Nemzetközi hír- és helyzetmagyarázat

Nemzetközi hírmagyarázatunk következik.
A magyarországi sztálinisták szovjet csapatokat uszítottak a magyar népre. Azt állítják, hogy erre a Varsói Szerződés ad nekik jogot. Most következő helyzetismertetésünkben Sebők Tibor szól a varsói paktumról, amely nem engedélyezi, sőt egyenesen megtiltja a szovjet beavatkozását a tagállamok belügyeibe.

Kedves hallgatóink! A magyar nép Budapest utcáin vívott csodálatos függetlenségi harcával szemben a magyarországi sztálinisták a szovjet főparancsnoksághoz fordultak segítségért. Szovjet páncélosokat küldtek a szabadságot követelő magyar munkásság és ifjúság ellen. A budapesti kormány rádiónyilatkozatában arra hivatkozott, hogy a varsói paktum alapján kérte és kapta meg a szovjet csapatok segítségét a magyar néppel szemben. Megdöbbentő és aljas lépésüket megdöbbentő és hazug indoklással próbálják kendőzni. A Varsói Szerződés nem adja a legkisebb alapot sem arra, hogy a tagállamok csapatait egymás polgárai ellen használják fel. Ellenkezőleg a varsói paktum aláírói, köztük elsősorban a Szovjetunió is kifejezetten kötelezettséget vállaltak, hogy egymás belügyeibe nem avatkoznak bele, és egymás szuverenitását tiszteletben tartják.

Kedves hallgatóink, a Varsói Szerződést 1955. május 14-én írták alá. Közvetlenül azután, hogy a nyugat-európai népek megegyeztek Nyugat-Németország felfegyverzésének kérdésében, és megállapodtak abban, hogy félmilliós nyugatnémet hadsereget illesztenek be az atlanti védelmi közösség keretei közé. Ekkor hívta össze Bulganyin és Molotov Varsóba a népi demokrata államokat. A német militarizmus rémét festették a varsói tárgyalóterem falára, és azt hangoztatták, hogy a nyugati agresszió elleni védekezés kényszeríti őket a keleti katonai szövetség megteremtésére. A szerződés bevezetésében és szövegében is csak az az egyetlen feladat szerepelt, megvédeni a tagállamokat a Nyugat-európai Unió és Nyugat-Németország állítólagos agresszív szándékaival szemben. Az aláírók kötelezettséget vállaltak arra, hogy egymást a nyugat-európai agresszióval szemben fegyveresen támogatják, s ezért közös katonai főparancsnokságot is állítottak fel, Konyev szovjet marsall vezetése alatt. Bulganyin szovjet miniszterelnök az aláírási ceremónia után egy varsói tömeggyűlésen azt hirdette, hogy Európa fölött újra megjelent a német militarizmus kísértete, ez ellen akarnak ők most a varsói paktummal védekezni. A népi demokrata országok közvéleményének megnyugtatására a szerződés 8. szakaszában kimondották, hogy a külső támadás veszélyével szemben, idézünk:
"A barátság és együttműködés szellemében, a tagállamok függetlenségének és szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveit követve fognak cselekedni."
Még egy további megnyugtató szakaszt is beleillesztettek, a 4. szakaszt, amely kimondja, hogy ha valamelyik aláíró kormány másik tagországtól önvédelmi okokból, tehát külső támadás esetén katonai segítséget kér, azt haladéktalanul be kell jelenteni az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. szakasza alapján az ENSZ Biztonsági Tanácsának.

