18:00 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 13, 16, 19 és 31 méteres rövidhullámon. Kedves hallgatóink!
Tárogatónk 18 órát jelez.

Tárogató

Most a Szabad Magyarország Hangjának Hírszolgálata következik.

Két dolog jellemzi ma a helyzetet Magyarországon - írja az egyik nyugati távirati ügynökség tudósítója Budapestről. Az egyik az, hogy több szovjet hadosztály vonult be az utóbbi napok során Magyarországra, a másik pedig, hogy tárgyalások indultak meg a budapesti kormány és a szovjet katonai parancsnok között a szovjet csapatok magatartásáról. A tudósító így folytatja: A szovjet csapatok tömeges bevonulása jelentősen megváltoztatta azt a helyzetet, amely az utolsó napok során a szabadságharc következtében előállott. A Nyugat-Magyarországon állomásozó szovjet csapatok elzárták a határt és az Ausztria felé igyekvő gépkocsikat nem engedik tovább.
Tegnap egy amerikai diplomáciai kocsit állítottak meg. Ugyanígy járt az a 28 külföldi újságíró, aki Budapestről Bécsbe akart utazni. Hasonló a helyzet a Budapest közelében lévő legfontosabb repülőtéren. A tudósító szerint 60 szovjet harckocsi vonult fel a repülőtérre. A szovjet gépkocsik elállották a repülőtér felé vezető utat és senkit sem engednek tovább. A szovjet katonák hangoztatják: parancsot kaptak arra, hogy mindenkit állítsanak meg és ne tegyenek kivételt a diplomáciai kocsikkal sem. Természetesen mindenkit az a kérdés foglalkoztat, mi volt a Szovjetunió célja a csapatok felvonultatásával. Több megfigyelő azon az állásponton van, hogy Moszkva elsősorban politikai célokat követ a csapatmozdulatokkal. A Szovjetunió minél nagyobb súllyal és katonai fedezettel akarja képviselni álláspontját azokon a tárgyalásokon, amelyet Nagy Imre kormányával megindított. Ezek szerint a megfigyelők szerint a Szovjetuniónak tehát nincsenek támadási szándékai. Moszkva nyilván nem tartja megfelelőnek a mostani időpontot arra, hogy újabb harcokba bonyolódjék, amikor már úgyis elég baja van Lengyelországgal, és amikor Romániában és Kelet-Németországban is nyugtalanság mutatkozik. Mindenesetre a szovjet csapatok olyan stratégiai pontokat foglaltak el Magyarországon, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy harcba bocsátkozzanak, ha a dolgok ilyen fordulatot vennének. Egyes megfigyelők a budapesti helyzetet a hidegháború idejéről emlékezetes berlini blokáddal hasonlítják össze.

Lloyd angol külügyminiszter az alsóházban ma kijelentette, hogy Anglia támogatja a magyar kormány felhívását az ország semlegesítése ügyében. Az angol kormány értesülése szerint szovjet katonai erősítések érkeztek Magyarországra az elmúlt három nap alatt, bár a magyarországi szovjet szárazföldi erők csapatmozdulatai nem teljesen világosak - mondotta Lloyd.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az elmúlt éjszaka tartott ülés után ma este foglalkozik ismét a magyar kérdéssel. A tanács előtt lévő eddig egyetlen határozati javaslat szerint, amelyet Kuba terjesztett be, a Biztonsági Tanács felszólítaná a Szovjetuniót csapatainak Magyarországról való kivonására. A kubai indítvány javasolja továbbá: ismerje el a Biztonsági Tanács a magyar nép önrendelkezési jogát és azt, hogy szabad választások útján alakítson kormányt. A Biztonsági Tanács küldjön továbbá haladéktalanul különbizottságot Magyarországra a meghozandó döntések végrehajtására. Az elmúlt éjszaka a Biztonsági Tanács ülésén a francia delegátus felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben a Biztonsági Tanács vétó miatt nem volna határozatképes, szükséges az ENSZ rendkívüli közgyűlésének egybehívása a magyar ügy tárgyalására.

Budapesten a Parlament épületében ma délben összeült a magyar és a szovjet hadsereg parancsnokságának közös bizottsága első ülésére. A 7 tagú szovjet tiszti delegációt Malinyin vezérőrnagy vezette. A magyar küldöttség vezetője Maléter Pál vezérőrnagy, az új honvédelmi miniszter volt. A kiadott jelentés szerint a megbeszélésen - mint közölték - mindkét fél kifejtette a szovjet csapatok kivonásának technikai kérdéseire vonatkozó álláspontját. A közös bizottság megegyezett, hogy a kölcsönösen kifejtetteket tanulmányozzák és este 10 órakor újabb megbeszélésre ülnek össze. A szovjet delegáció ígéretet tett, hogy addig több csapatszállító szerelvény nem érkezik Magyarországra.
A Forradalmi Karhatalmi Bizottság mai közgyűlésén hozott határozat hangoztatja, hogy a Forradalmi Karhatalmi Bizottság ragaszkodik Magyarország függetlenségéhez és semlegességéhez, és azok elleni fegyveres agressziónak ellenáll. A Forradalmi Karhatalmi Bizottság a sztrájk beszüntetését javasolja azzal a megkötéssel, hogy a nemzetőr alakulatok fegyvereiket a munka felvétele után is kéznél tartják, hogy agresszió esetén azonnal harckész állapotba helyezkedhessenek és felvehessék a küzdelmet a támadók ellen. A közgyűlés határozata szerint a honvédség és a rendőrség tagjain kívül csakis nemzetőrök viselhetnek fegyvert. Akik a három alakulatnak nem tagjai, azokat a rend megszilárdítása érdekében lefegyverzik.

