00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Nemzetközi helyzetismertetésünk az Egyesült Nemzetek kétnapos magyar vitájáról és az elfogadott határozati javaslatról tájékoztatja önöket.
Kedves hallgatóink! Az Egyesült Nemzetek rendkívüli közgyűlése kétnapos vita után határozatot hozott a szovjet magyarországi agressziójával szemben. A határozat, amelyet Kuba, Írország, Olaszország, Pakisztán és Peru terjesztett elő, megállapította, hogy Szovjet-Oroszország nem hajtotta végre az ENSZ november 4-i határozatát, amely a szovjet csapatok Magyarországról való kivonását követelte. Megállapította, hogy a magyarországi események világosan mutatják a magyar nép kívánságát alapvető jogainak, szabadságának és függetlenségének biztosítására. Ettől a szovjet fegyveres beavatkozása fosztja meg a magyar népet. A szovjet a határozat szerint beavatkozásával megsértette az Egyesült Nemzetek Alapokmányát és a magyarországi békeszerződés rendelkezéseit. Az Egyesült Nemzetek közgyűlése szükségesnek tartja, hogy a szovjet csapatok hagyják el Magyarországot, és szabad választást rendezzenek az Egyesült Nemzetek felügyelete alatt. Utasította az Egyesült Nemzetek főtitkárát, küldjön ki nemzetközi megfigyelőket Magyarországra, és a vizsgálat eredményéről tegyen jelentést a közgyűlésen.
Ez volt az alapvető határozat. Ehhez csatlakozott két humanitárius javaslat. Az egyiket Amerika terjesztette elő. Ez felszólítja a Szovjetuniót, hogy ne akadályozza továbbra is a nemzetközi segítőakciókat, és tegye lehetővé az élelmiszer és orvosszer segélyek szétosztását. Felszólítja a tagállamokat, hogy segítsenek a magyarországi menekülteknek. Ausztria ugyancsak benyújtott egy kiegészítő javaslatot, amely külön felszólítja a tagállamokat, küldjenek élelmiszert, gyógyszert és ruhát a magyar nép ínségének enyhítésére.
Kedves hallgatóink, a szavazás előtt a közgyűlési delegátusok között oly heves összecsapásokra került sor, amilyeneknek ritkán lehet hallani a világparlament üléstermében. Különösen feltűnő volt Nunez-Portuondo kubai delegátus és Krishna Menon indiai delegátus szócsatája. Kuba képviselője kifogásolta, hogy India a határozati javaslat több pontját enyhíteni akarta. India delegátusa ezt azzal igyekezett magyarázni, hogy a változásokra a magyarországi helyzet gyakorlati javítása érdekében lenne szükség. Az indiai módosításokkal kapcsolatban az ázsiai népek magatartása megoszlott. Ceylon, Burma és Indonézia támogatta Indiát, Pakisztán, a Fülöp-szigetek és Thaiföld az eredeti javaslat mellett szavazott. De az ázsiai népek képviselői is úgy, mint az első napi vitában, a második napon is szükségesnek mondották a szovjet csapatok kivonását Magyarországról. A delegátusok nagy többsége ragaszkodott az eredeti éles hangú határozati javaslathoz, és beszédeikből kirobbant a világ népeinek elszörnyedése és izzó felháborodása a szovjet hadsereg rémtetteivel szemben. Egyetlen delegátusnak nem volt szava a szovjet magyarországi agressziójával szemben, ez az úgynevezett magyar delegátus volt, bizonyos Szabó János, akinek se igazi nevét, se igazi állampolgárságát senki nem tudná pontosan megmondani, de aki mindig a szovjet delegátustól tudta meg, mit kell mondania, és hogyan kell szavaznia.
Kedves hallgatóink, a vitában közvetlenül a szavazás előtt szót kért Lodge amerikai fődelegátus is, és válaszolt azoknak az ingadozó ázsiai delegátusoknak, akik az amerikai kiegészítő határozat szövegén is enyhíteni akartak volna. Azt mondotta Lodge:
"Amit a határozati javaslatok mondanak, közismert tragikus tények. Semmit sem használna, ha az ENSZ agyon akarná hallgatni mindazt, ami Magyarországon történik. Az Egyesült Nemzetek Szervezete erkölcsi alapon álló testület. A nemzetközi erkölcsiségben nem lehet kétféle szabályt alkalmazni. Ha a világ egyik részén elítélik az erőszakos beavatkozást, el kell ítélni a világ másik részén is."
Ezek a szavak a világparlament figyelmét a lényegre irányították. A magyar kérdésben az ENSZ először a Biztonsági Tanácsban, azután a közgyűlésen kötelezte a Szovjetuniót, hogy hagyja abba a magyarországi agressziót. A szovjet eddig semmi jelét sem adta annak, hogy aláveti magát a világparlament döntésének. Keserű és kiábrándító játék ez az Egyesült Nemzetek tekintélyével, és az egész nemzetközi renddel.
