Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a 13, 16, 19, 25 31, 41 és 49 méteres rövidhullámon, valamint a 417 méteres középhullámon. Híreket mondunk.

A nyugati hírszolgálati irodák bécsi tudósítói a következőkben foglalják össze a legutóbbi 24 óra magyarországi eseményeit. A szovjet hadsereg tényleges katonai diktatúrát vezetett be Magyarországon. A szovjet csapatok által kormányként a magyar népre ráerőszakolt kommunista csoport azt állítja, hogy a szovjet erők megtörték a kommunistaellenes szabadságharc ellenállását. A budapesti rádió egyre-másra közli a szolnoki szovjet katonai parancsnok úgynevezett első számú rendeletét, amely azzal fenyegetőzik, hogy mindenkit a szovjet rögtönítélő bíróság elé állítanak, aki hétfő délutánig nem teszi le a fegyvert. A bécsi tudósítók ezekben a közleményekben teljes bizonyosságát látják annak, hogy a budapesti rádió 15 óra elmúltával kommunista ellenőrzés alá került, és hogy mögötte csupán a szovjet szuronyokra támaszkodó bábkormány és hatóságok állnak. Senki sem ad hitelt éppen annak - jelentik a megfigyelők -, hogy ilyen körülmények között valaha is normális medrébe térhet vissza az élet Magyarországon. A szovjet csapatok által előretolt kommunista árulók akarva-akaratlan elárulják, hogy semmi gyökerük sincs az országban - jelentik a továbbiakban a nyugati hírközlő irodák. Mi sem jellemzőbb erre, mint felhívásuknak az a része, amelyben felszólítják a kommunista rendszer követőit, hagyják el búvóhelyeiket, és csatlakozzanak a szovjet szuronyokra támaszkodó bábkormányhoz. E felhívásukat szembetűnő ellentmondásként nyomán követi a szovjet katonai főparancsnokság előbb említett rendelete, amely az éjszakai órákra kimenési tilalmat rendel el. Bécsi vélemény szerint a magyarországi szovjet katonai diktatúra távol áll attól, hogy megszilárdulásáról lehetne beszélni. A helyzet kaotikus, a szabadságharc tényleges elfojtásáról egyelőre szó sincs.

Az ENSZ Közgyűlés ülése szavazással ért véget. 50 nemzet szavazott az amerikai határozati javaslat mellett, 8 ellene és 15 nemzet képviselője tartózkodott az állásfoglalástól. Ez azt jelenti, hogy az ENSZ Közgyűlés nagy szótöbbséggel az amerikai határozati javaslat mellett foglalt állást, amelyet már előzőleg ismertettünk, és amelynek egyik legközvetlenebb közel..., következménye, hogy az ENSZ bizton..., bizottságot küld ki, amely a helyszínen, azaz Magyarországon megvizsgálja a szovjet beavatkozás nyomán előállott helyzetet, és tapasztalatai alapján jelentést terjeszt az ENSZ elé a legközelebbi teendőkről.
Eisenhower elnök a Bulganyin szovjet miniszterelnöknek küldött üzenetével kapcsolatban a következő nyilatkozatot tette az amerikai alsóházban: „Meg kell állapítanom, hogy a világ közvéleménye, amely néhány nappal ezelőtt még megkönnyebbüléssel vette a hírt, hogy a Szovjetunió kivonni szándékszik csapatait Magyarországról, ugyanolyan mértékben megdöbbent és felháborodott, a magyar népet és Magyarország kormányát ért szovjet támadás felett. A nap folyamán tárgyaltam Dulles külügyminiszterrel betegágya mellett, majd a külügyminisztérium más vezetőivel, a központi tájékoztatásügyi hivatal vezetőivel, és a Fehér Ház vezető tisztviselőivel. Megvitattuk, milyen módok és eszközök állnak az Egyesült Államok rendelkezésére a következő célok elérésére: a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, hogy Magyarország érvényesíthesse önrendelkezési jogát kormányformája megválasztására. A két pontban foglalt célok elérésére sürgős üzenetet küldtem Bulganyin miniszterelnöknek.”

Hagerty, a Fehér Ház szóvivője Eisenhower elnöknek Bulganyin szovjet miniszterelnökhöz intézett levelét ismertetve, hozzá intézett kérdésekre is válaszolt, és a következőket mondotta: „Magyarországgal kapcsolatban ezen kívül minden bizonnyal történnek más lépések is.” Az ENSZ Közgyűlés előtt az amerikai határozati javaslat fekszik. Az Egyesült Államok azt javasolja, hogy az ENSZ Közgyűlés szólítsa fel a Szovjetuniót, hogy vessen véget a magyar nép elleni támadásnak, és fegyveres erőit vonja ki az országból. Az amerikai javaslat értelmében Hammarksjöld főtitkár küldjön ki ENSZ-bizottságot, ami Magyarországon, tehát a helyszínen vizsgálja meg a helyzetet. A közgyűlés este fél 11-kor ült össze, hogy megvitassa a magyarországi szovjet orvtámadás ügyét. A szovjet delegátus tiltakozása ellenére 53 ország képviselője szavazott a magyar kérdés napirendre tűzése mellett, 7 ország képviselője a javaslat ellen szavazott, 7 delegátus tartózkodott a szavazástól. Peru képviselője a varsói paktum, a békeszerződés és az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmánya közötti összefüggéseket ismertette. Kiemelte, hogy mind a három nemzetközi szerződés a leghatározottabban tiltja a fegyveres beavatkozást más államok belügyeibe. A szovjet kormány magatartása nemcsak bűn, de súlyos tévedés is. A magyar események a szovjet birodalom szétesésének kezdetét jelzik.
Norvégia képviselője hangsúlyozta, hogy a magyar szabadságharc kérdésében nem a szovjet fegyvereké az utolsó szó. Rámutatott arra, hogy a szovjet küldött röviddel ezelőtt fulmináns beszédet mondott az ázsiai és afrikai népek függetlenségéről. Remélem - mondotta a norvég küldött, hogy a Szovjetunió módot talál arra, hogy ma éppen ilyen hévvel foglaljon állást Magyarország függetlensége mellett is.

