Nemzetközi hír- és helyzetmagyarázat

Nemzetközi hírmagyarázatunk következik. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa előtt szerepet kapott a jelenlegi budapesti kormány is. Ez a szerep döntő próba elé állítja Nagy Imrét és társait. Hallgassák meg erről Sebők Tibor helyzetismertetését!

Kedves hallgatóink! Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának vasárnap éjszakai ülése drámai törvényszéki tárgyalássá változott. A vádlottak padján a Szovjetunió ült, amelynek páncélos hadosztályai az újabb kori történelemben példátlan gyalázatos támadást intéztek a magyar nép ellen. A vádlók a Biztonsági Tanácsban képviselt nemzetek voltak, minden földrész országainak és népeinek képviselői. Az első szörnyű vádbeszédeket Amerika és Nagy-Britannia képviselői mondották el. Franciaország, Belgium, a dél-amerikai Peru, a közép-keleti Perzsia, a távol-keleti Nemzeti Kína és az ötödik földrész, Ausztrália delegátusai szólaltak ezután fel, az egész világ soha nem látott egységben tetemre hívta a Szovjetuniót. A Biztonsági Tanácsban nem képviselt országok külön jegyzékben jelentették be a csatlakozásukat - ilyen megmozdulásra nem volt még példa az Egyesült Nemzetek történetében. Még Jugoszlávia képviselője is, bár kényes diplomáciai helyzetében nem kívánt szavazni, mégis elítélte külföldi csapatok beavatkozását Magyarország belügyeibe. Szoboljev, a szovjet delegátus elszigetelten, magára hagyatottan ült a véres Kreml diktatúra képviseletében a vádlottak padján. Csak egyetlenegy delegációtól kapott támogatást: a magyarországi népi demokrácia követétől.
Kedves hallgatóink, ez a követ a tárgyalás megkezdése előtt a legmagasabb nemzetközi testület tanácskozási rendjéhez és a történelmi eseményekhez méltatlan módon, engedély nélkül szólni próbált. Az amerikai delegátus megvető kézlegyintéssel félreállította a népi demokrata követet, aki azonban megelőzőleg már írásban is átnyújtotta a budapesti kormány jegyzékét. Ebben a jegyzékben a budapesti kormány tiltakozott az ellen, hogy a szovjet-magyar háború ügyét a Biztonsági Tanács napirendjére tűzzék. A három nyugati nagyhatalomnak a magyar nép békéje és szabadsága érdekében tett lépését, a Biztonsági Tanács összehívását ez a jegyzék Magyarország belügyeibe való beavatkozásnak nevezte. A szovjet delegátus megszorultságában azzal próbálta indokolni a szovjet agressziót, hogy fasiszták, reakciós puccsisták akarták megdönteni a törvényes kormányt. Ezt az égbekiáltó hazugságot, a sarokba szorított vádlottnak ezt az otromba mentegetőzését az előkelő nemzetközi testület fagyosan, megdöbbenten fogadta. Csak egyetlenegy jelenlévő asszisztált neki, Kós követ, a jelenlegi budapesti kormány megbízottja. Mikor az ülés végén a Biztonsági Tanács elnöke felszólította, hogy most már szabad beszélnie, adja elő a budapesti kormány álláspontját, Kós követ azzal a kibúvóval hozakodott elő, hogy még nem kapott instrukciót a kormányától, tehát kéri a tanács elnapolását. Arra volt instrukciója, hogy a budapesti kormány jegyzékét átadja. Arra nem volt utasítása, hogy az elhangzott szörnyű tényekről nyilatkozzék, vagy hogy a szovjet delegátus felháborító hazugságait ott a helyszínen azonnal megcáfolja. Az elnapolás kérdésével akarta segíteni a szovjet delegátust.

Kedves hallgatóink, már a Biztonsági Tanács ülésén Ausztrália delegátusa, az ENSZ egyik legkitűnőbb diplomatája és Peru delegátusa, hírneves nemzetközi jogász szó szerint idézte Nagy Imre budapesti miniszterelnök szavait, amelyekben elismerte, hogy a magyarországi szabadságharc nem fasiszták és reakciósok lázadása volt. Nagy Imre szavaival törték össze a szovjet delegátus méltatlan valótlanságait. Ausztrália delegátusa szó szerint idézte Nagy Imre következő kijelentését: "Nem lehet tagadni, hogy az elmúlt napokban egy nagy nemzeti demokratikus mozgalom robbant ki elementáris erővel". Idézték Nagy Imre következő kijelentését is: "Ezeknek a napoknak véres eseményei az elmúlt évtized gyalázatos bűneinek és hibáinak végzetes következményei voltak." Szoboljev szovjet nagykövet erre nem tudott válaszolni. Kós követ azt makogta, hogy nem kapott kormányától utasítást.

