06:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 16, 19, 215, 31 és 41 méteres rövidhullámon.
A pontos idő 6 óra. Híreket mondunk.

Az ENSZ Közgyűlése tegnap rendkívüli ülésen foglalkozott a szovjet csaptok magyarországi beavatkozásával. Hammarskjöld az ENSZ főtitkára bejelentette, hogy most jelöli ki azokat a megfigyelőket, akiket az ENSZ Magyarországra kíván küldeni a helyzet megvizsgálására. Hammarskjöld felhívta a budapesti kormány képviselőjét, sürgesse a döntést az ENSZ megfigyelők bebocsátása tárgyában. Kiemelte, hogy az ENSZ Közgyűlése döntése értelmében az ENSZ főtitkár feladata a helyzet megvizsgálása. A megfigyelők ennek a feladatnak csak akkor tehetnek eleget, ha a magyar hatóságok támogatják őket munkájukban, és ha szabad mozgást biztosítanak nekik Magyarország területén. Hammarskjöld közölte, hogy kedvező válasz esetén azonnal kiküldi a megfigyelő bizottságot.
Az ENSZ főtitkára tegnap délután megbeszélést folytatott Kéthly Annával, Nagy Imre kormányának államminiszterével. Hammarskjöld közvetlenül felhívta a magyarországi hatóságokat is, hogy engedjék be az ENSZ megfigyelőket Magyarországra. Hammarskjöld a szabad mozgás biztosítását követeli a világszervezet megfigyelői számára.
A közgyűlés tegnapi ülésén Olaszország képviselője Kubával, Pakisztánnal, Írországgal és Peruval egyetértésben határozati javaslatot terjesztett elő. Ez megállapítja, hogy a Szovjetunió nem hajtotta végre a Közgyűlés vasárnapi döntéseit. Megállapítja továbbá, hogy a Szovjetunió magatartása beleütközik az ENSZ alapokmányába, a magyar békeszerződésbe, és a népgyilkosságot tiltó nemzetközi egyezménybe. A javaslat szerint az ENSZ-nek ismét fel kell hívnia a Szovjetuniót csapatai azonnali kivonására, és biztosítani kell a szabad választások megtartását. Az olasz delegátus bejelentette, hogy ezen felül később javaslatot terjeszt a közgyűlés elé nemzetközi rendőrség felállítására és Magyarországra való küldésére. Az olasz javaslatról a ma délután magyar idő szerint fél ötkor kezdődő ülésen dönt a közgyűlés.

Az ENSZ tegnapi Közgyűlésén egyébként Kuba, Nemzeti Kína, Írország, Hollandia és Venezuela képviselője élesen elítélte a magyarországi szovjet orv támadást.
Jugoszlávia delegátusa a szovjet csapatok visszavonását sürgette Magyarországról.
A spanyol és az ecuadori küldött megbélyegző állásfoglalása után nagy feltűnést keltett az indonéziai delegátus felszólalása, aki kormánya nevében elítélte a magyarországi szovjet beavatkozást, és szabad választásokat sürgetett. Kijelentette, hogy csak azért nem szavazott előzőleg az amerikai javaslat mellett, mert nem volt alkalma kormányával érintkezni.
Burma, Laosz és Ceylon küldöttei ugyancsak bejelentették, hogy a legutóbbi közgyűlésen csak azért nem szavaztak az amerikai javaslat mellett, mert nem volt idejük kormányukat tájékoztatni. Most kijelentik, hogy a legélesebben elítélik a katonai, vagy más természeti beavatkozást idegen államok belügyeibe, és támogatják a magyar függetlenséget.
India küldötte hangoztatta, hogy a magyar helyezte súlyos gondokat okoz Indiának, és elismerte, hogy a magyar nép szabadságáért és függetlenségéért küzd. India reméli, hogy a Szovjetunió kivonja csapatait Magyarországról.
Az ENSZ közgyűlése hosszabb vita után úgy döntött, hogy magyar időszámítás szerint ma délután fél ötkor folytatja a vitát. A küldöttek többségének véleménye az volt, hogy az olasz javaslat rendkívüli súlyára való tekintettel érintkezésbe kell lépni kormányaikkal, ami időt vesz igénybe.
Nagy feltűnést keltett tegnap a lengyel küldött állásfoglalása is. Lengyelország ENSZ képviselője kijelentette, hogy kormánya támogatja minden nép önrendelkezési jogát, szuverenitását. Hangsúlyozta, hogy a lengyel nép a magyarországi események kezdete óta szimpátiával figyelte a magyar helyzet alakulását. Lengyelország - mondotta - nem ítélhet abban a kérdésben, hogy miért hívott be szovjet csapatokat a budapesti kormány. Azt állította, hogy a közgyűlés legutóbbi ülésén azért szavazott az ENSZ határozati javaslata ellen, mert nem akart beavatkozni az akkor folyamatban lévő magyar-szovjet béketárgyalásokba a csapatok visszavonásáról. A határozat több pontját azonban a lengyel kormány is magáévá teszi.