Kedves hallgatóink! Ebben a szerződésben egyetlen szó sincs arról, hogy a tagállamok katonai segítséget kérhetnek saját népeik ellen. A szerződés félre nem érthető világossággal csak a Nyugat-európai Unió és a nyugatnémet agresszió állítólagos háborús fenyegetésének elhárítását említi. Már akkor felmerült a gyanú, hogy a nyugati agresszió agyréme más célokat takar. A nyugati népek számtalanszor kifejezték, megüzenték segítő akcióikkal bebizonyították, hogy szeretettel és együttérzéssel néznek a vasfüggöny mögötti népekre. Soha egyetlen nyugat-európai ország nem fenyegette Magyarországot. Magyarország határa egyetlen nyugati országgal érintkezik, a semleges Ausztriával, amelyről még a leghagymázasabb kommunista koponya sem merné azt állítani, hogy pár ezer katonájával és csendőrével Magyarország elleni támadásra készülődne. Nem, valóban nem a Nyugat ellen kellett Moszkvának a varsói paktum. Mi már másfél évvel ezelőtt megmondtuk, a szovjet militarizmus nem a nyugati agresszió kísértetével szemben készülődik, hanem a vasfüggöny mögötti elnyomott népekkel szemben. Magyarországot és Romániát a békeszerződés értelmében már egy évvel ezelőtt ki kellett volna üríteniök és a moszkvai imperializmus ebbe nem akart beletörődni. A sztálini programot akarták keresztülvinni, ahová a szovjet katona beteszi a lábát, onnan nem megy ki. Fenn akarták tartani a sztálinizmus belpolitikai felszámolása dacára a sztálini szovjet gyarmatbirodalmat akkor, amikor évszázados ázsiai és afrikai gyarmatbirodalmak tűntek el. Nagy-Britannia és Franciaország egymás után biztosították az ázsiai és afrikai népeknek a független állami létet, mert felismerték, hogy a korszellem és a kérlelhetetlen történelmi fejlődés halálra ítélte a kolonializmust. Amikor Egyiptomban a gyarmatbirodalom felszámolása után komplikált kérdések merültek fel, a nagy nyugati népek nem nyúltak az erőszak fegyveréhez, hanem az Egyesült Nemzetek világfórumához fordultak. A szovjet diktátorok szembe akartak és akarnak szállni a korszellemmel. A varsói paktum titkos célja az volt, hogy a szovjet tábornagyok, a szovjet szoldateszka, a szovjet páncélosok állandó vízumot szerezzenek a rab országokba. Nemzetközi jogcímet arra, hogy a helyszínen őrködjenek a gyenge bábkormányok biztonsága felett, a rab országok sikeresebb kizsákmányolása érdekében.

Kedves hallgatóink! A szovjet szoldateszka már többször vállalta a börtönőr gyáva és méltatlan szerepét. Kelet-Berlinben szovjet páncélosok rohantak rá a német munkásokra. Poznanban Rokosszovszkij marsall páncélosait vezényelték ki a tüntető lengyel munkások ellen. Most harmadszor, minden eddiginél gyalázatosabb rohamot intéztek a szovjet páncélosok Budapesten, a szabadságért küzdő nép ellen. A szovjet békeharcosok most Budapest utcáin harcolnak, a magyar dolgozókra tüzelnek. Ezzel a szovjet csapatok maguk tépték széjjel azt a Varsói Szerződést, amellyel magyarországi tartózkodásukat meg akarták indokolni. Magatartásuk messzeható igazolása annak, mennyire jogos volt a magyar népnek az a követelése, hogy vonják ki a szovjet csapatokat Magyarországról, és helyezzék új alapra a magyar-szovjet viszonyt.
Sztálin Jaltában brutálisan megmondta, hogy esze ágában sincs azoknak a kis népeknek valóságos szabadságot engedélyezni, amelyek hagyományosan oroszellenesek. Utódai ezt a programot akarták most megvédeni vérrel és vassal Budapesten. A szovjet vasököl azonban nem tudta lefogni a hagyományosan orosz ellenes Perzsiát. Nem tudta megtörni a hagyományosan oroszellenes kis Finnországot. Nem tudta megakadályozni, hogy a hagyományosan oroszellenes Lengyelország kiszabaduljon a szovjet elnyomás alól. Hruscsov néhány napi tombolás és fenyegetőzés után most végül is közölte Gomulkával, hogy a Lengyelország ellen felvonultatott szovjet hadosztályokat visszarendeli.
Bárhogy próbálkoznak a magyarországi sztálinisták, hogy fenntartsák Magyarországon a sztálini gyarmati rendszert, ez a kísérlet a hagyományosan oroszellenes és szovjetellenes Magyarországon is halálra van ítélve.

Nemzetközi hír- és helyzetmagyarázatunk a varsói paktum igazi jelentőségével foglalkozott.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!