11:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 13, 16, 19, 25 és 31 méteres rövidhullámon. Kedves hallgatóink!
Pontos időjelzést adunk. Tárogatónk 11 órát jelez.

Tárogató

Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.

New York. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország diplomáciai képviselői megkezdték annak a javaslatnak a szövegezését, amelyet a magyarországi szovjet beavatkozás ügyében a Biztonsági Tanács elé terjesztenek. A Tanács, mint ismeretes, a szovjet tiltakozás ellenére úgy döntött, hogy megvitatja a magyar kérdést. Az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez egymásután érkeznek be a tagállamok jegyzékei, amelyben tiltakoznak a magyar szabadságharc letörése, a Szovjetunió magyarországi beavatkozása ellen. Ausztria, Törökország, a Fülöp-szigetek, Thaiföld, Argentína, Olaszország, Írország, Spanyolország, Kanada, Norvégia és Svédország küldött idáig jegyzéket az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez helyeselve a nyugati nagyhatalmak lépését, a Biztonsági Tanács összehívását és sürgetve a magyar kérdés rendezését.

London. Selwyn-Lloyd, angol külügyminiszter az alsóházban részletesen beszámolt a magyarországi helyzetről. Selwyn-Lloyd mindenekelőtt megbélyegezte a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok és a titkosrendőrség magatartását, hangoztatván, hogy ezek a kötelékek határtalan kíméletlenséggel léptek fel a magyar nép ellen. A magyarság azonban nem tört le, és úgy látszik, hogy a népnek az ország nagy területein sikerült kézbe ragadnia az ellenőrzést. A brit kormány - mondotta emelt hangon Selwyn-Lloyd, és maga a brit nép is a legmélyebb rokonszenvvel és csodálattal követi a magyar nép hősi küzdelmét.

A Budapesti Pártbizottság közleményt adott ki, amely bejelenti, hogy első titkári tisztségéből leváltották Kovács Istvánt, és helyette Köböl Józsefet, a Központi Vezetőség Politikai Bizottságának tagját választották meg.
A Szabad Szombathelyi Rádióállomás felhívást intézett az üzemek, gyárak és hivatalok dolgozóihoz, hogy képviselőik útján juttassák el követeléseiket a Szombathelyi Nemzeti Bizottsághoz. A Nemzeti Bizottság kiáltványában felhívja a hivatalok, gyárak és üzemek dolgozóinak figyelmét, hogy követeléseiket a sztrájk fenntartása mellett, üzemeikben és gyáraikban megrendezett üléseken határozzák el és foglalják írásba. Határozatuk meghozataláról azonnal értesítsék a Nemzeti Bizottságot.

A Szabad Győr Rádiójának jelentése szerint a Nemzeti Tanács sztrájkfelhívásra vonatkozó közleményét azzal egészítette ki, hogy a sztrájk nem vonatkozik a villany, gáz, vízművek dolgozóira, továbbá a közvetlen fogyasztási cikkeket előállító üzemekre.
A budapesti kormány állítása szerint megkezdték a szovjet csapatok kivonását a fővárosból, és egyes kerületekben karhatalom veszi át a biztonsági szolgálatot a szovjet csapatoktól. A jelentést más forrásból még nem erősítették meg.

Az ország vidéki kerületei, főleg a Dunántúl, a külföldi laptudósítók jelentése szerint szilárdan a szabadságharcosok kezén van. A városokban nemzeti munkástanácsok alakultak, amelyek a helyi közigazgatási problémákat megoldják, és amelyek fegyverrel a kézben követeléseik teljesítését sürgetik. A szabadságharcos csoportok politikai összetételüktől függetlenül egyöntetűen a szovjet csapatok azonnali távozását, az ország teljes függetlenségének és szabadságának helyreállítását követelik. A nyugati terülteken az ÁVO-t gyakorlatilag likvidálták, miután a felkelők álláspontja szerint az ÁVO volt a legfőbb akadálya a rend megszilárdításának. A pécsi, dorogi, tokodi, tatabányai és tatai munkástanács határozatot hozott, hogy addig nem termel szenet, amíg Magyarországról az utolsó szovjet hadosztályt ki nem vonják. A Győr Megyei Nemzeti Tanács felhívta a budapesti kormányt, hogy azonnal szüntesse be a harcot, és bejelentette, hogy a Dunántúl népe egységesen áll Budapest lakossága mellett. A Győri Nemzeti Tanács Bebrits lemondása után követeli Kossa István, Csergő János és Czottner Sándor azonnali eltávolítását a kormányból.