Bulganyin szovjet miniszterelnök megválaszolta Eisenhower elnök levelét a szovjet csapatok Magyarországról való visszavonása tárgyában. Bulganyin válaszában azt állítja, hogy kizárólag a Szovjetunióra és szovjet csapatok által állított magyarországi bábkormányra tartozik, mikor vonják ki a Vörös Hadsereg csapatait az országból. Bulganyin válaszában utal arra, hogy a szovjet kormány az október 30-án meghirdetett nyilatkozat alapján áll, amely közvetlenül a magyarországi szovjet beavatkozás előtt kimondotta a kelet-európai országok függetlenségének elvét.

Eisenhower elnök november 5-i levelében az emberiség és a béke nevében a szovjet csaptok azonnali kivonását kérte Magyarországról. Az amerikai elnök szerint a vörös csaptok a magyarországi agressziója csak súlyosbította az a körülmény, hogy a támadásra akkor került sor, amidőn tárgyalások folytak a magyar kormány és a szovjet megbízottak között a csapatok kivonásáról.

Új-Delhiben Nehru miniszterelnök és Hailé Szelasszié, Etiópia uralkodója közös nyilatkozatot adott ki, amely elítéli az emberi méltóság és a szabadság megsértését, és tiltakozik a népek fegyveres elnyomása ellen. Az indiai külügyminisztérium szóvivője szerint a nyilatkozat egyformán vonatkozik Egyiptomra és Magyarországra.

A szovjet csaptok az ország több részén folytatják támadásaikat a magyar szabadságharcosok ellen. A Vörös Hadsereg tegnap egyes helyeken összpontosított támadást kezdett nehézfegyverekkel és légierő bevetésével. Összeütközésekről érkeznek hírek a Mecsek és Komló térségéből, Szolnok környékéről, Nagykanizsa vidékéről, Budapestről, Budafokról és Dunapenteléről. Csepelen, a Mátra vidékén, a Bükk hegységben és Celldömölk környékén szintén voltak összeütközések.
A Budapest ellen intézett szovjet támadás következtében a közlekedés a fővárosban megbénult. A gyárakban szünetel a munka, és a kommunista hatóságok a legszükségesebb szállításokat sem tudják lebonyolítani.

A Nemzetközi Vöröskereszt Szervezet genfi központjában közölték, hogy hivatalos úton felhívják a szovjet kormányt, rendeljen el haladéktalanul tűzszünetet Budapesten, mert csak így lehet gondoskodni a sebesültek összegyűjtéséről és ápolásba vételéről. A genfi központ a Moszkvába küldött táviratban rámutat arra, hogy értesülései szerint Budapesten utcai harcok folynak, és igen sok sebesült a hadszíntereken marad anélkül, hogy bármilyen orvosi ápolásban részesülne, tekintettel a meg nem szűnő harcra.

Az Egyesült Államok azzal vádolta meg a szovjet hatóságokat, hogy megakadályozzák a nyugati élelmiszer és gyógyszersegély megérkezést Magyarországra. Az amerikai küldöttség határozati javaslatot terjesztett be az ENSZ mai Közgyűlésén, amiben a világszervezet felszólítaná a Szovjetunió, hogy szüntesse be a magyar nép elleni és a nemzetközi jogba, valamint az erkölcsbe ütköző cselekményeket. A világszervezet a határozat értelmében felhívná a magyarországi szovjet hatóságokat, hogy működjenek együtt az ENSZ segélyszerveivel, valamint a Nemzetközi Vöröskereszttel, tovább ne gördítsenek akadályokat az ENSZ főtitkárának és kiküldendő megfigyelőinek munkájára.

A Kanada kormány 100 ezer dollárt ajánlott fel a nemzetközi menekült szervezetnek a magyar menekültek támogatására. Svájc bejelentette, hogy nem vesz részt a Melbourne-i olimpiai játékokon. Előzőleg Hollandia és Spanyolország is közölte a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, hogy a magyarországi szovjet agresszióra tekintettel nem hajlandó részt venni az ausztráliai olimpiai tornán, mivel azon a Szovjetunió csapata is megjelenik.

Milovan Gyilasz, a jugoszláv kommunista párt egy volt vezetője, akit később kizártak a pártból, a következőket mondotta egy nyugati hírszolgálati iroda tudósítójának. "A szovjet akció Magyarországon veszélyes következményekkel járhat Jugoszláviára. Ha Magyarország újból erős szovjet ellenőrzés alá kerül, ez közvetlenül fenyegeti Jugoszlávia függetlenségét is.

Az angol alsóház javasolta a brit kormány eljárását a Közel-Keleten. A törvényhozók 320 szavazattal 262 ellenében elutasítottak egy az ellenzék részéről beterjesztett bizalmatlansági indítványt. Előzőleg a kormányszóvivője ismertette azokat a szovjet terveket, amelyeknek a célja a Közel-Kelet kézre kerítése volt Moszkva számára.

Kedves Hallgatóink, híreink közlését befejeztük. Legközelebb 7 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!