Nemzetközi sajtószemle

Nemzetközi sajtószemle következik. Beszámolunk a magyarországi szovjet hadjárat külföldi visszhangjáról.

Mostani szemlénket a mai francia lapokkal kezdjük. Magyarország még mindig ellenáll - jelenti cikkében a Figaro. Tizenkilenc szovjet hadosztály főparancsnoka hiába intéz újabb és újabb felszólítást a magyar szabadságharcosokhoz, hogy adják meg magukat. A Rákóczi adó állandóan újabb ellenállásról ad hírt. Franciaország népe megindultan és csodálattal figyeli a harcot - írja a lap -, majd így folytatja:

Arcátlanság, hogy az áruló Kádár manifesztumában függetlenségről és a rend helyráállításáról mer beszélni. Tűrhetetlen, hogy a nyugat tétlenül nézi Magyarország vérbe fojtását. Ebből az országból egy tízmilliós nép halálhörgése hallatszik egész Európa felé. A maroknyi magyarság hősiesen küzd tovább. Budapesten Moszkva veszti el végül a játszmát. Senki se tűri tovább azt, ami ma Magyarországon történik. A vasfüggöny visszahullott Magyarországra, de a szabad világ már tudja, hogy milyen mérhetetlen szenvedések rejlenek mögötte. A Vörös Hadsereg, akárcsak egy ügyetlen hóhér, kétszer sújtott a hős nemzetre.

Ezt írta a Figaro. Az egész szabad világ egyöntetű felháborodása sem elegendő ahhoz, hogy a hős magyarokat megmentse? - kérdi a baloldali Combat. A szovjet nem tűr rést félelmetes védelmi rendszerén. A magyarországi eseményekkel új fejezet nyílt meg a hidegháború történetében. A borzalom szele söpör végig az egész világon. A magyar hősiesség mindennek ellenére komoly csapást mért Moszkvára - hangoztatja a Combat.
Most egy osztrák lap cikkére térünk át. Az osztrák kormányhoz közel álló Presse első oldalán gyászkeretben közli a magyar szabadságharcosok utolsó kétségbeesett segélykiáltásait a szabad világ felé. A lap vezércikkében a következőket írja:

Az egész világ gyászünnepség keretében emlékezik meg a magyar hősökről. Iszonyatos csatazajban, a füstfelhő és lángok közepette a kommunizmus saját sírját ássa meg. A megpróbáltatás szörnyű napjaiban Magyarország számára az az egyetlen szomorú vigasz, hogy fiai nem hiába áldozták életüket és nem hiába pusztul a lakosság. Az áldozatok nem hiábavalók. A szovjet politika olyan szemérmetlenül mutatta meg igazi arcát, hogy ennek ránézve végzetes következményei nem maradhatnak el. A végső győzelem a szabad világé lesz és Magyarországon is szabadság és demokrácia fog uralkodni. Vasfüggönyön túli testvéreink hihetetlen áldozatot hoztak. Az oroszok a magyar kormányt és a magyar népet tőrbe csalták. Az a mód, ahogy a kommunisták a magyarok számára a csapdát előkészítették, példátlan az egész történelemben. A Kreml megpróbálta jó szándékát a világgal elhitetni, hogy a békés együttélést kierőszakolja. Azzal, ahogy Magyarországon viselkedett, mindent megsemmisített.

A lap ezután felteszi a kérdést: mi legyen a továbbiakban Európa állásfoglalása? Megállapítja, hogy az európai népek nem lehetnek büszkék arra, ahogy a magyar szabadságharc idején viselkedtek. A szabad világot nem találta hivatása magaslatán a véráztatta magyar földön óráról-órára lejátszódó eseménysorozat. A cikk így fejeződik be:

Még van időnk, hogy jóvátegyük az elmulasztottakat, és az emberi méltósághoz, az általunk hirdetett szabadságeszmékhez méltóan viselkedjünk. Elérkezett a cselekvés ideje! A szovjet túlerő megtörte az ezeréves magyar nemzet szabadságharcát. Ez a nép kultúrájával és civilizációjával jelentős tényezője volt Európának. Mindnyájunk kötelessége, hogy levonjuk a méltó tanulságokat.

