Rendkívüli riportsorozat a magyarországi események visszhangjáról - a nyugati fővárosokban működő tudósítóink jelentései
1956. október 26. 21:21 ● 14:21
00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Szignál
Kedves Hallgatóink! Folytatjuk riportsorozatunkat a magyarországi események nyugati visszhangjáról. New York-i szerkesztőségünk beszámolóját közöljük a New York-i magyarság legújabb tüntetéséről, a szabadságáért harcoló magyar nép mellett.
Eisenhower elnök Washingtonból New Yorkba érkezett, hogy beszédet tartson a Madison Square Gardenben. Az előadói csarnokhoz vezető útvonalon a New Yorkban élő magyarok álltak sorfalat. Táblákat tartottak kezükben és szavalókórusokban ismételték a táblák szövegét: Elnök úr! Segítséget Magyarországnak! Eisenhower nyitott kocsija lassan, lépésben hajtott végig az úton. Aligha lepte meg a magyarok tüntetése, hiszen nem ez volt első találkozása a nap folyamán a magyar problémával. Délelőtt, még Washingtonban kiadta már ismertetett nyilatkozatát a magyarországi eseményekkel kapcsolatban. A nyilatkozatban kijelentette, hogy a magyarországi fejlemények a magyar nép szabadságvágyát fejezik ki. Elítélte a szovjet csapatok beavatkozását, és így fejezte be nyilatkozatát: Amerika szíve Magyarország népével érez!
Eisenhower elnök a kora délutáni órákban érkezett Washingtonból New Yorkba. Alighogy megérkezett szállodájába, fogadta az Amerikai Magyar Szövetség delegációját. A delegáció emlékiratot nyújtott át az Egyesült Államok elnökének, az emlékirat sürgeti, hogy Amerika vigye a Biztonsági Tanács elé a Szovjetunió magyarországi beavatkozásának ügyét, és kövessen el minden tőle telhetőt a magyar szabadságharcosok védelme érdekében.
Nem sokkal ezután zajlott le az elnök és a tüntető magyarok elöljáróban említett találkozása. Nem csoda tehát, hogy amikor Eisenhower az előadói csarnokban megkezdte beszédét mindjárt bevezetőben a vasfüggöny mögötti népekről, elsősorban a magyarokról és lengyelekről beszélt.
Komor hírek és bizonyítékok érkeznek arról - mondotta Eisenhower - hogy emberek, akik egyszer megízlelték a szabadságot hajlandók életüket is áldozni érte. Amerika sohasem feledkezett meg és nem is fog megfeledkezni Magyarország, Lengyelország és a többi kelet-európai ország népeiről. Az Egyesült Államok szilárdan kitart azon elhatározása mellett, hogy mindenütt támogatja a szabadságszeretetet.
Eisenhower elnök New Yorkban elmondott beszéde tulajdonképpen a most folyó elnökválasztási hadjárat része volt. Ennek megfelelően csak belpolitikai kérdésekkel kellett volna foglalkoznia beszédében, mégis a magyar problémának szentelte figyelme jelentős részét.
Ez jellemző az egész ország, egész Amerika hangulatára. Általában elnökválasztás előtt az egész ország népe lendületes, heves érdeklődéssel veti magát a belpolitikai küzdelembe. Ilyenkor minden, ami nem választás, másodrendű, nem fontos. Ezen a héten másként alakultak a dolgok. A budapesti felkelés híre néhány óra alatt felborította a hagyományos rendet. Valósággal lesodorta a lapok első oldaláról a választási küzdelem beszámolóit és Magyarország, Kelet-Európa felé fordította a közfigyelmet.
Mindszenty kardinális pere óta nem foglalkoztak az Egyesült Államokban ennyit Magyarországgal. Ebben ma egyforma kormányférfi, politikus, publicista és egyszerű polgár.
Az amerikaiakat elsősorban a szovjet beavatkozás ténye és brutalitása háborítja fel. Ebben a tényben látják annak igazolását, hogy Sztálin uralmának megdöntése nem vonta maga után szükségszerűen az agresszív szovjet politika megváltozását. Az amerikai közvélemény egységesen úgy ítél, hogy Hruscsovék a varsói paktumot a szovjet imperializmus életének meghosszabbítására próbálják felhasználni. Általános felháborodást kelt, hogy a szovjet nemzetközi kötelezettségeivel ellentétben idegen országokat tart megszállás alatt.
