Nemzetközi hír- és helyzetmagyarázat

Nemzetközi …..

Az Amerikai Demokrata Párt elnökjelöltje, Adlai Stevenson drámai bejelentést tett a napokban. Ha a választók neki adják a szavazatok többségét ….. akkor első hivatali feladatának azt fogja tekinteni, hogy nemzetközi megállapodást hozzon létre a hidrogénbomba-robbantások beszüntetésére, és hozzáfűzte, a világnak bármely pontján, bármilyen fokozatú konferencián hajlandó lenne tárgyalni ennek a célnak az elérése érdekében. Akik Stevenson beszédét hallgatták vagy olvasták, azoknak eszükbe juthatott, hogy az 1952 évi választási harc vége felé drámaiságában hasonló bejelentést tett az akkori ellenzék, a Republikánus Párt elnökjelöltje, Eisenhower tábornok. Ha őt választják meg elnöknek – ígérte –, első teendője lesz, hogy elutazik Koreába, és a helyszínen személyesen vizsgálja meg a fegyverszünet, a békekötés lehetőségeit. Abban az időben reménytelen holtponton állt az egész kérdés. A háború véget ért, de a fegyverszünet a kommunisták obstrukciója miatt nem született meg, és ez a visszás helyzet rengeteg amerikai katonát kötött le feleslegesen a Távol-Keleten. A politikai szakértők szerint Eisenhower ígérete, amit egyébként be is váltott, hogy maga néz utána a dolognak, nagymértékben hozzájárult választási győzelméhez. Nyilvánvaló, hogy Adlai Stevenson hasonló, tömegeket érdeklő, mozgató problémát lát a hidrogénbomba-robbantás felfüggesztésében vagy fel nem függesztésében. A jelen pillanatban korai lenne még arról vitatkozni, hogy a probléma felvetése hozzásegíti-e a győzelemhez vagy sem, egy bizonyos, fontos szerepe lesz a végső eredmény kialakításában, akár ilyen, akár olyan értelemben. Éppen ezért érdemes lesz kissé közelebbről megvizsgálnunk a probléma körül kialakult vitát, hiszen elsőrendű külpolitikai vonatkozásai is vannak. Azzal kell kezdenem, hogy ez is példa rá, szabad, demokratikus választási kampány menetrendjét, fordulatait sohasem lehet előre pontosan kiszámítani. Nem lehet témaköreit sem holt bizonyossággal megjósolni. Ami az idei amerikai választási harcot illeti, újságírók, hírmagyarázók, kutatóintézetek sok időt, fáradtságot pazaroltak rá, hogy kianalizálják milyen kérdések körül alakul majd ki a döntő küzdelem. Nem akarom azt mondani, hogy teljes egészében haszontalan munkát végeztek, több tekintetben, legalábbis részben beváltak a jövendöléseik. Erről a lehetőségről, a hidrogénbombáról azonban megfeledkeztek, pedig mint említettem, úgy alakultak a dolgok, hogy a félelmetes fegyver jövőjének vitája a legfontosabb szerepek egyikét kapta a választási kampányban. A hidrogénbomba témáját a demokraták dobták bele a küzdelembe. Jelöltjük, Adlai Stevenson több megnyilatkozásában foglalkozott a veszedelemmel, amit a hidrogénbombával való amerikai és külföldi kísérletek, robbantások rejtenek magukban. És veszedelmen nemcsak a számban és pusztító erőben állandóan növekvő bombakészleteket értette, hanem a kísérleti robbantásokkal járó sugárzásokat is. A hidrogénbomba, vagy röviden H-bomba robbantások – magyarázta Stevenson – stroncium-90-nek nevezett anyaggal töltik meg a levegőt, és ez az anyag a világ legfélelmetesebb mérge. A demokrata elnökjelölt azt javasolta tehát, hogy Washington kövessen el mindent ezeknek a kísérleteknek a beszüntetésére, és lehetőleg maga járjon elől jó példával. De mivel nem fejtette ki részletesen, hogy mire gondolt, szavait különbözőképpen értelmezték. Voltak például, akik azt hitték, hogy Stevenson feltétel nélkül ki akar lépni a nemzetközi versenyből, és úgy vélték, hogy ez túlzó idealizmus, amely végső fokon védelmi érdekeket veszélyeztetne. A hét elején aztán – már idézett chicagói választási beszédében – Stevenson részletesen ismertette álláspontját. Nem tágított attól a felfogásától, hogy a hidrogénbomba-robbantásokat le kellene állítani, de kihangsúlyozta, hogy semmi esetre se hűbelebalázs módjára, megkönnyítvén az