00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, a 13, 16, 19 és 25 méteres rövidhullámon.
A pontos idő 14 óra. Most híreket mondunk.
A ma reggeli jelentések szerint Budapest város területén továbbra is előfordulnak súlyos összetűzések. A főváros külső kerületeiben a szabadságharcosok igen jelentékeny erői ismét harcban állnak a szovjet erőkkel. A budai erdőkbe visszavonult szabadságharcos csoportok fokozatosan nyugati irányban húzódnak vissza. Nagyobb csoportok Győrtől délkeletre elérték a Rába vonalát, és igyekeznek nyugat irányában folytatni útjukat. Az Újpestről kitört erők egy része Nagymaros mellett átkelt a Dunán, és Esztergom térségében más harcos csoportokhoz csatlakozott. A Mecsek és Komló erdőségeiben a szabadságharcosok makacsul védekeznek. Szigetvár térségében egy nagyobb csoportnak sikerült áttörnie a szovjet csapatok zárógyűrűjét. A Bükk és a Mátra erdőségeiben a szovjet csapatok nem bírnak a gerillaerőkkel, amelyek befészkelték magukat a bányaüzemekbe. Bács és Kiskun megyében kisebb szabadságharcos csoportok felrobbantottak több vasúti berendezést. Több vidéki városban gerillatevékenység folyik. Mátészalka, Debrecen, Nagykőrös, Kecskemét környékén elhagyott laktanyákba vették be magukat, és innen intéznek támadásokat szovjet őrségek és hadászatilag fontos csomópontok ellen. Csorna, Kaposvár, valamint Nagykanizsa helységben az ellenálló csoportok tartják állásaikat.
A magyarországi ipari üzemekben továbbra is teljes a zűrzavar. A munkások nagy többsége még nem állt munkába, ahol a létszám 10-20, legjobb esetben 40 %-a munkára jelentkezett, csak karbantartási és helyreállítási munka folyik. A helyi munkásvonatok egyáltalán nem, vagy csak pontatlanul közlekednek. Számos vasúti csomóponton nagy torlódás állt be, a veszteglő vagonok mozdonyhiány miatt akadályozzák a közlekedést. A budapesti vasúti széntelepeken legfeljebb két napra van elegendő készlet.
Budapesti szemtanúk elbeszélése szerint a kórházak az egész főváros területén zsúfolva vannak. A pincehelyiségekben, a folyosókon is, mindenütt sebesültek fekszenek. A Petőfi kórházban az orvosok napokon keresztül operáltak minden érzéstelenítés nélkül, mert hiányoztak az erre szükséges orvosi szerek és felszerelések. A sebesülteken igen sok esetben nem lehetett segíteni, az antibiotikus gyógyszerek hiánya miatt.
Egyik nyugati hírszolgálati iroda tudósítója budapesti keltezéssel a következőket jelenti. A Kádár János-féle kormány ugyancsak nagy súlyt fektet annak hangsúlyozására, hogy semmi közösséget sem vállal a sztálinizmussal és annak magyarországi képviselőjével, Rákosi Mátyással. Vajon meg tudja-e győzni a kormány a magyarokat, hogy ez valóban így van? A válasz csak az lehet, hogy nem. Kádár János kétségbeesett erőfeszítéseket tett, hogy rábírjon más nem kommunista és kommunista politikusokat egyaránt a kormányba való bekapcsolódásra. Mindeddig semmi sikert sem ért el ebben. Kádár kormánya éppen ezért mindeddig csupán hat tagból áll, kommunisták és nem kommunisták egyaránt, akiket esetleg régebben társutasoknak lehetett volna tekinteni, ma elfordulnak a Kádár-féle törpe csoporttól. Ennek legfőbb oka az, hogy Kádár János - mint Budapesten mondják - orosz tankon tért vissza, és ezt senki sem tudja neki megbocsátani. Egészen lenyűgöző megfigyelni, hogy a fővárosi lakosság és különösen az ifjúság milyen egységesen folytatja passzív ellenállását Kádárral és az oroszokkal szemben. Egyetemi hallgatók csak a múlt szombaton kiáltványokat ragasztottak ki mindenfelé a városban, Nagy Imre visszatérését és a szabad választásokat követelve. Nyíltan meghirdették, hogy amíg ez nem következik be, kitartanak a passzív ellenállás mellett.