Erre utalt Eisenhower elnök már említett nyilatkozatának az a része is, ahol a magyarországi szovjet beavatkozásról beszélt.
Az elnök figyelmeztetett arra, hogy a nemzetközi megállapodások értelmében a szovjet csapatokat rég vissza kellett volna vonni Magyarországról. Magyarországi tartózkodásuknak - mint ezt a mostani példa is mutatja - nem az a feladata, hogy védelmet nyújtson valamilyen külső agresszió ellen, hanem hogy egy idegen hatalom saját céljaira továbbra is megszállás alatt tarthassa Magyarországot.
Ugyanezzel a kérdéssel foglalkozott Dulles külügyminiszter, az osztrák helyzetből kiindulva. Éppen egy esztendeje - mondotta az amerikai külügyminiszter -, hogy a megszálló csapatok elhagyták Ausztriát. A három nyugati nagyhatalom csapataival együtt a szovjet csapatok is kivonultak az országból. A nemzetközi egyezmények értelmében most már a szomszédos államokban, így Magyarországon sincs semmi keresnivalójuk.
Az amerikai közvéleményt nem tudja megtéveszteni a kommunista hírverés, amely igyekszik úgy beállítani a kérdést, mintha Magyarországon csak a körül folyna a harc, legyenek-e szovjet csapatok az országban, vagy sem, legyen-e sztálinizmus, vagy sem. Az amerikaiak tisztában vannak vele, hogy sokkal többről van szó. A magyar nép nemcsak a szovjet csapatok, nemcsak a sztálinizmus ellen emelte fel tiltakozó szavát, hanem a kommunizmus ellen általában. Bármilyen formában jelentkezzék is az. Az Egyesült Államok közvéleménye tudja, hogy Magyarországon a kommunista rendszer, és nem csak annak sztálini kiadása bukott meg. Tudja, hogy a magyar nép nem kér a kommunizmusból.
Ebben a szellemben ír a híres amerikai lap, a Christian Science Monitor is. A budapesti felkelés - írja a lap - forradalom mindenféle árnyalatú kommunista kormány ellen.
Külön figyelmet szentel az amerikai közvélemény Nagy Imre szerepének. A New York Times ma reggeli vezércikke érdekes és tanulságos párhuzamot von a lengyel Gomulka és Nagy Imre között.
Gomulka - írja a tekintélyes New York-i lap - békés úton került hatalomra, Nagy Imre és Kádár János útja azonban egészen más volt. Az ő kezükhöz magyarok vére tapad. Azzal, hogy szovjet csapatokat hívtak segítségül, bebizonyították, hogy nincs szándékukban Moszkvával szembeszegülni. Ellenkezőleg. Pontosan tudják, hogy hatalmukat, csak a Szovjetunió segítségével menthetik meg. A különbség tehát Lengyelország és Magyarország között igen nagy. És ez a különbség kihatással lesz a jövendő fejleményekre is. Az amerikai nép magatartását is ez fogja meghatározni az új kormányokkal szemben.
Szignál
Kedves Hallgatóink! New York-i helyzetképünket, a New York Times ma reggeli vezércikkének ismertetésével fejeztük be. Most pedig hallgassák meg Varga Bélának, a Magyar Nemzeti Bizottmány elnökének nyilatkozatát a magyarországi eseményekkel kapcsolatban.
