11:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 13, 16, 19, 25 és 31 méteres rövidhullámon. Kedves Hallgatóink!
Pontos időjelzést adunk. Tárogatónk 11 órát jelez.

Tárogató

Kedves Hallgatóink! Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.

New York. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap este úgy döntött, hogy tárgyalás alá veszi a Szovjetunió magyarországi beavatkozásának ügyét. 9 hatalom képviselője szavazott a nyugati nagyhatalmak javaslata mellett, ellene csak a Szovjetunió. Jugoszlávia tartózkodott a szavazástól.
Szoboljev szovjet küldött felszólalásában arra hivatkozott, hogy a budapesti kormány nem emelt panaszt a Biztonsági Tanácsnál, sőt, maga kérte a szovjet csapatok segítségét. Hangoztatta, hogy Magyarországon fasiszta és reakciós elemek a rendszer megdöntésére törtek, és ebben a három nyugati nagyhatalom támogatta őket. Javaslatot tett a vita három-négy nappal való elhalasztására. Javaslatát a Tanács leszavazta.
A következő felszólaló Lodge amerikai küldött volt. Kijelentette, hogy az amerikai nép mély rokonszenvet érez a magyar nép iránt, és együtt érez minden ország népével, amely szabadságáért küzd. A magyar nép nem követel egyebet, mondotta, mint szabadságjogát, amelyet számára az ENSZ Alapokmánya és a nagyhatalmakkal, így a Szovjetunióval is kötött békeszerződése biztosít. Szoboljev – mondotta az amerikai küldött – az Egyesült Államokat merészeli megvádolni a magyar belügyekbe való beavatkozással akkor, amikor a szovjet fegyveres erők a szabadságharcosok ezreit mészárolják le. A Szovjetunió példa nélküli brutalitással avatkozott be Magyarország belügyeibe. A szovjet propaganda képtelenségeinek is lehetnének már határai – mondotta Lodge. Hallatlan, hogy Magyarország ártatlan lakosságának tömeggyilkosa emeljen vádat azok ellen, akik csak karitatív alapon, szeretetadományok formájában nyújtottak segítséget az arra rászorulóknak. Lodge reményének adott kifejezést, hogy a Szovjetunió hajlandó a dolgokat reális világításban szemlélni, és rendszabályait ehhez képest módosítani.

[Dixon, angol ENSZ küldött hangsúlyozta, hogy a szovjet csapatok beavatkozása Magyarországon a lehető legélesebben ellentétben áll az ENSZ Alapokmányának rendelkezéseivel.] A szovjet fegyveres beavatkozás nemzetközi probléma, amelynek megoldása a Biztonsági Tanács elé tartozik. Dixon visszautasította a szovjet küldöttnek azt az állítását, hogy ami ma Magyarországon történik, az fasiszta ellenforradalom. Magyarországon az egész nemzet megmozdult szabadságának és függetlenségének kivívásáért – mondotta az angol küldött.

Cornut-Gentille arra mutatott rá, hogy a magyarországi események az egész világot felrázták. A magyar helyzet rendkívül súlyos, és veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. A szovjet beavatkozás megsértését jelenti azoknak a jogoknak, amelyeket a nagyhatalmakkal kötött békeszerződés biztosított. A magyar nemzet joga, hogy külső nyomástól mentesen, szabadon döntsön, milyen kormányforma alatt akar élni.

Brilej jugoszláv küldött közölte, hogy kormánya aggodalommal figyeli a magyarországi helyzet fejlődését. A jugoszláv kormány nem támogatja a magyar problémának a Biztonsági Tanács elé vitelét, de nem szavaz a vita napirendre tűzése ellen, mert ellenzi külföldi csapatok alkalmazását belügyek megoldására.

A vita valamennyi többi felszólalója határozott formában elítélte a szovjet katonai beavatkozást Magyarországon. A Biztonsági Tanács ülése 5 és fél óra hosszat tartott. A vitát folytatják, a legközelebbi ülés időpontját még nem közölték.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez egymás után érkeznek be a tagállamok jegyzékei, amelyben tiltakoznak a Szovjetunió magyarországi eljárása ellen. Az osztrák kormány közölte Hammarskjöld ENSZ főtitkárral, hogy tegnap jegyzéket intézett a szovjet kormányhoz, amelyben a magyarországi katonai akciók és a vérontás beszüntetését kérte. Ausztria a helyzet normalizálását [kívánja. A nemzet] szabadságának és emberi jogainak helyreállítását [sürgeti,] az európai béke megszilárdítása érdekében – írta a szovjet kormányhoz intézett jegyzékében az osztrák kormány.