A norvég küldött után Lodge, amerikai ENSZ-delegátus kezdte meg beszédét. Ismertette a szabadságharc kitörése óta eltelt napok fejleményeit. Kiemelte, hogy a szovjet csapatok gyújtóbombákkal támadtak Budapestre, lángba borították a fővárost, asszonyokat, gyermekeket gyilkoltak. A Szovjetunió képviselője néhány órával ezelőtt még azt állította, hogy tárgyalások folynak a szovjet és magyar hatóságok között a szovjet csapatok kivonásáról. Nyilatkozat hangzott el arról is, hogy a Szovjetunió nem küldött új hadosztályokat Magyarországra. A valóság az, hogy a Szovjetunió megtámadta Magyarországot, a magyar nép megsemmisítésére törekszik.

Lodge amerikai küldött azután különböző kérdéseket tett fel a szovjet küldöttnek. Megkérdezte, vajon a Szovjetunió valóban tiszteletben tartotta-e más államok szuverenitását, valóban nem avatkozott-e be más államok belügyeibe, nem használt-e fegyveres erőszakot más nemzetekkel szemben? Lodge, amerikai küldött biztosította felszólalásában a magyar nemzetet, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete a magyar problémát saját ügyének tekinti. Ezt követően felolvasta Eisenhower elnök hozzá intézett levelét, amelyet felszólalása közben nyújtottak át neki. A levélben Eisenhower elnök tájékoztatta Lodge ENSZ-küldöttet a Bulganyin szovjet miniszterelnöknek küldött üzenetéről, amelyben a szovjet csapatok azonnali visszavonását, és annak biztosítását kérte, hogy Magyarország visszakapja önrendelkezési jogát, és saját maga dönthet kormányformája mellett. Lodge azzal fejezte be szavait, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete a magyar szabadság ügye mellé állt.

Argentína képviselője arra mutatott rá, hogy az ENSZ ügye és tekintélye szenvedne csorbát, ha nem karolná fel a magyar szabadság ügyét. A magyar nemzet az igazságért, a szabadságért, a demokráciáért harcol. Ezt kívánja most a Szovjetunió vérbe fojtani.

Szoboljev, szovjet küldött volt a következő felszólaló. Támadta a nyugati nagyhatalmakat. Azzal vádolta őket, hogy a népi demokráciák megdöntésére törekszenek. Röpcédulákat emlegetett, titokzatos erőkről beszélt, amelyek szerinte mind a rendszer ellen irányultak. Ismertette azután Kádár programját, és azt hangoztatta, hogy Kádárék fordultak segítségért a szovjet csapatokhoz. A szovjet küldött bejelentette, eleve tiltakozik az ellen, hogy - mint mondta - az úgynevezett magyar ügy, tárgyalásra kerüljön. Szoboljev szerint ez beavatkozást jelent Magyarország belügyeibe.

A spanyol küldött fölhívta az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hozzon olyan döntést, amellyel megszabadítja a szabadságáért küzdő magyar népet a szovjet zsarnokságtól.

Kanada ENSZ-képviselője, Pearson külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az utolsó 24 óra a történelem egyik legdrámaibb szakasza volt. A Szovjetunió becsapta a magyar népet. Becsapta a parasztot és munkást, amelynek bajnokaként igyekszik magát feltüntetni. A magyar nép hősies szabadságharcával bebizonyította, hogy a szabadság utáni vágyat nem lehet örökre elnémítani. Bebizonyosodott, hogy 10 évi szovjet rabság, 10 évi propaganda után sem hajlandó elfogadni a magyar nemzet a szovjet zsarnokuralmat. Az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt fekvő határozati javaslat nem kíván egyebet, mint azt, hogy tegyék lehetővé a magyar népnek, hogy szabadon dönthessen kormányformája felett.
Az olasz küldött beszédében azt hangsúlyozta, hogy a magyar tragédia a világ valamennyi népének tragédiája. A magyar szabadságharcosok nem saját ügyükért, hanem valamennyiünkért haltak meg. Bejelentette, hogy melegen támogatja az amerikai kormány által előterjesztett határozati javaslatot.

Kedves hallgatóink! Híreink közlését befejeztük.

Itt a Szabad Európa Rádiója!