Varga Béla New York-i munkatársunknak a következőket mondotta:
A Magyar Nemzeti Bizottmány állandó ülésezésben van, és figyelemmel kíséri a magyarországi eseményeket. A magyar nemzet talán egész történelme legnagyobb óráit éli. Kelet és Nyugat előtt egyaránt nyilvánvalóvá veszi,/!/ hogy a rákényszerített kommunista rendszert csak az orosz fegyverek tudják fenntartani, és hogy a nemzet a legnagyobb önfeláldozásra is képes önrendelkezése érdekében. A Magyar Nemzeti Bizottmány a kérdést az Egyesült Nemzetek Szervezete elé viszi, amelynek a budapesti kormány tagja ugyan, de ténykedéseivel csak megcsúfolta ennek a világszervezetnek alapokmányát és szellemét. Ezen kívül a világ összes parlamentjei és kormányai elé visszük panaszunkat, a szabadságot eltipró orosz fegyverek és az azokat saját uralmának megvédésére felhasználó kommunista rendszer ellen. A szemünk ott van Magyarországon, a legkisebb részletet, egyetlen felelős tényezőnek a viselkedését sem mulasztjuk el megfigyelni, és a világ közvéleménye elé tárni. Mindent elkövetünk a szabad világ informálására. Tudjuk, hogy ezekben a kritikus napokban súlyos magyar kötelesség hárul ránk, és minden emberi erővel iparkodunk ennek megfelelni.
Varga Bélának, a Magyar Nemzeti Bizottmány elnökének nyilatkozatát hallották a magyarországi eseményekkel kapcsolatban.
New York-i irodánktól a bevezetőben elhangzott amerikai helyzetképen és a most felolvasott nyilatkozaton kívül még egy jelentést kaptunk.
John Foster Dulles, amerikai külügyminiszter szerdán délután közel egy órás kihallgatáson fogadta az amerikai magyarság küldöttségét. A küldöttséget az Amerikai Magyar Szövetség elnöke vezette, és majdnem minden Amerikában működő társadalmi és vallásos tömörülés vezetője részt vesz benne. A kihallgatás mindvégig bizalmas jellegű volt, így a küldöttség tagjai sok mindenről nem is beszélhettek, ami a külügyminiszter dolgozószobájában elhangzott. A küldöttség egyik tagja munkatársunknak csak ennyit mondott:
Többek között arra kértük a külügyminisztert, vigye az Egyesült Nemzetek elé a magyar ügyet. A külügyminiszter biztosított bennünket arról, hogy jogi szakértői máris tanulmányozzák a problémát. Elmondhatom azt is, hogy a magyar küldöttséggel folytatott megbeszélés rendkívül mély benyomást tett a külügyminiszterre. A kihallgatás után a Fehér Házba ment, hogy a kérdést Eisenhower elnökkel tüzetesen megbeszélje. Dulles külügyminiszter szerint a magyar nép harca jogos, mert szabadságáért és függetlenségéért folyik. A külügyminiszter tudomásunkra adta, hogy mihelyt Magyarország visszanyeri függetlenségét, számíthat az Egyesült Államok kormányának legteljesebb erkölcsi és anyagi támogatására. Az amerikai nép és kormánya mindent meg fog tenni, hogy Magyarország Európa egyik legvirágzóbb állama legyen. Hangsúlyozta a külügyminiszter azt is, hogy az Egyesült Államok kormánya és népe hódolattal tekint a magyar szabadságharc új vértanúira.
A magyar delegáció a kihallgatás során kifejtette Dulles külügyminiszternek, hogy a magyar nép hősies kiállása nem titoizmus, hanem mindenfajta kommunizmus teljes visszautasítása. Dulles megígérte a magyar küldöttségnek, hogy kormánya mindent elkövet a magyar ügy nemzetközi fórumok elé való vitelére.
A kelet-németországi és a poznani felkelés - mondotta Dulles külügyminiszter - példái maradnak a rab népek szovjetellenes küzdelmének, de a magyar nép hősies harca arányaiban mindkettőt túlszárnyalja. Az Egyesült Államok kormányának most sokkal könnyebb lesz a rab népek ügyét nemzetközi fórumok elé vinni, mint azelőtt volt, mert a magyar nép sok-sok vérrel megpecsételt üzenete elérkezett a szabad világ minden nemzetéhez.
Szignál
Kedves Hallgatóink, riportsorozatunkban óráról órára közvetítjük a nyugati fővárosokból érkező legfrissebb jelentéseket.
