11:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 13, 16, 19 és 25 méteres rövidhullámon.
A pontos idő 11 óra.

Kedves Hallgatóink! Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.

Az ENSZ rendkívüli Közgyűlése tegnap este elhatározta, hogy sürgősnek minősíti a magyar ügy tárgyalását és a magyar problémát átteszi az ENSZ holnap kezdődő rendes Közgyűlésének napirendjére. A határozat mellett 53 ország foglalt állást.
A kommunista blokk kilenc országa a javaslat ellen szavazott, 8 tagállam pedig tartózkodott a szavazástól. A rendkívüli Közgyűlés által elfogadott javaslat kimondja, hogy a magyar kérdésnek elsőbbséget kell biztosítani, ami azt jelenti, hogy a magyar kérdés egyéb napirendi pontoktól függetlenül bármikor tárgyalható. Kuznyecov, helyettes szovjet külügyminiszter megpróbálta elgáncsolni a határozat megszavazását. Kuznyecov azzal érvelt, hogy a nyugati nagyhatalmak a magyar ügynek a rendes Közgyűlés napirendjére tűzésével el akarják téríteni a figyelmet a közel-keleti problémáról. Lodge amerikai küldött azzal torkolta le a szovjet delegátust, hogy Nagy-Britannia és Franciaország már eleget tett a Közgyűlés felszólításának. Szeretnénk tudni - mondotta Lodge, vajon a Szovjetunió hasonlóan civilizált magatartást tanúsít-e? Menon, indiai küldött hangoztatta, hogy az ENSZ főtitkárának minél előbb be kell terjesztenie jelentését a magyar helyzetről. Remélem - mondotta Menon, Budapesten megadják az engedélyt ENSZ megfigyelők működésére Magyarország területén. Remélem azt is, hogy a magyar nép a jövőben a saját maga által választott úton haladhat.

New Yorkban megindult a külügyminiszterek gyülekezése a holnapi Közgyűlésre. 35 ország külügyminisztere érkezik a Világszervezet székhelyére. A külügyminiszterek azonnal tanácskozásokat kezdenek a magyarországi és a közel-keleti kérdés megoldására. Az ENSZ főtitkárságán az a vélemény alakult ki, hogy a külügyminiszterek közvetlen megbeszélései nagyobb eredménnyel járhatnak, mint bármely más diplomáciai lépés. ENSZ politikai körökben hangoztatják, hogy a Világszervezet tagállamai folytatják fáradozásaikat, és állandó nyomást gyakorolnak a Szovjetunióra a magyar kérdés kedvező rendezése érdekében. Az ENSZ rendkívüli Közgyűlése már három alkalommal túlnyomó többséggel határozatot hozott, amelyben felhívták a Szovjetuniót csapatai azonnali kivonására Magyarországról. Az ENSZ tagállamok továbbá azt kívánják, adják meg a magyar népnek a jogot, hogy szabadon dönthessen kormányzati formájáról. A Közgyűlés továbbá megbélyegezte a Szovjetuniót a magyar nép rabszolgasorsba döntése miatt, és felszólította Moszkvát, hogy azonnal engedje be a Nyugat élelmiszer és gyógyszerszállítmányait Magyarországra. Hammarskjöld az ENSZ főtitkára azt az értesülést kapta Budapestről, hogy a magyarországi kommunisták jelenleg mérlegelik az ENSZ kívánságát, amely szerint megfigyelőket küldenének ki az országba. Hammarskjöld november nyolcadikán jegyzéket küldött Budapestre, amelyben ENSZ megfigyelők beengedését kívánja Magyarországra. A Világszervezet főtitkára tegnap megismételte kívánságát. Az ENSZ Rendkívüli közgyűlése már hétfőn határozatot hozott ENSZ megfigyelők kiküldésére, Magyarország területére.

A szabad világban még mindig nő a felháborodás a szovjet csapatok magyarországi agressziója miatt, és az elmúlt napok eseményeiből nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjetunió a vörös csapatok magyarországi vérengzésével rengeteg ellenséget szerzett magának a Nyugaton. A szabad világ tiltakozása, Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok mellett kiterjedt úgyszólván minden nyugati országra. Jellemző, hogy a tömeg még a kis Luxemburgban is megrohamozta a szovjet követséget, és annak berendezését pozdorjává törte. A Magyarországgal szomszédos Ausztriában a közvélemény a legnagyobb rokonszenvvel kíséri a magyar szabadságharcot. Ausztriában alig van valaki, aki a magyar nép segítségére ne adakozott volna. Norvégiában, Svédországban és Dániában egymást érik a tömegtüntetések és a társadalmi egyesületek tiltakozásai. Mind a három országban gyűjtés van folyamatban a magyar nép megsegítésére.