A Fülöp-szigetek kormánya az ENSZ főtitkárához intézett levelében kiemeli, hogy a szovjet csapatok harckocsikkal és ágyukkal törtek a védtelen magyar népre, amelynek nem volt más bűne, mint az, hogy szabadon [akart élni. A szovjet csapatok bevetése súlyosan sérti a magyar békeszerződést] és az ENSZ Alapokmánya rendelkezéseit. A Fülöp-szigetek kormánya melegen támogat minden olyan lépést az ENSZ-ben, [amely a kérdés igazságos és gyors megoldását célozza.]

[...] hogy biztosítsa [...]

[Magyarország nyugati határövezetéből érkező jelentések] egyöntetűen arra mutatnak, hogy az ország nagy területei szilárdan a szabadságharcosok kezén vannak. A szabadságharcosok megerősítették pozíciójukat a szombathelyi térségben, valamint a Kecskemét-Kiskunhalas-Szeged körzetben, ahol a hírek szerint további hét magyar hadosztály állt át [a felkelőkhöz. Az ország egyes pontjairól újabb harcokat jelentenek.]

[Budapesten a Magyar] Távirati Iroda és a Szabad Nép ma reggeli száma azt jelenti, hogy a szovjet csapatok megkezdték kivonulásukat. Ugyanakkor egy angol távirati ügynökség arról számol be, hogy szovjet harckocsik újabb támadást intéztek egy laktanya ellen, ahol több ezer munkás, katona és diák tartja állásait. Nyugati újságírók, akiknek alkalmuk volt a nyugat-magyarországi szabadságharcosokkal beszélni, azt jelentik lapjaiknak, a felkelők bizonyos fenntartással és gyanakvással fogadják a szovjet csapatok kivonásáról szóló kormánybejelentéseket. A közhangulat ebben foglalható össze: "akkor hisszük, ha látjuk".

Az angol hírszolgálati ügynökség egyik tudósítója bement Veszprémbe, majd a szabadságharcosok által rendelkezésére bocsátott gépkocsin, néhány magyar tiszt kíséretében beutazta a Dunántúlt. Jelentésében elmondja, hogy 7 nagyobb várost látogatott meg, és számos falun ment keresztül. A lakosság mindenütt lelkesedéssel fogadta, és magyarosan vendégül látta. Megmutatták neki a szabadságharcosok egyik titkos rádióleadó-állomását. Veszprém környékén nagyobb arányú szovjet csapatösszevonást figyelt meg. Jelenti, hogy a falvak és a meglátogatott városok a szabadságharcosok oldalán állanak. A nyugati megyékben több helyen látta, hogy a szovjet és a magyar csapatok beásták magukat, farkasszemet néznek egymással, de ezeken a helyeken egyelőre nem folyik harc közöttük. Több helyen orosz járőrökkel találkoztak, ezek harc nélkül átengedték őket. Egy szovjet katona egy ízben feltartóztatta őket. Géppisztolyt szegezve az újságíróra és a szabadságharcosokra, felhívta őket, hogy szálljanak ki gépkocsijukból. Amikor ez megtörtént, 25 lépésről géppisztollyal kezdett lőni a csoportra. A golyók nem tettek kárt senkiben, és a lövöldöző oroszt az egyik magyar tiszt egyetlen lövéssel ártalmatlanná tette.

Budapesten ugyanakkor egy orosz katona rálőtt Noel Barberre, az angol Daily Mail tudósítójára. Az angol újságíró fejsebet kapott, de állapota nem életveszélyes.

Bonn. A Magyarországi Népi Németek Szövetsége táviratot intézett Adenauer kancellárhoz. A Szövetség köszönetet mond a kancellárnak a magyar szabadságharcosok melletti állásfoglalásáért, és arra kéri Adenauert, hogy az erkölcsi támogatás mellett nyújtson a német kormány anyagi segítséget is a szabadságharcosoknak.

Varsó. Hivatalosan bejelentették, hogy Wyszynski bíboros visszatért a lengyel fővárosba, és átvette prímási hivatalát. Wyszynski bíboros Varsóba érkezése után telefonérintkezésbe lépett a Castel Gandolfoban tartózkodó XII. Pius pápával.
Gomulka, a lengyel kommunista párt nevében nyilatkozatot adott ki, amelyben Nagy Imre programjának elfogadását, és a vérontás beszüntetését ajánlja a magyar népnek. Azt hangoztatja, hogy a program jelentős reformokat tartalmaz, és magában foglalja a szovjet csapatok kivonását is.

Híreink közlését befejeztük. Legközelebb 12 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!