Zene
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Kedves Hallgatóink! Folytatjuk riportsorozatunkat a magyarországi események nyugati visszhangjáról. New York-i szerkesztőségünk beszámolóját közöljük a New York-i magyarság legújabb tüntetéséről, a szabadságáért harcoló magyar nép mellett.
Eisenhower elnök Washingtonból New Yorkba érkezett, hogy beszédet tartson a Madison Square Gardenben. Az előadói csarnokhoz vezető útvonalon a New Yorkban élő magyarok álltak sorfalat. Táblákat tartottak kezükben és szavalókórusokban ismételték a táblák szövegét: Elnök úr! Segítséget Magyarországnak! Eisenhower nyitott kocsija lassan, lépésben hajtott végig az úton. Aligha lepte meg a magyarok tüntetése, hiszen nem ez volt első találkozása a nap folyamán a magyar problémával. Délelőtt, még Washingtonban kiadta már ismertetett nyilatkozatát a magyarországi eseményekkel kapcsolatban. A nyilatkozatban kijelentette, hogy a magyarországi fejlemények a magyar nép szabadságvágyát fejezik ki. Elítélte a szovjet csapatok beavatkozását, és így fejezte be nyilatkozatát: Amerika szíve Magyarország népével érez!
Eisenhower elnök a kora délutáni órákban érkezett Washingtonból New Yorkba. Alighogy megérkezett szállodájába, fogadta az Amerikai Magyar Szövetség delegációját. A delegáció emlékiratot nyújtott át az Egyesült Államok elnökének, az emlékirat sürgeti, hogy Amerika vigye a Biztonsági Tanács elé a Szovjetunió magyarországi beavatkozásának ügyét, és kövessen el minden tőle telhetőt a magyar szabadságharcosok védelme érdekében.
Nem sokkal ezután zajlott le az elnök és a tüntető magyarok elöljáróban említett találkozása. Nem csoda tehát, hogy amikor Eisenhower az előadói csarnokban megkezdte beszédét mindjárt bevezetőben a vasfüggöny mögötti népekről, elsősorban a magyarokról és lengyelekről beszélt.
Komor hírek és bizonyítékok érkeznek arról - mondotta Eisenhower - hogy emberek, akik egyszer megízlelték a szabadságot hajlandók életüket is áldozni érte. Amerika sohasem feledkezett meg és nem is fog megfeledkezni Magyarország, Lengyelország és a többi kelet-európai ország népeiről. Az Egyesült Államok szilárdan kitart azon elhatározása mellett, hogy mindenütt támogatja a szabadságszeretetet.
Eisenhower elnök New Yorkban elmondott beszéde tulajdonképpen a most folyó elnökválasztási hadjárat része volt. Ennek megfelelően csak belpolitikai kérdésekkel kellett volna foglalkoznia beszédében, mégis a magyar problémának szentelte figyelme jelentős részét.
Ez jellemző az egész ország, egész Amerika hangulatára. Általában elnökválasztás előtt az egész ország népe lendületes, heves érdeklődéssel veti magát a belpolitikai küzdelembe. Ilyenkor minden, ami nem választás, másodrendű, nem fontos. Ezen a héten másként alakultak a dolgok. A budapesti felkelés híre néhány óra alatt felborította a hagyományos rendet. Valósággal lesodorta a lapok első oldaláról a választási küzdelem beszámolóit és Magyarország, Kelet-Európa felé fordította a közfigyelmet.
Mindszenty kardinális pere óta nem foglalkoztak az Egyesült Államokban ennyit Magyarországgal. Ebben ma egyforma kormányférfi, politikus, publicista és egyszerű polgár.
Az amerikaiakat elsősorban a szovjet beavatkozás ténye és brutalitása háborítja fel. Ebben a tényben látják annak igazolását, hogy Sztálin uralmának megdöntése nem vonta maga után szükségszerűen az agresszív szovjet politika megváltozását. Az amerikai közvélemény egységesen úgy ítél, hogy Hruscsovék a varsói paktumot a szovjet imperializmus életének meghosszabbítására próbálják felhasználni. Általános felháborodást kelt, hogy a szovjet nemzetközi kötelezettségeivel ellentétben idegen országokat tart megszállás alatt.