Belgiumban, több nagyvárosban elkeseredett tüntetésekre került sor. Brüsszelben a tömeg megostromolta a szovjet nagykövetséget. Utcai harcokra került sor az épület előtt a rendőrök és a tüntetők között, és a harcnak 130 sebesültje van. Spaak belga külügyminiszter tiltakozott a szovjet kormánynál a magyarországi beavatkozás miatt. Hollandiában hasonló tüntetésekre került sor. A holland külügyminiszter kijelentette, hogy bár az országnak életérdekei fűződnek a Szuezi-csatornához, a holland kormányt és közvéleményt elsősorban a magyar ügy foglalkoztatja.

Hollandia tiltakozásképpen visszavonta részvételét a Melbourne-i olimpiai játékokon, ahol a szovjet csapat is megjelenik.
Hasonlóképpen cselekedett Svájc és Spanyolország is. A semleges svájci kormány szokatlanul éles nyilatkozatban bélyegezte meg a szovjet csapatok magyarországi vérengzéseit. Hasonló svájci lépésre évtizedek óta nem volt példa.

A német közvéleményt a magyarországi események lázas izgalomban tartják. Úgyszólván minden német városban tömegtüntetések voltak, és a társadalmi egyesületek százai gyűjtést indítottak a magyar nép érdekében.

Kanadában Pearson külügyminiszter elítélte a magyarországi szovjet beavatkozást. A kormány százezer dolláros elsősegélyt szavazott meg a magyar szabadságharc áldozatainak. Új-Zélandban Holland miniszterelnök bejelentette a parlamentben, hogy a szovjet csapatok magyarországi beavatkozása katasztrofális. Megmozdult a dél-afrikai közvélemény is, és jelentős segítséget ajánlott fel a magyar népnek.

A dél-amerikai államok fővárosaiban tömegtüntetések voltak. A ceyloni kormány bejelentette, hogy a magyarországi szovjet agresszió a colombói hatalmak hétfőn Új-Delhiben kezdődő értekezlete elé kerül. A ceyloni pártok élesen elítélik a Szovjetuniót a magyarországi események miatt. Pakisztán, mint ismeretes, külön javaslatot terjesztett be az ENSZ Közgyűlésén a Szovjetunió megbélyegzésére. Végül az ausztráliai kormány felszólította a Szovjetuniót, hogy azonnal tegyen eleget az ENSZ Közgyűlése határozatának, és vonja ki csapatait Magyarországról.

Tegnap újabb 1500 magyar menekült érkezett Ausztriába. A nyugati magyar határon várakozó vöröskeresztes karavánok tegnap sem kaptak beutazási engedélyt. A Nemzetközi Vöröskereszt most küldeményeinek egy részét Jugoszláviába irányítja, hogy a gyógyszer és élelmiszer egy része kerülő úton eljuthasson Magyarországra.

A lengyel kormány rendeletet adott ki, amelynek értelmében a jövőben magánosok birtokában is lehet külföldi pénznem. A kormány eddig tilalmazta külföldi pénznemek birtoklását. Azok a személyek, akik külföldi valutával rendelkeznek, az idegen pénznemeket házépítésre, üzletek nyitására, vagy ruha- és élelmiszer-vásárlásra fordíthatják. A lengyel sajtó sürgeti, hogy szabályozzák a zlotyi és a külföldi pénznemek átváltási árfolyamát. A lapok szerint a jelenlegi árfolyam nem reális, és kedvezőtlen azok számára, akik külföldi valuták birtokában vannak. A lengyel kormány elrendelte, hogy azonnali hatállyal szüntessék meg a politikai biztosok intézményét a hajókon. Lengyel tengerészek a jövőben idegen hajókon is vállalhatnak szolgálatot. Varsóban bejelentették továbbá, hogy nyolc szocialista vezetőt, akiket 1948-ban száműztek a politikai életből, most rehabilitáltak.

Az ENSZ közel-keleti rendőri erejének előőrsei, ötven dán katona az éjszaka megérkezett Nápolyba. A katonákat egy amerikai szállító-repülőgép szállította a dél-olasz kikötőbe. A dánok hétfőn a svájci repülőtársaság személyszállító gépén tovább utaznak Egyiptomba. Ma reggel egy amerikai csapatszállító gépen 52 norvég katona érkezett Nápolyba. A norvég katonák a már éjszaka Nápolyba érkezett dánokkal együtt holnap folytatják útjukat Kairóba.

Híreink közlését befejeztük. Legközelebb egy óra múlva mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!