Kedves hallgatóim, nem akarunk most arra szót vesztegetni, milyen követ az, aki ebben a helyzetben, saját miniszterelnökének fejére idézett szavai után még utasításra vár. Itt most már nem Kós követről van szó, hanem a budapesti kormányról. Nagy Imre miniszterelnök rádiószózatában, amelyet Ausztrália és Peru delegátusai felolvastak, véglegesen leszámolt azzal a moszkvai frazeológiával, amelyet a lengyel Gomulka már a poznani felkeléssel kapcsolatban megbélyegzett. A budapesti kormány és sajtója, valamint rádiója napok óta nem meri már használni ezt a sztálinista gyalázkodást. A pesti kormány hivatalos lapja szó szerint azt írta, ezt sugározta ma a pesti Kossuth Rádió is. "A magyar ifjak már a harcok közben tettekkel bizonyították, hogy nem a néphatalom ellen törnek, nem fasiszták, nem ellenforradalmárok, nem fosztogatók. Nagyon fontos ezt világosan, minden eddigi rágalommal, tudatos és tudattalan hazugsággal szembeszögezni."

Ugyancsak ma, a Nagy Imre-kormány hivatalos lapja szembe szállt a moszkvai Pravdával, amely népellenes kalandnak minősítette a magyar szabadságharcot. Azt írta: ami Budapesten történt, a hazaszeretet és demokrácia harca volt. Népellenes kaland a Rákosi-Gerő klikk uralma volt. Ha a budapesti kormány Budapesten így megbélyegezte azt a rágalmat, amellyel Szoboljev szovjet delegátus a Biztonsági Tanácsban elő mert állani. Pesten a hivatalos kormánynyilatkozatok hangsúlyozzák, hogy a magyar dolgozók és az ifjúság győzött, ígérik, hogy megvalósítják a forradalom programját. Könyörögnek a magyar ifjaknak, hogy működjenek együtt velük. Ez a pesti kormány arca és hangja hazafelé. De kint a világ közvéleményének nagy törvényszéke előtt ugyanennek a kormánynak képviselője odaáll Szoboljev mellé, aki a rágalmakat és hazugságokat nem tudattalanul, hanem nagyon is tudatosan megismételte. Kós követ akadályozni próbálja az Egyesült Nemzeteket, hogy a szovjet hadsereg jogtiprásával és vérengzésével szemben Magyarország békéjét és a nemzetközi rendet védelmezze. Azt mondta, hogy nem kapott utasítást Budapestről. Ki gáncsolta el, hogy ez az utasítás hozzá eljusson? És kell-e neki még külön utasítás, amikor ott fekszik asztalán saját miniszterelnökének és saját hivatalos lapjának állásfoglalása?

Kedves hallgatóink, a budapesti kormány jelenlegi ENSZ-képviselőjének magatartása színvallásra és döntésre kényszeríti a jelenlegi budapesti kormányt. Ki képviseli a budapesti kormány igazi álláspontját és politikáját? Nagy Imre miniszterelnök, vagy Kós követ? Ha Nagy Imre miniszterelnök, akkor egy percig sem tűrheti, hogy az ő követe Washingtonban azt a szovjet delegátust támogassa, aki tudatos hazugságokat és rágalmakat terjeszt a jelenlegi magyar helyzetről és a magyar szabadságharcról. Akkor azonnal vissza kell vonatnia a Biztonsági Tanácshoz benyújtott tiltakozást. Ha erre Kós követ nem hajlandó - ami azt jelenti, hogy sztálinista - akkor azonnal le kell váltani, és helyére olyan követségi alkalmazottat kell állítani, aki teljesíti a kormány utasításait. De ha a jelenlegi budapesti kormány csak taktikázik, ha Budapesten megmondja az igazat a magyar szabadságharcról és követeli a szovjet csapatok kivonását, az ENSZ előtt azonban valótlanságokat hirdet, és a szovjetnek segít, akkor ezzel letörölhetetlenül vállalta azt a bélyeget, hogy most is, még ma is Moszkva bábja.

Nemzetközi hír- és helyzetmagyarázatunkban Sebők Tibor, a budapesti kormány képviselőjének a Biztonsági Tanács ülésén követett magatartásával foglalkozott.

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!