Erre utalt Eisenhower elnök már említett nyilatkozatának az a része is, ahol a magyarországi szovjet beavatkozásról beszélt.
Az elnök figyelmeztetett arra, hogy a nemzetközi megállapodások értelmében a szovjet csapatokat rég vissza kellett volna vonni Magyarországról. Magyarországi tartózkodásuknak - mint ezt a mostani példa is mutatja - nem az a feladata, hogy védelmet nyújtson valamilyen külső agresszió ellen, hanem hogy egy idegen hatalom saját céljaira továbbra is megszállás alatt tarthassa Magyarországot.
Ugyanezzel a kérdéssel foglalkozott Dulles külügyminiszter, az osztrák helyzetből kiindulva. Éppen egy esztendeje - mondotta az amerikai külügyminiszter -, hogy a megszálló csapatok elhagyták Ausztriát. A három nyugati nagyhatalom csapataival együtt a szovjet csapatok is kivonultak az országból. A nemzetközi egyezmények értelmében most már a szomszédos államokban, így Magyarországon sincs semmi keresnivalójuk.
Az amerikai közvéleményt nem tudja megtéveszteni a kommunista hírverés, amely igyekszik úgy beállítani a kérdést, mintha Magyarországon csak a körül folyna a harc, legyenek-e szovjet csapatok az országban, vagy sem, legyen-e sztálinizmus, vagy sem. Az amerikaiak tisztában vannak vele, hogy sokkal többről van szó. A magyar nép nemcsak a szovjet csapatok, nemcsak a sztálinizmus ellen emelte fel tiltakozó szavát, hanem a kommunizmus ellen általában. Bármilyen formában jelentkezzék is az. Az Egyesült Államok közvéleménye tudja, hogy Magyarországon a kommunista rendszer, és nem csak annak sztálini kiadása bukott meg. Tudja, hogy a magyar nép nem kér a kommunizmusból.
Ebben a szellemben ír a híres amerikai lap, a Christian Science Monitor is. A budapesti felkelés - írja a lap - forradalom mindenféle árnyalatú kommunista kormány ellen.
Külön figyelmet szentel az amerikai közvélemény Nagy Imre szerepének. A New York Times ma reggeli vezércikke érdekes és tanulságos párhuzamot von a lengyel Gomulka és Nagy Imre között.
Gomulka - írja a tekintélyes New York-i lap - békés úton került hatalomra, Nagy Imre és Kádár János útja azonban egészen más volt. Az ő kezükhöz magyarok vére tapad. Azzal, hogy szovjet csapatokat hívtak segítségül, bebizonyították, hogy nincs szándékukban Moszkvával szembeszegülni. Ellenkezőleg. Pontosan tudják, hogy hatalmukat, csak a Szovjetunió segítségével menthetik meg. A különbség tehát Lengyelország és Magyarország között igen nagy. És ez a különbség kihatással lesz a jövendő fejleményekre is. Az amerikai nép magatartását is ez fogja meghatározni az új kormányokkal szemben.
Szignál
Kedves Hallgatóink! New York-i helyzetképünket, a New York Times ma reggeli vezércikkének ismertetésével fejeztük be. Most pedig hallgassák meg Varga Bélának, a Magyar Nemzeti Bizottmány elnökének nyilatkozatát a magyarországi eseményekkel kapcsolatban.
Varga Béla New York-i munkatársunknak a következőket mondotta:
A Magyar Nemzeti Bizottmány állandó ülésezésben van, és figyelemmel kíséri a magyarországi eseményeket. A magyar nemzet talán egész történelme legnagyobb óráit éli. Kelet és Nyugat előtt egyaránt nyilvánvalóvá veszi,/!/ hogy a rákényszerített kommunista rendszert csak az orosz fegyverek tudják fenntartani, és hogy a nemzet a legnagyobb önfeláldozásra is képes önrendelkezése érdekében. A Magyar Nemzeti Bizottmány a kérdést az Egyesült Nemzetek Szervezete elé viszi, amelynek a budapesti kormány tagja ugyan, de ténykedéseivel csak megcsúfolta ennek a világszervezetnek alapokmányát és szellemét. Ezen kívül a világ összes parlamentjei és kormányai elé visszük panaszunkat, a szabadságot eltipró orosz fegyverek és az azokat saját uralmának megvédésére felhasználó kommunista rendszer ellen. A szemünk ott van Magyarországon, a legkisebb részletet, egyetlen felelős tényezőnek a viselkedését sem mulasztjuk el megfigyelni, és a világ közvéleménye elé tárni. Mindent elkövetünk a szabad világ informálására. Tudjuk, hogy ezekben a kritikus napokban súlyos magyar kötelesség hárul ránk, és minden emberi erővel iparkodunk ennek megfelelni.