ellenfél helyzetét, és veszélybe sodorván Amerika és a szabad világ védelmét. Megtanultuk a múltból – mondotta –, hogy az egyoldalú leszerelés nem fékező, hanem inkább bátorító hatással van az agresszorokra, Amerikának tehát továbbra is azon kell lennie, hogy megfelelően kiegyensúlyozott, gyors, mozgékony katonai erő álljon rendelkezésére. Erre azért is szükség van, mert a szovjet vezérek számos egyezményt felrúgtak már. Mindennek szem előtt tartásával – folytatta Stevenson – az Egyesült Államoknak meg kellene kísérelnie, hogy kimozdítsa a leszerelés kérdését a holtvágányról. Ezt a célt szolgálná, ha sikerülne nemzetközi egyezményt kötnie a további robbantások leállítására. A demokrata párt elnökjelöltje nem lát kockázatot a vállalkozásban. Igaz, hogy a Szovjetunió eddig semmiféle nemzetközi ellenőrzéshez sem járult hozzá, de a hidrogénbomba-robbantásokat – fűzte hozzá – ilyen ellenőrzés nélkül is pontosan meg lehet állapítani. Ha bármely külföldi ország megszegné ígéretét, Amerika azonnal tudomást szerezne róla, és körülbelül 8 héten belül folytathatná a robbantási kísérleteket. Különben is a már kikísérletezett bombák és fegyverek gyártását egy pillanatra se szüneteltetné, sőt a laboratóriumi kutatómunkát is folytatnák, tehát sem a készletek nagysága, sem a tudományos felkészültség tekintetében nem maradna el Amerika, pusztán újabb H-bombák robbantását függesztené fel, mert csak így állíthatná meg a nemzetközi versenyt, amely még nagyobb és még pusztítóbb fegyverek gyártásához vezet, és végül is világkatasztrófába torkollna. És ismétlem, Stevenson legutóbbi chicagói beszédében nem hagyott kétséget aziránt, hogy ezt a lépést is csak megfelelő nemzetközi egyezmény aláírása után tenné meg. Így hangzik a demokrata párt elnökjelöltjének javaslata. És most még nézzük röviden, hogyan reagálnak a republikánusok, akik 4 éve kormányon vannak, és nem sokat tudtak tenni a leszerelés érdekében. A Fehér Ház tegnapi közlése szerint a részletes választ a jövő hét elején fogják publikálni, de Eisenhower elnök és Dulles külügyminiszter kisebb beszédeiből, valamint egyéb washingtoni megnyilatkozásokból tisztán kialakul az álláspontjuk. A republikánus vezetők a mai viszonyok között kivihetetlennek tekintik Stevenson javaslatát. Igaz – mondják – hogy a H-bomba robbantásokat nem lehet eltitkolni, el lehet viszont titkolni az előkészületeket, amelyek több hónapot vesznek igénybe, és ezzel már tekintélyes előnyt szerezhet egy ellenséges ország. Ismerve a Szovjetunió természetét, nincs semmi garancia arra, hogy Moszkva az egyezmény aláírása után is ne folytathatná a tilos kísérleteket, vagy legalábbis az azokra való felkészülést. A hidrogénbomba-robbantások biztosítékok nélküli leállítása tehát aligha vezethet megnyugtató leszereléshez, ez csak része lehet egy általános leszerelési egyezménynek, ahol megfelelő szerepet kap az inspekció, addig pedig folytatni kell a kísérleteket, nem is annyira a támadó, mint védelmi fegyverek megteremtése érdekében. Eisenhower elnök szerdai ….. beszédében így foglalta össze a lényeget: Amerika semmi mást nem akar, mint megfelelő biztosítékokat, mielőtt felhagy a kísérletekkel, de egyszerűen nem hajlandó arra, hogy egymagában menjen bele a vállalkozásba. Ennyit egyelőre a H-bomba körül kialakult amerikai választási vitáról. Nem tudom, végül is melyik álláspont marad felül, milyen hatása lesz a szavazatok számát tekintve Stevenson chicagói bejelentésének a közvéleményre. A nagy vitában azonban egy pont vitathatatlan, ha Eisenhower és Stevenson elképzelései el is térnek egymástól, abban nincs ….. kockáztatni Amerika erejét, biztonságát, amely a szabad világ legszilárdabb bástyája. Stevenson chicagói beszéde is világosan kifejtette ezt, és ez az, ami a mi szempontunkból az egész vitában a legeslegfontosabb.

Kedves hallgatóink! Nemzetközi hír- és helyzetmagyarázat …..
…..szabad Magyarország hangja.

Szünetjel