Mint Amszterdamból jelentik, a holland katolikus néppárt vezetősége mai ülésén a legmélyebb rokonszenvét fejezte ki a magyar nép és a magyarországi katolikusok demokratikus csoportjai iránt. A holland katolikus néppárt - mondja az ülés után kiadott nyilatkozat - növekvő aggodalommal értesült a szovjet csapatmozdulatokról Magyarország területén. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a magyar nép bátor harcot folytatott szabadságáért és függetlenségéért, és hosszú évek szenvedése után nagy áldozatokat hozott, hogy lerázza magáról az idegen igát. Hollandia katolikus néppártja teljes súlyával a magyar építő erők és köztük a keresztény demokrata csoportok mellett áll, amelyek szembefordultak a közelmúlt önkényuralmával. Magyarországnak minden szellemi és anyagi támogatást meg kell adni, hogy újjáépülhessen - fejeződik be a nyilatkozat.

Mint Varsóból jelentik, a Lengyel Ifjúsági Szervezet ülésén a szervezet elnöke kijelentette, hogy a lengyel ifjúság támogatja Magyarország népének azt a követelését, hogy a szovjet csapatok vonuljanak ki magyar területről. A magyar népnek éppúgy, mint minden más népnek, joga van ahhoz, hogy saját maga döntsön sorsáról - hangoztatta még a Lengyel Ifjúsági Szervezet elnöke.
Varsói beavatott körökben ugyanakkor úgy tudják, hogy a lengyel kormány kész komoly megfontolás tárgyává tenni az amerikai kormány által felajánlott kölcsön elfogadását, ha az Egyesült Államok a kölcsönhöz nem köt feltételeket. Az említett körök értesülése szerint a kormány nyilatkozatot készít elő a kérdésben, amelyet rövidesen nyilvánosságra hoznak.

Ulbricht, a kelet-németországi kommunista párt első titkára, a törvényhozásban a magyar szabadságharcosokat fasisztáknak nevezte, akik szerinte vérfürdőt rendeznek a magyar munkásosztály körében. Ulbricht beszédében ugyanakkor a közel-keleti fejlemények miatt élesen támadta Anglia és Franciaország politikáját. A Neues Deutschland, a kelet-németországi kommunista párt lapja ugyanakkor azzal vádolja meg Nagy Imre miniszterelnököt, hogy elárulta a szocializmus ügyét. A lap szerint a magyar kormánynak nincs jogában felmondania a varsói egyezményt, amelyet a budapesti törvényhozás ratifikált.
A Rudé Právo, a csehszlovákiai kommunista párt központi lapja ugyancsak éles hangú cikket közöl a magyar szabadságharcosok ellen. A lap cikkében - amelyet a magyar származású, Kassa környéki Fábry Zoltán írt - elítéli a magyar szabadságharcot, amelynek eseményei szerinte az imperializmus malmára hajtják a vizet.

Mint Párizsból jelentik, a francia-angol katonai műveletek tovább folytatódnak Egyiptomban. A francia nemzetvédelmi minisztérium szóvivője kijelentette, hogy a Szuezi-csatorna ideiglenes elfoglalására irányuló katonai műveletek tegnap újabb fázisba léptek. A tegnapi katonai műveletek arra irányultak, hogy előkészítsék a csatorna megszállását.
Párizsban és Londonban közleményt adtak ki, amely hangsúlyozza, hogy a francia és az angol kormány a legnagyobb figyelmet szenteli annak a határozatnak, amelyet az ENSZ Közgyűlése tegnap este elfogadott. A határozat, mint ismeretes, a katonai műveletek beszüntetését követeli Egyiptomban. Franciaország és Anglia azonban hajlandó bizonyos feltételek mellett a további katonai műveleteket beszüntetni. Az egyik feltétel: Izrael és Egyiptom egyezzék bele abba, hogy ENSZ-csapatok tartsák fenn a békét a veszélyeztetett területen. A másik feltétel: az arab államok egyezzenek bele az Izraellel való békekötésbe, és megfelelő megállapodás létesüljön a Szuezi-csatorna kérdésében. Ezeket a megállapodásokat az ENSZ-nek is garantálnia kell.

Kedves hallgatóink! Híreink közlését befejeztük. Legközelebb 19 órakor mondunk híreket.

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!