Varga Bélának, a Magyar Nemzeti Bizottmány elnökének nyilatkozatát hallották a magyarországi eseményekkel kapcsolatban.
New York-i irodánktól a bevezetőben elhangzott amerikai helyzetképen és a most felolvasott nyilatkozaton kívül még egy jelentést kaptunk.
John Foster Dulles, amerikai külügyminiszter szerdán délután közel egy órás kihallgatáson fogadta az amerikai magyarság küldöttségét. A küldöttséget az Amerikai Magyar Szövetség elnöke vezette, és majdnem minden Amerikában működő társadalmi és vallásos tömörülés vezetője részt vesz benne. A kihallgatás mindvégig bizalmas jellegű volt, így a küldöttség tagjai sok mindenről nem is beszélhettek, ami a külügyminiszter dolgozószobájában elhangzott. A küldöttség egyik tagja munkatársunknak csak ennyit mondott:
Többek között arra kértük a külügyminisztert, vigye az Egyesült Nemzetek elé a magyar ügyet. A külügyminiszter biztosított bennünket arról, hogy jogi szakértői máris tanulmányozzák a problémát. Elmondhatom azt is, hogy a magyar küldöttséggel folytatott megbeszélés rendkívül mély benyomást tett a külügyminiszterre. A kihallgatás után a Fehér Házba ment, hogy a kérdést Eisenhower elnökkel tüzetesen megbeszélje. Dulles külügyminiszter szerint a magyar nép harca jogos, mert szabadságáért és függetlenségéért folyik. A külügyminiszter tudomásunkra adta, hogy mihelyt Magyarország visszanyeri függetlenségét, számíthat az Egyesült Államok kormányának legteljesebb erkölcsi és anyagi támogatására. Az amerikai nép és kormánya mindent meg fog tenni, hogy Magyarország Európa egyik legvirágzóbb állama legyen. Hangsúlyozta a külügyminiszter azt is, hogy az Egyesült Államok kormánya és népe hódolattal tekint a magyar szabadságharc új vértanúira.
A magyar delegáció a kihallgatás során kifejtette Dulles külügyminiszternek, hogy a magyar nép hősies kiállása nem titoizmus, hanem mindenfajta kommunizmus teljes visszautasítása. Dulles megígérte a magyar küldöttségnek, hogy kormánya mindent elkövet a magyar ügy nemzetközi fórumok elé való vitelére.
A kelet-németországi és a poznani felkelés - mondotta Dulles külügyminiszter - példái maradnak a rab népek szovjetellenes küzdelmének, de a magyar nép hősies harca arányaiban mindkettőt túlszárnyalja. Az Egyesült Államok kormányának most sokkal könnyebb lesz a rab népek ügyét nemzetközi fórumok elé vinni, mint azelőtt volt, mert a magyar nép sok-sok vérrel megpecsételt üzenete elérkezett a szabad világ minden nemzetéhez.
Szignál
Kedves Hallgatóink, riportsorozatunkban óráról órára közvetítjük a nyugati fővárosokból érkező legfrissebb jelentéseket.
Zene
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
Adásba került | 1956-10-26 21:21 |
Hossz | 0:14:21 |
Cím | Rendkívüli riportsorozat a magyarországi események visszhangjáról - a nyugati fővárosokban működő tudósítóink jelentései |
Műsorkategória | Tudósítás |
Ismétlések |
1956-10-26 21:21 |
Megjegyzés | /!/ tévesztés: teszi |