Kedves hallgatóink, az Egyesült Nemzetek kétnapos vitája és a megbélyegző határozat figyelmeztette a Szovjetuniót, hogy ez a magatartása és magyarországi háborújának folytatása szembeállította a világ népeinek erkölcsi érzésével, és a nemzetközi jogrenddel. India és a vele együtt szavazó, vagy a szavazástól tartózkodó ázsiai és afrikai országok - azt hisszük, helyesen magyarázzuk magatartásukat - még meg akarják menteni az utolsó kis pallót, amely a civilizált emberiséget és a Szovjetuniót elválasztó szakadék felett átvezet. Még azt hiszik, hogy közvetlen rábeszéléssel, bizalmas tárgyalásokkal, a diktatúrákat jellemző tekintélyőrület kímélésével a szovjetet jobb belátásra lehet bírni. Eddig semmi jele annak, hogy a szovjet ezt a vékony deszkát a civilizáció megmentésére használni akarná. Bulganyin most újra cinikus választ adott Nehru indiai miniszterelnöknek. Azt mondta, a szovjet csapatok ki fognak vonulni Magyarországról, amint ott a rend helyreáll. A világparlamentben világosan megmondták a szovjetnek. A magyarországi rend helyreállítását egyetlen tényező teszi lehetetlenné: a szovjet hadsereg. Az anarchiát, amelyre Bulganyin hivatkozni próbált, egyetlen tényező okozta: a szovjet hadsereg. A magyar szabadságharcot kiprovokálták. Kiprovokálta a szovjet hadsereg, és magyarországi alvállalata, az ÁVH, amelyet most átszervezve újra a magyar népre akarnak uszítani. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése utat nyitott a rend helyreállítása és a béke megteremtése felé, amikor nemzetközi bizottságot küldött ki Magyarországra. A szovjeten áll, hogy ennek a nemzetközi bizottságnak szabad mozgást és vizsgálati lehetőséget biztosítson. A szovjet tagadja, hogy hadserege és az ÁVH szörnyű atrocitásokat követ el Magyarországon. Bizonyítsa ezt be a nemzetközi megfigyelők előtt. Az ENSZ közgyűlése határozatot hozott, amely minden tagállamra, a Szovjetunióra és a magyarországi árnyékkormányra is kötelező. A szovjet magatartása a következő napokban megmutatja, helyre akarja-e valóban állítani a szovjet a magyarországi rendet és a nemzetközi rendet.
Nemzetközi hírösszefoglalónkat közvetítettük.
Kedves hallgatóink! Az Egyesült Nemzetek rendkívüli közgyűlése kétnapos vita után határozatot hozott a szovjet magyarországi agressziójával szemben. A határozat, amelyet Kuba, Írország, Olaszország, Pakisztán és Peru terjesztett elő, megállapította, hogy Szovjet-Oroszország nem hajtotta végre az ENSZ november 4-i határozatát, amely a szovjet csapatok Magyarországról való kivonását követelte. Megállapította, hogy a magyarországi események világosan mutatják a magyar nép kívánságát alapvető jogainak, szabadságának és függetlenségének biztosítására. Ettől a szovjet fegyveres beavatkozása fosztja meg a magyar népet. A szovjet a határozat szerint beavatkozásával megsértette az Egyesült Nemzetek Alapokmányát és a magyarországi békeszerződés rendelkezéseit. Az Egyesült Nemzetek közgyűlése szükségesnek tartja, hogy a szovjet csapatok hagyják el Magyarországot, és szabad választást rendezzenek az Egyesült Nemzetek felügyelete alatt. Utasította az Egyesült Nemzetek főtitkárát, küldjön ki nemzetközi megfigyelőket Magyarországra, és a vizsgálat eredményéről tegyen jelentést a közgyűlésen.
Ez volt az alapvető határozat. Ehhez csatlakozott két humanitárius javaslat. Az egyiket Amerika terjesztette elő. Ez felszólítja a Szovjetuniót, hogy ne akadályozza továbbra is a nemzetközi segítőakciókat, és tegye lehetővé az élelmiszer és orvosszer segélyek szétosztását. Felszólítja a tagállamokat, hogy segítsenek a magyarországi menekülteknek. Ausztria ugyancsak benyújtott egy kiegészítő javaslatot, amely külön felszólítja a tagállamokat, küldjenek élelmiszert, gyógyszert és ruhát a magyar nép ínségének enyhítésére.