Ezt írta az osztrák Presse című lap. Most ismertetjük azt a nyílt levelet, amely a mai londoni Times-ban jelent meg. A levél írója Muggeridge, az egyik legismertebb brit publicista. Felolvassuk a Times-hoz intézett levelét:

A közel-keleti brit beavatkozás megosztotta közvéleményünket és tragikus következményt vont maga után. Elterelte részben a figyelmet a Közel-Keletnél sokkal fontosabb magyarországi eseményekről. Egy héttel ezelőtt az egész angol nép őszinte csodálatát vívták ki a magyar szabadságharcosok. A forradalom sikerét a szovjet árulás és kegyetlenség fenyegeti. Magyarország a nyugathoz fordult. Kérése megválaszolható az Egyesült Nemzetek Szervezetén belül vagy azon kívül. A lényeg az, hogy a kérésre válaszolni kell, mégpedig gyorsan, mert ezt kívánja tőlünk az erkölcs. Ez az első és talán egyedüli alkalom a hírhedt jaltai határozatok módosítására. Mindenesetre a mai időknek egyesítenie, nem megosztania kell sorainkat. A Közel-Keleten Nasszer csak a hajózás terén támaszt nehézségeket, míg Közép-Európában ötvenmillió ember van végső veszélyben. Vannak, akik azt mondják, hogy nem könnyű a magyaroknak segíteni. Erre csak azt felelhetjük, hogy még nehezebb volt a magyaroknak önmagukon segíteni, mint nekünk rajtuk.

Ez a nyílt jelent meg a londoni Times mai számában.
A svédországi szociáldemokrata párt központi lapja a Morgen Tidningen vezércikke Magyarországgal kapcsolatban a következőket írja:

Reméljük, hogy a cárok és Sztálin örökösei a világ közvéleményének nyomása alatt elállnak attól a szándékuktól, hogy borzalmas megtorló akciót folytassanak a magyar nép ellen. Sajnos szomorú tapasztalataink vannak e téren más szabadságszerető népekkel kapcsolatban. Az általános felháborodásnak kell megakadályoznia a Szovjetuniót abban is, hogy Lengyelországban visszafordítsák a kereket, és arra a sorsra juttassák ezt a népet is, mint a szegény magyarokat.

Ezeket a sorokat a svéd Morgen Tidningen mai vezércikkéből idéztük. Most a New York World Telegram című lap vezércikkéből olvasunk fel:

Amerika ma elnököt választ. Amikor elindulunk a szavazófülkék felé, Magyarországon folytatódik a harc. A városok utcáin harckocsik gördülnek, szovjet fegyverek irányulnak még a nők és gyermekek fel is. Budapest másként választ, mint Amerika. Vérével adja le szavazatát. Vérével bizonyítja, hogy szabadságot akar. Amerikai polgárok, gondoljatok Budapestre és Magyarországra! Nemcsak elnököt kell választanunk, másról is döntenünk kell! Döntenünk kell, hogy vajon támogatjuk-e azokat, akik megvetik a halált és puszta kézzel állnak ki harckocsik és ágyúk ellen a szabadságért!

Ezeket írta a New York World Telegram című amerikai lap.
Egy holland lap, az amszterdami Algemeen Handelsblad véleménye a következő:
Képtelenség tehetetlenül végignézni, ami a magyar néppel történik. A nyugatnak cselekednie kell! A hitvány szovjet lépésekért a büntetés nem maradhat el! November 4-e a világtörténelemben a szovjet szégyen napja lesz.

Befejezésül egy holland lap sorait idéztük.

Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. Beszámoltunk a magyarországi szovjet hadjárat külföldi visszhangjáról.