Moszkva. Egy diplomáciai fogadáson külföldi újságírók kérdésekkel ostromolták meg Sepilov szovjet külügyminisztert és Zsukov hadügyminisztert a magyarországi helyzettel kapcsolatban. Sepilov kijelentette, hogy a szovjet csapatokat csak akkor vonják ki Budapestről, ha a felkelők leteszik a fegyvert, és nem veszélyeztetik többé a szovjet csapatok biztonságát. Sepilov arról igyekezett meggyőzni a külföldi sajtó képviselőit, hogy ellenforradalmi elemek a maguk javára akarták fordítani a helyzetet, bár elismerte, hogy a rossz kormányzás volt a felkelés legfőbb oka. Arról, hogy kivonják-e a szovjet csapatokat Magyarországról, nem volt hajlandó nyilatkozni.
Zsukov, szovjet hadügyminiszter azt állította, hogy a szovjet csapatok kivonása Magyarországról olyan kérdés, amelyben csak a varsói paktum tagállamai határozhatnak, együttesen. Azt mondotta, hogy a magyar felkelés részben népi megmozdulás volt, amit azonban reakciós elemek kiaknáztak. Zsukov szerint a varsói paktum szelleme lehetővé teszi a szovjet csapatok bevetését egy ilyen természetű ellenállás leverésére. Azt hangoztatta, hogy ha a nyugati hatalmak feloszlatják az Atlanti Szervezetet, akkor feloszlik a varsói paktum is, és minden katona visszatérhet hazájába. Zsukov újságírók kérdésére azt válaszolta, hogy a Szovjetunió nem küldött csapaterősítéseket, az elmúlt három napon egyetlen szovjet katona sem lépte át a magyar határt. Zsukov kijelentésével szemben állanak azok a jelentések, amelyek szerint a szovjet kormány csapaterősítéseket küldött Magyarországra.

Genf. A világ minden tájáról tömegesen érkezik a gyógyszer, kötszer, ruhanemű és vérplazma a magyarországi sebesültek részére. A nyugati segítséget repülőgépen, gépkocsikon és vonaton viszik Magyarországra. A legutolsó jelentések szerint, Budapestről közölték a Nemzetközi Vöröskereszttel, hogy gyógyszer és vérplazma elegendő mennyiségben áll a főváros rendelkezésére, de szükség van kórházi felszerelésre és gyermektápszerre. A Nemzetközi Vöröskereszt újabb felhívást intézett a tagszervezetekhez a Budapest által kért segítség megadására.

Varsó. Wyszynski bíboros, akit a lengyel hatóságok szabadon engedtek, tegnap átvette prímási hivatalát. A hír közzététele után, percek alatt hatalmas tömeg gyűlt össze a bíborosi palota előtt. Wyszynski kardinális az erkélyre lépve áldást osztott, majd felhívta az egybegyűlteket, őrizzék meg nyugalmukat és méltóságukat. Kijelentette, reméli, az egész lengyel nemzet részvételével sikerül az igazság elveire alapított új életet felépíteni Lengyelországban. A bíboros ma reggel a varsói katedrálisban ünnepi szentmisét celebrált.
A Varsói Rádió bejelentette, hogy Rokosszovszkij szovjet tábornagy, a lengyel hadsereg eddigi parancsnoka és a kormány hadügyminisztere szabadságra ment. Rokosszovszkijt Spychalski, a Gomulka kormány helyettes hadügyminisztere helyettesíti. Ben, a Monde tudósítója úgy tudja, hogy Rokosszovszkij szabadsága tartós lesz, és aligha fog visszatérni Lengyelországba.
A lengyel főváros diáksága tegnap díszőrséget állított a lengyel Magyar Intézet elé. Az épületre felhúzott lobogóra felírták:" Hódolat a magyar nemzetnek." A bejárat előtt perselyt állítottak fel, és megkezdték a gyűjtést a magyar rászorulók megsegítésére.

Kedves Hallgatóink! Most röviden ismertetjük a nemzetközi politikai élet egyéb eseményeit:
Izraeli csapatok a Sínai-félszigeten száz kilométeres mélységben behatoltak Egyiptom területére. Egyiptom mozgósította haderejét, és csapatokat küldött a veszélyeztetett területre. Az első jelentések heves csatákról számolnak be.
Párizsban, Londonban és Washingtonban minisztertanácson vitatták meg az izraeli támadás következtében előállott helyzetet, és a kérdést ma a Biztonsági Tanács elé viszik. A nyugati nagyhatalmakat egy 1950-ben kötött megállapodás arra kötelez, hogy a megtámadott fél segítségére siessenek, ha háború robban ki Palesztinában.
A Biztonsági Tanács egyébként tegnap este úgy határozott, hogy tárgyalás elé veszi Franciaország panaszát, amely szerint Egyiptom fegyvereket csempészett Algériába.
A francia mandátum alatt lévő Togo földön népszavazást tartottak. A lakosság 71 százaléka a mandátum megszüntetése és az ország függetlensége mellett döntött.
A Tangeri Nemzetközi Igazgatás képviselői befejezték tanácskozásukat. Elhatározták, hogy a nemzetközi területet visszaadják Marokkónak, feltéve, hogy a szultán biztosítja a nemzetközi terület eddigi kereskedelmi jogait és jelenleg érvényben lévő törvényeit.

Kedves hallgatóink, híreink közlését befejeztük.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!