Kedves hallgatóink, a szavazás előtt a közgyűlési delegátusok között oly heves összecsapásokra került sor, amilyeneknek ritkán lehet hallani a világparlament üléstermében. Különösen feltűnő volt Nunez-Portuondo kubai delegátus és Krishna Menon indiai delegátus szócsatája. Kuba képviselője kifogásolta, hogy India a határozati javaslat több pontját enyhíteni akarta. India delegátusa ezt azzal igyekezett magyarázni, hogy a változásokra a magyarországi helyzet gyakorlati javítása érdekében lenne szükség. Az indiai módosításokkal kapcsolatban az ázsiai népek magatartása megoszlott. Ceylon, Burma és Indonézia támogatta Indiát, Pakisztán, a Fülöp-szigetek és Thaiföld az eredeti javaslat mellett szavazott. De az ázsiai népek képviselői is úgy, mint az első napi vitában, a második napon is szükségesnek mondották a szovjet csapatok kivonását Magyarországról. A delegátusok nagy többsége ragaszkodott az eredeti éles hangú határozati javaslathoz, és beszédeikből kirobbant a világ népeinek elszörnyedése és izzó felháborodása a szovjet hadsereg rémtetteivel szemben. Egyetlen delegátusnak nem volt szava a szovjet magyarországi agressziójával szemben, ez az úgynevezett magyar delegátus volt, bizonyos Szabó János, akinek se igazi nevét, se igazi állampolgárságát senki nem tudná pontosan megmondani, de aki mindig a szovjet delegátustól tudta meg, mit kell mondania, és hogyan kell szavaznia.
Kedves hallgatóink, a vitában közvetlenül a szavazás előtt szót kért Lodge amerikai fődelegátus is, és válaszolt azoknak az ingadozó ázsiai delegátusoknak, akik az amerikai kiegészítő határozat szövegén is enyhíteni akartak volna. Azt mondotta Lodge:
"Amit a határozati javaslatok mondanak, közismert tragikus tények. Semmit sem használna, ha az ENSZ agyon akarná hallgatni mindazt, ami Magyarországon történik. Az Egyesült Nemzetek Szervezete erkölcsi alapon álló testület. A nemzetközi erkölcsiségben nem lehet kétféle szabályt alkalmazni. Ha a világ egyik részén elítélik az erőszakos beavatkozást, el kell ítélni a világ másik részén is."
Ezek a szavak a világparlament figyelmét a lényegre irányították. A magyar kérdésben az ENSZ először a Biztonsági Tanácsban, azután a közgyűlésen kötelezte a Szovjetuniót, hogy hagyja abba a magyarországi agressziót. A szovjet eddig semmi jelét sem adta annak, hogy aláveti magát a világparlament döntésének. Keserű és kiábrándító játék ez az Egyesült Nemzetek tekintélyével, és az egész nemzetközi renddel.
Kedves hallgatóink, az Egyesült Nemzetek kétnapos vitája és a megbélyegző határozat figyelmeztette a Szovjetuniót, hogy ez a magatartása és magyarországi háborújának folytatása szembeállította a világ népeinek erkölcsi érzésével, és a nemzetközi jogrenddel. India és a vele együtt szavazó, vagy a szavazástól tartózkodó ázsiai és afrikai országok - azt hisszük, helyesen magyarázzuk magatartásukat - még meg akarják menteni az utolsó kis pallót, amely a civilizált emberiséget és a Szovjetuniót elválasztó szakadék felett átvezet. Még azt hiszik, hogy közvetlen rábeszéléssel, bizalmas tárgyalásokkal, a diktatúrákat jellemző tekintélyőrület kímélésével a szovjetet jobb belátásra lehet bírni. Eddig semmi jele annak, hogy a szovjet ezt a vékony deszkát a civilizáció megmentésére használni akarná. Bulganyin most újra cinikus választ adott Nehru indiai miniszterelnöknek. Azt mondta, a szovjet csapatok ki fognak vonulni Magyarországról, amint ott a rend helyreáll. A világparlamentben világosan megmondták a szovjetnek. A magyarországi rend helyreállítását egyetlen tényező teszi lehetetlenné: a szovjet hadsereg. Az anarchiát, amelyre Bulganyin hivatkozni próbált, egyetlen tényező okozta: a szovjet hadsereg. A magyar szabadságharcot kiprovokálták. Kiprovokálta a szovjet hadsereg, és magyarországi alvállalata, az ÁVH, amelyet most átszervezve újra a magyar népre akarnak uszítani. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése utat nyitott a rend helyreállítása és a béke megteremtése felé, amikor nemzetközi bizottságot küldött ki Magyarországra. A szovjeten áll, hogy ennek a nemzetközi bizottságnak szabad mozgást és vizsgálati lehetőséget biztosítson. A szovjet tagadja, hogy hadserege és az ÁVH szörnyű atrocitásokat követ el Magyarországon. Bizonyítsa ezt be a nemzetközi megfigyelők előtt. Az ENSZ közgyűlése határozatot hozott, amely minden tagállamra, a Szovjetunióra és a magyarországi árnyékkormányra is kötelező. A szovjet magatartása a következő napokban megmutatja, helyre akarja-e valóban állítani a szovjet a magyarországi rendet és a nemzetközi rendet.
Nemzetközi hírösszefoglalónkat közvetítettük.
Információk
Adásba került | 1956-11-10 18:11 |
Hossz | 0:06:45 |
Cím | Nemzetközi helyzetismertetés |
Műsorkategória | Kommentár |
Szerkesztő | Radnai Endre |