10:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 13, 16, 19, 25 és 31 méteres rövidhullámon. Kedves hallgatóink!
Pontos időjelzést adunk. Tárogatónk 10 órát jelez.

Tárogató

Kedves hallgatóink! Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.

A szovjet kormány nyilatkozatot adott ki a Szovjetunió és a vasfüggöny mögötti államok viszonyáról. Ebben a következőket jelentette be. A kormány, figyelemmel arra, hogy a szovjet csapatok további magyarországi tartózkodása a helyzet kiéleződésére vezethetne, utasította a magyarországi szovjet parancsnokságot, hogy amint a magyar kormány ezt szükségesnek ítéli, vonja ki csapatait Budapestről. A szovjet kormány ugyanakkor kész tárgyalásokat kezdeni a magyar népi demokrácia kormányával, valamint a Varsói Szerződés többi tagállamával a szovjet csapatok további magyarországi tartózkodásának kérdéséről. A szovjet kormány kész felülvizsgálni a szovjet csapatok helyzetét Lengyelországban és Romániában is. Kész továbbá újabb tárgyalások során megvizsgálni a Szovjetunió és a többi szocialista állam gazdasági kapcsolatainak kérdését, hogy ezek a jövőben valóban ne sérthessék egyetlen állam szuverenitását sem, és hogy a szerződő felek egyenlősége teljes mértékben biztosítva legyen. Kész tárgyalni arról is, hogy a háború után a szocialista országokba küldött szovjet szakértőket visszahívják. A szovjet kormányközlemény hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió és a kelet-európai államok közötti kapcsolatokban súlyos hibákat és tévedéseket követtek el. A legutóbbi napok magyarországi eseményeivel kapcsolatban a közlemény hangsúlyozza, hogy a szovjet csapatokat a magyar népi demokratikus kormány kívánságára vetették be. Sajnálkozását fejezi ki a vérontás felett. Végül annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a szocialista államok népei megvédik államukat a külső és belső reakció erőivel szemben.
Tegnap éjszaka a Szabad Európa Rádió irodájában megjelent a Széna téri szabadságharcosok csoportjának egy képviselője. Felkérte a Szabad Európa Rádiót, hogy a következő négy pontból álló követelést közvetítse adásában Magyarország népéhez, mivel az ország különböző részeiben lévő szabadságharcos csoportok technikai nehézségek következtében nem tudnak érintkezést létesíteni egymással. A magyar szabadságharcos közlése szerint ma délelőtt 10 órakor nagygyűlést tartanak Budapesten, amelyen a következő négy pont teljesítését követelik Nagy Imre kormányától. Először: a szovjet csapatok azonnal vonuljanak ki Budapestről és ezt követően Magyarország egész területéről. Másodszor: 60 napon belül tartsanak általános, szabad választásokat, amelyeken valamennyi politikai párt részt vehet. Harmadszor: semlegesítsék teljesen Magyarországot. Negyedszer: engedjék azonnal szabadon Mindszenty bíborost, Magyarország hercegprímását. Az utolsó követelés időközben teljesült. A rétsági szabadságharcosok csoportja behatolt a felsőpetényi monostorba és kiszabadította Mindszenty hercegprímást. A falu lakossága lelkes ünneplésben részesítette a hercegprímást, aki nyolcévi szenvedés után kiszabadulva csak ennyit mondott: "Ott fogom elkezdeni a munkát, ahol nyolc esztendővel ezelőtt abbahagytam." A hercegprímás úton van Budapest felé.
Budapesten ma éjjel csak elszórtan hallatszottak lövések. A Budapesten tartózkodó külföldi újságírók jelentették, hogy a szovjet csapatok tegnap délután megkezdték elvonulásukat, az akció befejezéséről azonban még nem adtak jelentést.

