Rendkívüli kommentár

A harc irtózatos. A jelentések, amelyek átszivárognak az új tűz- és vasfüggönyön, megdermesztik a világ szívét. A világ, kedves hallgatóim, nem csak kormányokból, kormányzati rendszerekből áll és véleményét csak ritkán fejezik ki azok a hivatalos nyilatkozatok, amelyek mostanában elhangzanak. A kormányokat, államférfiakat, diplomatákat kötik a szabályok és meggondolások. A népek azonban rémülten, halálos elkeseredéssel, gyűlölettel a népgyilkosok iránt, forró együttérzéssel az áldozatok iránt, figyelik a borzalmat, ami most Magyarországon végbemegy. A népek, kedves hallgatóim, figyelnek és nem felejtenek. Amíg a Szovjetuniónak nem sikerül felszabadítania az egész világot, addig ezeknek a népeknek az akarata előbb-utóbb érvényesül. A népek iszonyattal hallgatják és olvassák a híreket a Szovjetunió hadviseléséről. Maga a tény, hogy egy 200 milliós birodalom felvonultatja haderejét, nehéz, modern fegyvereit, a szabadságáért harcoló kis magyar nép ellen, cinikus semmibevétele, lábbal tiprása az emberi együttélés minden gondosan kidolgozott szabályának. A rémtettek, amelyeket a szovjet hordák és a mögöttük settenkedő, gyűlölködő, ijedt, bosszúvágyó kommunisták elkövetnek, olyan lelkiállapotot teremtett Nyugaton, amelynek következményeivel a Szovjetunió aligha számolt. Mit mond, hogyan próbál reszkető csatlósai mögé bújni, hogyan hivatkozik arra, hogy behívták, milyen veszedelem fenyegeti intézményeit és embereit, mindez nem érdekes, mindenütt a világon süket fülekre talál. Itt most a tények beszélnek, a világ lelkiismeretét felforraló tények, amelyek szinte meghaladják az emberi fantáziát és azt az érzést keltik, hogy a pokol minden ördöge rászabadult Magyarországra. A szovjet hadsereget nem most látjuk először harcolni Magyarország területén. Tudjuk, hogy gyáva, csak akkor mer előre nyomulni, ha túlerőben van, és mindent elpusztít, amitől félni lehet. Ok, értelem nélkül rombol le házakat, városokat, és valami perverz megszállottsággal ontja a tüzet, ha vele szemben akármilyen formában jelentkezik még az élet. Ha felülkerekedik kegyetlen. Gyilkol és rabol, nyomában járó titkos rendőrsége azonnal megkezdi a hóhérmunkát. A világ tud erről, minden gaztett nyilvánosságra kerül és nem marad következmények nélkül. Nem soroljuk fel a szörnyűségeket, amelyeket a szovjet hadsereg a polgári lakosság ellen elkövet; összeszorul a torkunk. A szovjet katonáinak hiába beszélnénk, nem értik nyelvünket, és nem értik azt a nyelvet sem, amely szavak nélkül az emberi magatartásban megnyilvánul. De szólnunk kell azokhoz, akik a szovjet fegyverek mögül lesik, hogyan törhetnek rá megint a magyar népre, hogyan tombolhatják ki gyávaságukat, rémületüket, kegyetlenségüket. Akik eddigi árulásukkal és vérengzésükkel fejükre idézték a halált. Tudjuk, hogy hallgatnak minket, hát figyeljenek! Ez az állapot nem végleges! Megváltozik és megváltozhatik talán sokkal előbb, mint sejtenék! Ideig-óráig meg lehet bújni a szovjet fegyverek mögött. De ez a védelem nagyon bizonytalan és semmi esetre sem menekvés. Ha nem tudnák mit követnek el, figyeljék milyen következményeket vállalnak! A magyar nép nem csak a fegyveres alakulatok, a katonaság, a nemzetőrség, a rendőrség, hanem minden magyar, aki fegyvert fog az orosz betolakodók ellen, törvényes kötelességet teljesít. Engedelmeskedik a törvényes kormány felhívásának, amely védekezésre szólította föl a nemzetet. Védik a népet azok az egyezmények, amelyeket a Szovjetunió is ünnepélyesen vállalt és aláírt. Érvénybe van a nemzetközi egyezmény, amely a háborús bűnösségről intézkedik és a háborús bűnösöket a legsúlyosabb büntetéssel sújtja. Lehet, hogy arra számítanak majd kiszöknek és elbújnak a Szovjetunió végtelen területén. Hát nem lesz a földön hely, ahol megbújhatnak. Mindenütt világon eléri őket a felelősségre vonás és megérdemelt büntetés. A magyar nép harca most nem zárul le. A harc tovább folyik Magyarország terültén is. Ezt a harcot végeredményben nem a nyers erő, nem a Szovjetunió fegyveres hatalma dönti el. Mindenki, aki most a magyar nép ellen vétkezik, halálveszedelemben van. Önmaga mondja ki ítéletét, és csak idő, kiszámíthatatlan idő kérdése, amikor ez az ítélet végrehajtásra kerül. A törvények, az emberi együttélés szabályai erősebbek, mint a Szovjetunió fegyverei, és erősebbek azok a fegyverek is, amelyek ezeket a törvényeket védik.