01:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 19, 25, 31, 41 és 49 méteres rövidhullámon, valamint a 417 méteres középhullámon.
Kedves Hallgatóink! Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.
A pontos idő 1 óra.

New York. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa európai időszámítás szerint este röviddel 10 óra után összeült, hogy megvitassa a magyarországi szovjet fegyveres intervenció ügyét. A kérdés megtárgyalását a sürgősség kimondásával a három nyugati nagyhatalom kérte a Biztonsági Tanácstól. Az ENSZ 11 tagú Biztonsági Tanácsának soros elnöke Cornut-Gentille, Franciaország ENSZ küldötte. Állandó tagjai a négy nagyhatalom és Nemzeti Kína, hat választott tagja pedig jelenleg Belgium, Ausztria, Jugoszlávia, Peru, Kuba és Pakisztán.

Az ülés megnyitása után azonnal Szoboljev szovjet ENSZ-küldött kért szót, és kifogásolta, hogy a Tanács soros elnöke nem beszélte meg vele előzőleg a Tanács összehívásának időpontját. Szoboljev vitatta, hogy a Biztonsági Tanács sürgős összehívására szükség volt. A Tanács elnöke figyelmeztette Szoboljevet, hogy az elnöknek módjában áll a Biztonsági Tanácsot összehívni, ha a Tanács tagja ilyen kérelmet előterjeszt. Az elnök ezután ismertette az amerikai, brit és francia kormány előterjesztését, amelyben a magyarországi helyzet megvitatását a sürgősség kimondásával kérte. Szoboljev szót emelt az ellen, hogy a magyarországi helyzet kérdését a Biztonsági Tanács napirendjére tűzzék. Cornut-Gentille elnök válaszképpen kijelentette, hogy a szovjet ellenvetés ellenére szükségesnek tartja a három nyugati nagyhatalom kérésének megfelelően a magyarországi helyzet megvitatásának napirendre tűzését. Felszólította a Tanácsot a szavazásra. A szavazást azonnal megejtették, a Biztonsági Tanács 9 tagja a magyarországi helyzet napirendre tűzése mellett foglalt állást, a Szovjetunió küldötte pedig ellene szavazott. A jugoszláv küldött tartózkodott a szavazástól. Az elnök a szavazás megejtése után Szoboljev szovjet ENSZ-küldöttnek adta meg a szót. Szoboljev azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Franciaországot, hogy a magyarországi helyzet vitájának napirendre tűzésével kísérletet tett a Magyar Népi Demokratikus Köztársaság belügyeibe való beavatkozásra. Szoboljev arra hivatkozott, hogy a budapesti kormány nem emelt panaszt a Biztonsági Tanácsnál, majd utalt a budapesti kormány tiltakozására, a magyarországi helyzet vitájának napirendre tűzése ellen. Szoboljev a továbbiakban azzal vádolta a három nyugati nagyhatalmat, hogy az ENSZ-nél tett lépésével a magyarországi fasiszta és reakciós elemeket próbálja támogatni, amelyek szemben állnak a magyar néppel. Szoboljev hozzátette, hogy az Egyesült Államok kormánya politikájában máskülönben is ezt az elvet követi. Utalt az egyik 1951-ből származó kongresszusi határozatra, majd hangoztatta, hogy a budapesti kormány saját maga kérte a szovjet csapatok segítségét, hogy az ellenforradalmi erőket felszámolhassa.
Szoboljev vitatta továbbá, hogy a magyarországi események kapcsán az emberi jogok megsértésének esete állna fenn, és kijelentette, hogy a budapesti kormány eljárása teljesen összhangban áll a nagyhatalmakkal kötött békeszerződéssel. A budapesti kormány különben ENSZ-küldöttje útján a Biztonsági Tanács ülése alatt azzal a kéréssel fordult a Tanácshoz levélben, hogy a vitában részt vehessen. A Tanács elnöke hozzájárult a budapesti kormány ENSZ-küldöttének kérelméhez: Kós, a budapesti kormány washingtoni képviselője részt vehet a vitán, szavazati jog nélkül. Szoboljev vádjaira Lodge amerikai ENSZ-küldött válaszolt. Alig kezdett el beszélni, amikor Szoboljev megszakította, és azt a javaslatot terjesztette elő, hogy halasszák el a Biztonsági Tanács vitáját három vagy négy nappal. Lodge a szovjet küldött váratlan javaslatát élesen kifogásolta, hangsúlyozva, hogy a szovjet küldött magatartása teljesen szokatlan volt eddig az ENSZ-ben. Szoboljev javaslatát különben a Biztonsági Tanács ugyanabban az arányban vetette el, mint a napirendi javaslatot, vagyis a Tanács 9 tagja szavazott a szovjet javaslat ellen, Jugoszlávia pedig tartózkodott a szavazástól.
Lodge felszólalását öt pontban foglalta össze. Leszögezte, hogy az amerikai kormány ebben az ügyben egyetlen kifogásolható lépést sem tett. Egyetlen nép, egyetlen személy sincs kitéve az Egyesült Államok elnyomásának. Az amerikai nép mély rokonszenvet érez Magyarország népe iránt, és együtt érez minden olyan ország népével, amely szabadságáért küzd. Lodge amerikai ENSZ-küldött leszögezte azt is, hogy az amerikai népnek a magyar nemzet iránt érzett rokonszenve arra is visszavezethető, hogy számtalan amerikai elődje elnyomott országokból származott. Emelt hangon szögezte le Lodge, hogy az amerikai kormány életformáját egyetlen népre sem akarja rákényszeríteni. Felszólalt a vitában még Brilej jugoszláv ENSZ-küldött is. Hangsúlyozta, hogy kormánya érdeklődéssel figyeli a magyarországi helyzet fejlődését. A belgrádi kormány bízik abban, hogy a budapesti kormány és a magyar nép a jelenlegi súlyos helyzetből megtalálja a kiutat, amely összhangban áll érdekeivel. A jugoszláv kormány nem támogatja a magyar kérdésnek a Biztonsági Tanács elé vitelét, nem szavaz azonban a magyarországi helyzet megvitatásának napirendre tűzése ellen, mivel az ügyben külföldi csapatok is szerepelnek. A jugoszláv kormány, mondotta Brilej ENSZ-küldött, ellenzi külföldi csapatoknak más országok belügyeibe való beavatkozását. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának üléséről további adásainkban részletesen beszámolok.

