés az emberiség történetében." Valamennyi párt szónoka, kivéve a kommunistákat, mélységesen elítélte a Szovjetunió magatartását. A vita befejezésekor Erlander megmagyarázta, hogy a szavai lényegében a szovjet látogatások általános lemondását jelenti. Kijelentette a svéd miniszterelnök egyben azt is, hogy érintkezésbe lépett a dán és a norvég kormánnyal is, akik hasonlóképpen tartózkodni fognak attól, hogy oroszokat hívjanak látogatásra országukba.

A svéd kormány hivatalos lapja, a Morgen Tidningen, vezércikkében a képviselőházi vitával kapcsolatban a következőket írja: "Más szóval és túl a hivatalos szövegezésen, a vita azt eredményezte, hogy semmiféle baráti látogatás nem történik Svédország területén. Nem vagyunk kíváncsiak egy nagyhatalom képviselőire, amely egy kis nép szabadságmozgalmát ilyen durva, véres eszközökkel törte le, és ezzel nyíltan kimutatta a nemzetek függetlensége iránti megvetését. Más állásfoglalás nem is várható el Svédország részéről. A mi országunkban Magyarország sorsa mindenkinek égeti a szívét."

A stockholmi szociáldemokrata párt központja a szakszervezeti központtal együtt nyilatkozatot adott ki, amelyben a leghevesebb vádakkal bélyegezte meg a Szovjetuniót és az áruló magyar kommunisták magatartását, ugyanakkor a svéd kommunista vezérek ellen általános társadalmi bojkottot hirdet. A határozat, amelyet Nilsson honvédelmi miniszter tett, a következőket mondja: "Ismét tanúi kellett, hogy legyünk annak, hogy egy nép szabadságmozgalmát vérbe fojtják. Sajnos annak is tanúi lehetünk, hogy a svéd kommunisták az elnyomók oldalára álltak. Nehéz lenne eléggé súlyos szavakat találni, hogy a svéd kommunisták eme magatartását és a mi megvetésünket megfelelően kifejezzük."

Malmőben, Svédország második legnagyobb kikötővárosában mintegy kétezer tüntető vonult fel a város főutcáin. A főként fiatal munkásokból és egyetemi diákokból összetevődő tüntetők megrohanták a helybeli kommunista újság szerkesztőségét, összetörték a berendezést, az archívumot felégették, majd a házban lévő kommunista könyvkereskedés könyveit az utcára hányták és meggyújtották.

A svéd írók szövetsége a következő határozatot hozta: "A magyar szabadságharc mögött egy egész nép egységesen áll. Egy régi európai kultúrország szabaddá akarta magát tenni, és szabadságáért, valamint az emberi jogokért küzdött. Most újból lebocsátották a vasfüggönyt. Brutális fegyverek verték le a népfelkelést. A rövid szabadságot, amelyet a magyar nép élvezhetett, az elesettek ezrével kellett megfizetnie. Svédország írószövetsége, amely mindig a szabad szó és a szellemi szabadság védelmezője volt, az elkeserítő tragédia láttára kifejezi legmélyebb megvetését az oroszokkal szemben és meleg szimpátiáját a magyar nép iránt. A határon keresztül küldjük üzenetünket a magyar íróknak, tudósoknak és más szellemi foglalkozásúaknak. A svéd írószövetség a svéd kormányhoz fordul, hogy a Nemzetek Szövetségében támogassa az elnyomott magyar szabadság ügyét. A világ valamennyi írójához fordulunk továbbá, hogy együttesen tiltakozzanak velünk a magyar szabadság érdekében."

Halvard Lange norvég külügyminiszter Oslóban a képviselőház ülésén többek között a következőket mondta: "November negyedike, vasárnap egyike a legsötétebb napoknak Európa történelmében. A magyar nép harca és áldozata, úgy látszik, hiábavaló volt. Ismét lebocsátották a vasfüggönyt Magyarország határai körül, és a szovjet támadás megmutatta ennek a rendszer minden aljasságát. Ez a támadás nemcsak a magyarok ellen irányult, hanem a Nemzetek Szövetsége alapokmánya elleni bűn is volt. Végsőkig kiélezte Európában a helyzetet, és nekünk norvégoknak is résen kell állnunk. Az egész norvég nép a legmélyebb rokonszenvvel és csodálattal tekint a magyar népre és szabadságharcára."

A stockholmi Engelbrekt templomban tegnap este Magyarországért tartottak istentiszteletet. A svéd evangélikus egyház történetében először fordult elő, hogy az istentiszteletre szónokként meghívták a svéd katolikus egyház püspökét is. A zsúfolásig megtelt templomban Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusát játszották, majd az evangélikus és katolikus püspökök beszéltek a magyarországi keresztények szenvedéséről és hősiességéről. A svéd Rädda Barnen szervezet ma reggel három repülőgépet útba indított Ausztriába, hogy száz gyermeket édesanyjukkal együtt a magyar menekültek közül azonnal Svédországba hozzanak. A száz magyar menekült érkezését a holnapi nap várják a svédországi Ystad városában, ahol a legnagyobb hotelt ürítették ki a menekültek szállásául. Az első menekültcsoportot ünnepélyesen fogadják holnap.

Koppenhágában, a dán fővárosban tegnap este az orosz követség ellen a tömeg, támadást intézett. A rendőrség nem tudta megakadályozni, hogy az éppen koktélpartit tartó szovjet követség ablakaira köveket és égő papírokat ne dobjanak. A követségi épület kerítését és kertjét teljesen szétzúzták, fáklyákat dobtak be a kitört ablakokon keresztül. A követség személyzete a tüntetők elől a meghívott vendégekkel együtt a pincékbe menekült, míg a rendőrség a rendet helyre nem állította.

Tegnap tartották a stockholmi szovjet követség szokásos októberi forradalmi emlékünnepségét. Az ünnepségre néhány hivatalos személyen kívül senki nem ment el. Valamennyi stockholmi újság vezércikkben foglalkozik Hruscsov és Bulganyin látogatásának lemondásáról. Valamennyi újság pártkülönbség nélkül legnagyobb örömének ad kifejezést, hogy erre a látogatásra nem kerül sor.