New Yorkban közölték, hogy Hammarskjöld ENSZ-főtitkár szombaton reggel küldte el felhívását Moszkvába, amelyben felkéri a Szovjetuniót: járjon közbe a budapesti kormánynál, hogy ez fogadja be az Egyesült Nemzetek Szervezetének megfigyelőit. A megfigyelők léphessenek be magyar földre, utazhassanak szabadon országszerte, és küldhessenek jelentéseket az ENSZ főtitkárának. Amennyiben ez a szovjet kormány hatáskörébe tartozik, támogassa a megfigyelőket munkájuk végzésében, már attól kezdve, hogy magyar területre lépnek. Hammarskjöld végül meggyőződését fejezi ki, hogy a szovjet kormány tudatában van annak, miért minősítette az ENSZ-közgyűlés a magyar helyzet megvizsgálását rendkívül sürgősnek.
Ma megkezdődik az ENSZ Közgyűlésének rendes ülésszaka. Az ülésszakra 35 ország külügyminisztere érkezett New Yorkba. A rendes közgyűlésen a magyar ügy tárgyalásának elsőbbséget biztosítottak. Lloyd angol külügyminiszter New Yorkba utazása előtt kijelentette, hogy az ENSZ Közgyűlése remélhetőleg eléri egyik legfőbb célkitűzését: a szovjet csapatok kivonását Magyarországról. Az angol külügyminiszter azt ajánlotta, hogy az ENSZ a közelmúlt eseményeire való tekintettel állítson fel állandó haderőt. Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára felszólította a magyarországi hatóságokat, nyilatkozzanak mielőbb, milyen anyagi segítségre van szüksége a magyar népnek. A segélyezések ügyét az ENSZ egy főtisztviselőjére bízták, aki a világszervezeten belül a gazdasági és szociális ügyeket vezeti.
Nagy tekintélyű, szavahihető embereket kell küldeni Magyarországra az ENSZ megfigyelőiként -írja mai számában a News Chronicle. Olyan országokból is menjenek vezető személyiségek a megpróbált magyar földre, amely országok eddig a semlegesség címén az egyik oldalon sem kötelezték el magukat. Ha a megfigyelők csoportját ilyen emberekből választják ki, Moszkva semmi esetre sem tudna elzárkózni a Magyarországra való beengedésük elől anélkül, hogy érdekeit ne érné súlyos kár világszerte - írja cikkében a londoni lap.
A magyarországi drámai események napjaiban a szomszédos kommunista vezetés alatt álló országokban is nagy nyugtalanság uralkodott. A csehszlovákiai kormány hír szerint sok embert letartóztatott, többek között Prágában, Pilsenben, Ostravában, Brnóban és más ipari központokban. A kormány elrendelte továbbá, hogy különös éberséggel figyeljenek minden olyan embert, aki az elmúlt hónapokban rendszerellenes kijelentéseket tett, illetve valamilyen jelét árulta el annak, hogy kommunista meggyőződése megingott. Hasonló intézkedésekről érkeztek hírek Romániából. A múlt csütörtökön és pénteken tömegesen tartóztatták le az embereket.