Nagy Imre beszédet mondott a Kossuth Rádióban. Bejelentette, hogy a rend védelmére és a közbiztonság helyreállítására haladéktalanul megalakul az új karhatalom a honvédség és a rendőrség alakulataiból, valamint a munkások és az ifjúság felfegyverzett osztagaiból. Kormánya megállapodott a szovjet kormánnyal, hogy a szovjet csapatok azonnal megkezdik kivonulásukat Budapestről, és az új karhatalom megalakulásával egyidejűleg elhagyják a főváros területét. A budapesti kormány ugyanakkor tárgyalásokat kezdeményez a szovjet kormánnyal a két ország közötti kapcsolatokról, többek között a Magyarországon állomásozó szovjet haderő teljes kivonásáról. Nagy Imre kijelentette, hogy kormánya a két ország közötti kapcsolatokról szóló tárgyalásait a szocialista országok közötti egyenjogúság, és a nemzeti függetlenség alapján kívánja folytatni. A rend helyreállítása után egységes, új államrendőrséget szerveznek, és az Államvédelmi Hatóságot megszüntetik. Nagy Imre hangsúlyozta, hogy senkinek semmiféle bántódása sem lesz a fegyveres harcokban való részvétele miatt. A kormány javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, hogy az ország címere ismét a Kossuth-címer legyen, március 15-ét pedig ismét nemzeti ünneppé nyilvánítják.

A Minisztertanács vasárnap délután ülést tartott, amelyen meghallgatta Nagy Imre beszámolóját a politikai helyzetről, és jóváhagyta az általa előterjesztett kormánynyilatkozatot. A Minisztertanács azután elrendelte a tagosításról szóló rendelet, valamint a kisiparosok anyagellátásának és adózásának felülvizsgálását. A Minisztertanács az érdekelt miniszterekből bizottságot küldött ki a begyűjtési rendszer felülvizsgálására, figyelembe véve a parasztság kívánságait. Egyidejűleg utasította az oktatásügyi minisztert, az iskolai történelem tankönyvek haladéktalan kivonására. Végezetül bejelentette, hogy a különböző országok által felajánlott segítséget elfogadja. A Miskolci Szabad Rádió adásában Nagy Imre miniszterelnök beszédével foglalkozva kifogásolta a miniszterelnöknek azt a bejelentését, hogy a kormány megállapodott a szovjet kormánnyal a szovjet csapatoknak Budapestről való azonnali kivonásában. A rádió újból, nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a szovjet hadsereget nem csak Budapestről kell kivonni, hanem az menjen haza egész Magyarország területéről.

E percben érkezett jelentés szerint a szovjet csapatok megkezdték Budapest fővárosból való visszahúzódásukat.

Varsó. Hivatalosan bejelentették, hogy Wyszynski bíboros visszatért a lengyel fővárosba. A röviddel ezelőtt szabadlábra helyezett bíborost egyben visszahelyezték prímási funkcióiba.

Kedves Hallgatóink, a rendkívüli eseményekre való tekintettel a Szabad Magyarország Hangja reggel fél ötig megszakítás nélkül sugároz programot. Adásunkat valamennyi rövidhullámunkon, továbbá a 417 méteres középhullámon is hallhatják. Híreink közlését ezzel befejeztük.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja.