21:30 óra. Hírszolgálat

Itt a Szabad Európa Rádió, a 16, 19 és 41 méteres rövidhullámon. A pontos idő 21 óra 30 perc. Híreket mondunk.

Magyarország a Nyugat felé továbbra is el van vágva a világtól. Hírek alig szivárognak ki. A nyugati távirati irodák mindeddig nem tudtak kapcsolatot teremteni tudósítóikkal. Ma a kora délutáni órákban újból jelentkezett egy szabadság adó, és beszámolt a harcokról, amelyek a szabadságharcosok és a túlerőben lévő szovjet csapatok között a főváros körül és a Dunántúl több részén folyamatban voltak. Ezután a szabadságharcosok segélykiáltását olvasta fel. Tiltakozott az ellen a szovjet kommunista állítás ellen, mintha a magyar szabadságharcosok ellenforradalmárok lennének. A magyar nép - mondotta - nem akar sem ilyen, sem olyan diktatúrát, hanem valódi függetlenséget, demokratikus berendezésű, semleges és szabad Magyarországot. A Vörös Hadsereg kezén lévő rádióállomások a szovjet katonai parancsnokoknak és Kádár János szovjet kommunista kormányának felhívását közölték a lakossággal.

A Nemzetközi Vöröskereszt egyik Ausztriában lévő állomása segélyt kérő felhívást fogott fel Magyarországról. Azt hiszik, hogy a jelentést Budapestről adták le. A jelentés elmondta, hogy a szovjet csapatok tűzzel borítottak el egy nagy budapesti kórházat és gránátvetőkkel vették tűz alá a Vöröskereszt épületét. Egy gyermekotthon és sok betegszállító kocsi is a szovjet csapatok tüzében állott. Az orvosok és a vöröskeresztes ápolónők közül sokan megsebesültek. Egy késő délutáni hír szerint Budapest több pontján még harcok dúlnak. Csepelen a gyár épületeiben a szovjet támadás súlyos károkat okozott.

Selwyn Lloyd külügyminiszter az alsóház mai ülésén egy kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az új magyarországi rendszer elismerésének ügye fel sem merül, már azért sem, mert a szabadságért folyó harc még nem ért véget Magyarországon.

Kéthly Anna, Nagy Imre kormányának államminisztere New Yorkba érkezett Kijelentette, hogy még ma találkozik Hammarskjölddel, az ENSZ főtitkárával. Hangoztatta, hogy azok a fiatal munkások és diákok, akik fegyvert fogtak a magyar szabadság védelmében, igazi hősök. Ők a magyar jövő reménysége. "Minden vágyam az - folytatta Kéthly Anna -, hogy az ENSZ védelemben részesítse a magyar nép ügyét." Kéthly Anna először New York város polgármesterét kereste fel, majd Harrimannél, New York állam kormányzójánál tett látogatást.

A nyugatnémet kormány tagjai ma délelőtt Bonnban minisztertanácsra ültek össze, hogy megvitassák a magyarországi eseményeket és azok jelentőségét Németország számára. Adenauer kancellár összehívta a kormánypártok és az ellenzék vezetőit is a nemzetközi helyzet, elsősorban a magyarországi események megbeszélésére. A kancellár ma este kétnapos látogatásra Párizsba utazik, ahol a magyarországi és a közel-keleti események következtében előállt nemzetközi helyzetet tárgyalja meg a francia kormány tagjaival. A nyugatnémet képviselőház csütörtökön rendkívüli ülést tart és azon a külpolitikai helyzettel foglalkozik. A vita elején Adenauer kancellár kormánynyilatkozatot tesz, és abban a magyarországi és a közép-keleti eseményeket tárgyalja. A német kormánykoalíció pártvezetői úgy nyilatkoztak, hogy a magyarországi események hatására Nyugat-Németországnak át kell alakítania hadsereg fejlesztési programját. A kormány kettős terv alapján kíván dolgozni. Az egyik biztosítaná, hogy Nyugat-Németország kisebb létszámú, de korszerűen felszerelt és nagy akcióképességű haderővel rendelkezzék. A másik program az eddigi több évre kiterjedő fegyverkezési terv folytatása lenne.

Nehru, indiai miniszterelnök az UNESCO, az ENSZ kulturális és nevelésügyi szervezete közgyűlésének megnyitása alkalmából Újdelhiben beszédet mondott. Nehru a magyarországi és az egyiptomi eseményeket egy szintre emelte és kijelentette, hogy Magyarországon és Egyiptomban régi gyarmati módszereket alkalmaznak, és a szabadságra irányuló törekvést erősebb hatalmak letiporják. "Az események mélyen megrendítettek" - mondotta Nehru. A békés együttélés programja üres szólamokká vált, tekintettel arra, hogy egyes országok feljogosítva érzik magukat, hogy hatalmi szóval próbálják felmerülő problémáikat megoldani.

Az UNESCO ülésén az uruguayi Muniz, az előző közgyűlés elnöke is szólásra emelkedett. "Az egész világ békéjének ügye forog kockán - mondotta. - Nem az a hivatásunk, hogy ez intézmény keretében nemzetközi kérdésekről mondjunk véleményt. Senki sem vonhatja azonban kértségbe azt a jogunkat, hogy felemeljük szavunkat a különböző elmérgesedett viszályok békés megoldása érdekében." A közgyűlés indiai elnöke, Rajendra Prasad hangsúlyozta, a magyarországi helyzet roppant súlyos. A béke és a szabadság ügyének minden hívét aggodalommal tölti el.

A svéd rádió beszélgetést folytatott a magyar eseményekről a svéd felsőház és a képviselőház elnökével, az evangélikus egyház érsekével és a szakszervezeti szövetség elnökével. Bergvall, a felsőház elnöke a következőket mondta. "A szovjet-orosz durva erőszak Svédországban általános és példátlan felháborodást váltott ki. A magyar nemzet az egész világ előtt megmutatta, hogy szabad nemzetként akar élni. Legnagyobb csodálatunkat érdemelték ki mindazok, akik hihetetlen bátorsággal és emberfeletti áldozatkészséggel a szabadságért harcoltak. Valójában az egész nép vett részt ebben a felkelésben. A világ közvéleménye nagyon súlyosan fogja elítélni az oroszok cinikus megtévesztését és ezt követő vérfürdőjét. Reméljük, hogy a felháborodott tiltakozás az egész világot bejárja. Moszkva urainak tudniuk kell, hogy soha senki sem fogja akceptálni azt, ami Magyarországon történt. A magyar nép szabadságáért folyó harc most más fronton megy tovább. Ha pedig a szabadság végre felülkerekedik, nem hozták hiába áldozatukat azok, akik harcoltak és vérüket ontották."
A svéd szakszervezetek tanácsának elnöke a következőket mondotta:
"Ideiglenesen elnyomhatják Magyarországon a szabadságot és a demokráciát, de ez mégis rövidesen ott is valóssággá fog válni. Minden történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy olyan országban, ahol felülkerekedett a szabadságszeretet, az erőszak és megszállás többé nem lehet hosszú életű."

Holnap választ az Egyesült Államok népe. Az elnökválasztási hadjárat befejeződött. Politikai megfigyelők szerint a legutóbbi napokban amúgy is háttérbe szorult a belpolitikai tevékenység az óriási horderejű külpolitikai események, elsősorban a magyarországi drámai fejlemények, és a közel-keleti válság eseményei mögött.

Bulganyin szovjet miniszterelnök levelet intézett Eisenhower elnökhöz, amelyben azonnali tárgyalásokra megkezdésére tesz javaslatot a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a közel-keleti támadás leállítása érdekében. Bulganyin levelében azt mondja, hogy az egyiptomi helyzet határozott cselekvést követel. Sepilov szovjet külügyminiszter jegyzéket intézett a Biztonsági Tanács elnökéhez, amelyben javasolja a közel-keleti támadás azonnali leállítását. Felkéri a világszervezetet, hogy rendelje el a 12 órán belül érvénybe lépő fegyverszünetet. Sepilov jegyzékében idézi az ENSZ alapokmány 42. cikkelyét, amely kimondja, hogy a tagállamok fegyveres erői bocsássák a világszervezet rendelkezésére agresszió esetében. Sepilov jegyzéke azt hangoztatja, hogy amennyiben Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael nem fogadja el az ENSZ döntését, akkor a szovjet kormány kész légi és tengeri erőit rendelkezésre bocsátani a béke helyreállítására Egyiptomban.

Eden miniszterelnök ma délután bejelentette az alsóházban, hogy a földközi-tengeri angol-francia csapatok főparancsnokától értesítést kapott, amely szerint a port-szaídi térségben tűzszünetet rendeltek el. Ma délután tárgyalások folytak az ejtőernyős alakulatok főparancsnoka és az egyiptomi katonai erők képviselői között. A tűzszünet elrendelése e tárgyalások eredménye. Eden egyelőre nem tudott felvilágosítással szolgálni arról, hogy a tűzszünet mekkora területet érint.

Híreink közlését befejeztük.

Itt a Szabad Európa Rádió.