McCormack, a New York Times tudósítója részletesen beszámol a tegnapi nap eseményeiről. Kiemeli, hogy a budapesti kormány kénytelen volt meghajolni a magyar nép hősi felkelésével szemben. A kormány megígérte a szovjet csapatok távozását, az egypártrendszer megszüntetését, a szabad választások előkészítését. Ezek az engedmények - írja jelentésében az újságíró - utolsó pillanatban jöttek, mert a szabadságharcosok a lehető legkeményebben léptek fel követeléseik érvényesítésére. Megostromolták a politikai rendőrség székházát és a kommunista párt több épületét. McCormack ezután beszámol lapjának a Mária Terézia laktanya ostromáról. A laktanya őrsége tegnap reggel 8 órakor hagyta el fegyverrel a kezében az épületet. A laktanya védői - írja az amerikai újságíró - hihetetlen bátorsággal védték magukat a szovjet tüzérséggel, harckocsikkal és a szovjet gyalogsággal szemben. A védelmet a magyar hadsereg egy alezredese vezette. Az amerikai újságíró megtekintette az Üllői úti laktanyát. Elmondja, hogy amit ott látott, az minden képzeletet felülmúlt. A kétszáz éves épület tömör falai ellenállottak a szovjet ágyúgolyóknak. A falakon kívül mindenütt kilőtt és kiégett szovjet harckocsik és a lelőtt szovjet katonák tetemei láthatók. A védők szinte kivétel nélkül fiatalok, diákok, munkások, katonák. Arcukat egyhetes szakáll fedi, kiéhezettnek, elcsigázottnak látszanak, harci szellemük azonban a hatnapos ostrom után is letörhetetlen. Az újságíró a védők között ott látott egy 10 éves fiút. Azt írja, hogy a puska nagyobb volt, mint a gyermek. Látott egy 15 éves lányt, aki géppisztollyal a kezében ott harcolt végig bajtársai mellett. A laktanya védői egytől egyig hangsúlyozták, hogy azonnal folytatják a harcot, ha a szovjet csapatok nem vonulnak ki a fővárosból.

A tegnapi harcokban a Mária Terézia laktanyában 27 ember vesztette életét. Megsebesült egy amerikai és egy francia sajtófotografus, akik a Life és a Paris Match című lapok számára készítettek felvételeket az ostromról. A francia fotóriporter súlyos sebeket kapott.

Az angol hírszolgálati ügynökség budapesti tudósítójának jelentése szerint 2500 halottra és 5 ezer sebesültre becsülik a szovjet haderő veszteségeit a budapesti harcokban. A magyar halottak és sebesültek együttes száma a jelentés szerint 13 ezer. Ezek közül 3 ezren haltak meg vagy sebesültek meg fegyverrel a kezükben.

Lázas gyorsasággal peregnek az események a Közel-Keleten is. Izraeli csapatok, mint ismeretes, 100 kilométeres mélységben behatoltak Egyiptom területére. A három nyugati nagyhatalom, amelyet szerződés kötelez arra, hogy háború esetén a megtámadott fél segítségére siessen ebben a térségben, kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali összehívását. Egyidejűleg Franciaország és Anglia ultimátumot intézett Izraelhez és Egyiptomhoz, hogy 12 órán belül szüntessék be a harcot és vonják vissza csapataikat. Közölték, hogy ellenkező esetben megszállják a Szuezi-övezetet. Izrael, egyiptomi jóváhagyástól függően elfogadta, Egyiptom viszont elutasította az ultimátumot. Angol és francia csapatok gyülekeznek a földközi-tengeri térségben, a Szuezi-csatorna stratégiailag fontos pontjainak megszállására. A Biztonsági Tanácsban közben az Egyesült Államok határozati javaslatot terjesztett be, amely felhívja az ENSZ tagállamait, hogy tartózkodjanak minden fegyveres lépéstől Palesztinában. A tanács az amerikai határozatot elfogadta. Heten szavaztak mellette, ketten, Anglia és Franciaország ellene. Belgium és Ausztrália tartózkodott a szavazástól. Ezt követően a Szovjetunió terjesztett elő egy, az amerikaihoz hasonló határozati javaslatot, amit a tanács ugyancsak elfogadott. Anglia és Franciaország képviselője vétót emelt mind az amerikai, mind a szovjet javaslat elfogadása ellen. Szoboljev szovjet ENSZ-küldött kijelentette, hogy a Szuezi-övezet francia-angol megszállása rendkívül súlyos következményekkel járhat az egész emberiségre. Az egyiptomi kormány jelentése szerint az egyiptomi haderő feltartóztatta az izraeli előnyomulást. Heves harcok folynak a Sínai-térségben. A Biztonsági Tanács ma este folytatja közel-keleti vitáját.

Ezzel kedves hallgatóink, híreink közlését befejeztük.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!