08:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 13, 16, 19, 25 és 31 méteres rövidhullámon. Kedves Hallgatóink!
Pontos időjelzést adunk. Tárogatónk 8 órát jelez.

Tárogató

Kedves Hallgatóink! Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap este megkezdte a magyarországi szovjet fegyveres intervenció ügyének vitáját. A kérdés megtárgyalását a sürgősség kimondásával a három nyugati nagyhatalom kérte a Biztonsági Tanácstól. Cornut-Gentille, a Tanács soros francia elnöke a szovjet küldöttnek a napirendi javaslat ellen emelt kifogásaira válaszolva leszögezte, hogy szükségesnek tartja a három nyugati nagyhatalom kérésének eleget téve a magyarországi helyzet vitájának napirendre tűzését. A Biztonsági Tanács 9 tagja foglalt állást a vita napirendre tűzése mellett, csak a szovjet küldött szavazott ellene. A jugoszláv küldött tartózkodott a szavazástól.
A szavazás után az elnök Szoboljevnek adta a szót, aki a három nyugati nagyhatalmat vádolta meg a magyarországi belügyekbe való beavatkozásra tett kísérlettel, a vita napirendre tűzésével. Szoboljev hivatkozott arra, hogy a budapesti kormány nem emelt panaszt a Biztonsági Tanácsnál, és maga kérte a szovjet csapatok segítségét. Szoboljev szerint Magyarországon fasiszta és reakciós elemek törtek a kommunista rendszer megdöntésére, és ebben a három nyugati nagyhatalom támogatta őket. Szoboljev hangoztatta, hogy a budapesti kormány eljárása nem áll ellentétben a nagyhatalmakkal kötött szerződéssel.
A budapesti kormány szavazati jog nélkül engedélyt kapott a vitában való részvételre. Előzőleg tiltakozott a magyarországi helyzet napirendre tűzése ellen.

Szoboljev vádjaira Lodge, amerikai ENSZ-küldött válaszolt. Alighogy szólásra emelkedett, Szoboljev megszakította, és javaslatot terjesztett elő a Biztonsági Tanács vitájának három vagy négy nappal való elhalasztására. Lodge élesen kifogásolta a szovjet küldött váratlan javaslatát, amely, mint mondotta, teljesen szokatlan volt eddig az ENSZ-ben. A szovjet javaslatot a Biztonsági Tanács ugyanabban az arányban vetette el, mint amilyenben a napirendi javaslatot elfogadta.
Lodge a legnagyobb részletességgel foglalta össze a magyarországi szabadságharc közvetlen előzményeit és lefolyását. Ezután leszögezte, hogy az amerikai kormány ebben az ügyben egyetlen kifogásolható lépést sem tett. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok egyetlen népet sem befolyásol, és ezt a múltban sem tette soha. Az amerikai nép mély rokonszenvet érez a magyar nép iránt, és együtt érez minden olyan ország népével, amely szabadságáért küzd. Lodge leszögezte azt is, hogy az amerikai népnek a magyar nemzet iránt érzett rokonszenve abból is ered, hogy számtalan amerikai elődje elnyomott országokból származott. Emelt hangon szögezte le Lodge, hogy az amerikai nép életformáját egyetlen más népre sem akarja rákényszeríteni.
Az amerikai ENSZ-küldött annak a reményének adott kifejezést, hogy a szovjet kormány a dolgokat hajlandó a maguk valóságában szemlélni, és csökkenteni rendszabályait. Hangsúlyozta, hogy a magyar nép nem követel egyebet, csak szabadságjogát, amelyet számára az ENSZ Alapokmánya és a nagyhatalmakkal, tehát a Szovjetunióval is kötött békeszerződése biztosít.

Az amerikai ENSZ-küldött kijelentette: ha nem lenne annyira tragikus a dolog, akkor Szoboljev szemébe kellene nevetnie. Szoboljev az amerikai kormányt Magyarország belügyeibe való beavatkozással merészeli megvádolni akkor, amikor a szovjet fegyveres erők a magyar szabadságharcosok tömegét mészárolták le az elmúlt napokban. A belügyekbe való beavatkozásnak az a módja – mondotta Lodge –, ahogy azt a Szovjetunió gyakorolja, brutalitás tekintetében példa nélküli. A nagykövet hozzátette, hogy véleménye szerint még a szovjet propaganda képtelenségeinek is lehetnének határai. Hallatlan, hogy Magyarország ártatlan lakosságának tömeggyilkosa emeljen vádat azok ellen, akiknek belügyekbe való beavatkozása legfeljebb abban áll, hogy karácsonyi szeretetadományokkal próbálnak segíteni az arra rászoruló felebarátaikon.

Dixon brit ENSZ-delegátus felszólalásában megindokolta, miért kérte a magyarországi helyzet megtárgyalását. Hangoztatta, hogy Magyarországon idegen csapatok avatkoztak be az események folyásába, ami szöges ellentétben áll az ENSZ Alapokmány elveivel. Nem kétséges, hogy idegen fegyveres erőnek a magyar belügyekbe való beavatkozása nemzetközi probléma, ami a Biztonsági Tanács elé tartozik. Dixon visszautasította a szovjet ENSZ-küldöttnek azt a meghatározását, amely a magyar szabadságharcosokat ellenforradalmároknak nevezte. Ami Magyarországon történik – mondotta Dixon –, az az egész nemzet megmozdulása a szabadságának és függetlenségének visszanyeréséért.

Cornut-Gentille Franciaország nevében drámai hangon ecsetelte a magyarországi fejleményeket, hangsúlyozva, hogy Magyarországban immár csaknem egy hete peregnek olyan események, amelyek az egész világot felrázzák. A francia küldött hangsúlyozta, hogy kormánya szükségesnek tartotta a vita napirendre tűzésének kérését, mivel erre nyomasztó tény, és erkölcsi kötelezettségei kényszerítették. A magyarországi helyzet rendkívül súlyos, és veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Leszögezte, hogy a szovjet beavatkozás Magyarországon súlyos megsértését jelenti azoknak a jogoknak, amelyeket a nagyhatalmakkal kötött békeszerződés számára biztosított. A francia kormány nem szándékozik más országok belügyeibe beavatkozni, de meggyőződése, hogy a magyar népnek megvan a joga ahhoz, hogy saját maga válassza meg kormányzási formáját, szabadon, külső nyomástól mentesen.

Felszólalt a vitában Brilej, jugoszláv ENSZ-küldött is. Hangsúlyozta, hogy kormánya aggodalommal figyeli a magyarországi helyzet fejlődését. Kormánya bízik abban, hogy a budapesti kormány és a magyar nép a jelenlegi súlyos helyzetből megtalálja a kiutat, és problémáit az érdekeinek legmegfelelőbb módon oldja meg. A jugoszláv kormány nem támogatja a magyar kérdésnek a Biztonsági Tanács elé vitelét, de nem szavaz a vita napirendre tűzése ellen, mert ellenzi külföldi csapatok alkalmazását belügyek megoldására.

A vita többi felszólalója ugyancsak a leghatározottabb formában elítélte a szovjet katonai beavatkozást Magyarországon. A Biztonsági Tanács tegnap esti ülése öt és fél óra hosszat tartott. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének történetében ez volt a harmadik eset, hogy a Biztonsági Tanács vasárnapi napon ült össze. A Tanács egyelőre még nem hozott határozatot. Cornut-Gentille bejelentette, hogy a Tanács még nem fejezte be vitáját, és újból összeül a magyarországi szovjet fegyveres intervenció vitájának folytatására. A vita folyatásának időpontját egyelőre még nem közölték.

Nagy Imre tegnap este bejelentette, hogy a rend védelmére és a közbiztonság helyreállítására haladéktalanul megalakul az új karhatalom a honvédség és a rendőrség alakulataiból, valamint a munkásság és az ifjúság felfegyverzett osztagaiból. Bejelentette, hogy a rend helyreállítása után az Államvédelmi Hatóságot megszüntetik. Nagy Imre bejelentette, hogy kormánya megállapodott a szovjet kormánnyal a szovjet csapatok azonnali kivonulásáról, Budapestről. A kormány ugyanakkor tárgyalásokat kezdeményez Moszkvával, a két ország közötti kapcsolatokról az egyenjogúság alapján, és a Magyarországon állomásozó szovjet haderő teljes kivonásáról. Nagy Imre hangsúlyozta, hogy a fegyveres harcokban való részvétel miatt senkinek sem lesz bántódása. Az ország címere ismét a Kossuth-címer lesz, március 15-ét ismét nemzeti ünneppé nyilvánítják.

A kommunista párt Központi Bizottsága tegnap délután rendkívüli ülést tartott. A bizottságnak egy hattagú elnöksége ült össze. Kádár Jánossal, a párt első titkárával az élen az ülés után bejelentették, hogy a Központi Bizottság jóváhagyta a kormány javaslatait.

A Magyar Távirati Iroda jelentette, hogy a szovjet csapatok megkezdték a kivonulást Budapestről.
Az angol hírügynökség ugyanakkor azt közölte, hogy szovjet harckocsik támadást intéztek a szabadságharcosok két utolsó góca ellen. A támadás a Kilián-kaszárnya ellen irányult, ahol több ezer munkás, katona és diák tartja az állásokat.

A Nagy Imre kormány tegnap este tartotta első minisztertanácsát. A minisztertanács jóváhagyta Nagy Imre tegnapi rádiónyilatkozatát. A kormány köszönetét fejezte ki az Egyesült Államok, Ausztria, a Szovjetunió, Jugoszlávia és más államok Vöröskereszt szervezeteinek segítségéért.

Varsó. Hivatalosan bejelentették, hogy Wyszynski bíboros visszatért a lengyel fővárosba. A bíborost egyben visszahelyezték prímási funkcióiba. Wyszynski bíboros Varsóba érkezése után telefonon azonnal érintkezésbe lépett a Castel Gandolfoban időző Szentatyával. Varsóból jelentik, hogy Lengyelország új kommunista vezetősége megszilárdította helyzetét.

Híreink közlését befejeztük. Legközelebb 9 órakor mondunk híreket.

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!