A jugoszlávok igen nagy dilemmába sodródtak a magyarországi események folytán - jelenti a londoni Times belgrádi tudósítója. A szovjet táborban ugyanis különböző kérdéseket vetettek fel és vádakat támasztottak, amelyeket abban lehet összefoglalni, hogy a moszkvai vezetők és kelet-európai csatlósaik a jugoszlávokat állítják oda bűnbaknak, amikor a magyarországi események hátterét igyekeznek megmagyarázni. Ebben a hadjáratban Hodzsa, az albániai pártvezér viszi a vezető szerepet. Kétségtelen azonban, hogy már Hodzsa támadásai előtt is arról suttogtak a kelet-európai fővárosokban a kommunista vezetők, hogy mindaz, ami Lengyelországban és Magyarországon lezajlik, Tito műve. Attól kezdve pedig, hogy a budapesti fejlemények kommunista szempontból igen veszélyes irányt vettek, a jugoszlávok minden alkalmat megragadtak annak kidomborítására, milyen hűen kitartanak a kommunizmus mellett. A belgrádi Borba legutóbb már panaszkodott, hogy a kelet-európai kommunista vezetők szocialista országnak nevezik Jugoszláviát, amikor ennek hasznát látják, ha azonban akár érdekeik, akár helyzetük úgy kívánja, gyanúsan semleges vagy éppen alantas szándékú országként emlegetik Jugoszláviát. Belgrádban aggodalommal figyelik, hogy a szovjet irányítás alatt álló kelet-európai vezetők miként zárkóznak fel egyre jobban Jugoszlávia ellen. Eltekintve Hodzsa támadó cikkétől, a bulgáriai politikai élet színfalai mögött is mintha ismét megjelent volna Cservenkov. A pártértekezleteket, amelyeken Jugoszláviát ismét a nyugati imperializmus ügynökeként emlegetik, gondterhelten figyelik Belgrádban - írja a Times belgrádi tudósítója.
A lengyel mezőgazdasági minisztérium kidolgozta a törvényjavaslatot, amely minden jelenlegi korlátozást eltöröl, amellyel az új mezőgazdasági telepesek és az agrárreform nyomán létesült kisgazdaságok tulajdonjogát sújtották. Ha a törvény érvénybe lép, minden parasztnak korlátlan tulajdonjoga lesz az államtól kapott földre. Szabadon eladhatja vagy bérbe adhatja azt.
Híreink közlését befejeztük. Legközelebb 15 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
A pontos idő 14 óra. Most híreket mondunk.
A ma reggeli jelentések szerint Budapest város területén továbbra is előfordulnak súlyos összetűzések. A főváros külső kerületeiben a szabadságharcosok igen jelentékeny erői ismét harcban állnak a szovjet erőkkel. A budai erdőkbe visszavonult szabadságharcos csoportok fokozatosan nyugati irányban húzódnak vissza. Nagyobb csoportok Győrtől délkeletre elérték a Rába vonalát, és igyekeznek nyugat irányában folytatni útjukat. Az Újpestről kitört erők egy része Nagymaros mellett átkelt a Dunán, és Esztergom térségében más harcos csoportokhoz csatlakozott. A Mecsek és Komló erdőségeiben a szabadságharcosok makacsul védekeznek. Szigetvár térségében egy nagyobb csoportnak sikerült áttörnie a szovjet csapatok zárógyűrűjét. A Bükk és a Mátra erdőségeiben a szovjet csapatok nem bírnak a gerillaerőkkel, amelyek befészkelték magukat a bányaüzemekbe. Bács és Kiskun megyében kisebb szabadságharcos csoportok felrobbantottak több vasúti berendezést. Több vidéki városban gerillatevékenység folyik. Mátészalka, Debrecen, Nagykőrös, Kecskemét környékén elhagyott laktanyákba vették be magukat, és innen intéznek támadásokat szovjet őrségek és hadászatilag fontos csomópontok ellen. Csorna, Kaposvár, valamint Nagykanizsa helységben az ellenálló csoportok tartják állásaikat.
A magyarországi ipari üzemekben továbbra is teljes a zűrzavar. A munkások nagy többsége még nem állt munkába, ahol a létszám 10-20, legjobb esetben 40 %-a munkára jelentkezett, csak karbantartási és helyreállítási munka folyik. A helyi munkásvonatok egyáltalán nem, vagy csak pontatlanul közlekednek. Számos vasúti csomóponton nagy torlódás állt be, a veszteglő vagonok mozdonyhiány miatt akadályozzák a közlekedést. A budapesti vasúti széntelepeken legfeljebb két napra van elegendő készlet.
Budapesti szemtanúk elbeszélése szerint a kórházak az egész főváros területén zsúfolva vannak. A pincehelyiségekben, a folyosókon is, mindenütt sebesültek fekszenek. A Petőfi kórházban az orvosok napokon keresztül operáltak minden érzéstelenítés nélkül, mert hiányoztak az erre szükséges orvosi szerek és felszerelések. A sebesülteken igen sok esetben nem lehetett segíteni, az antibiotikus gyógyszerek hiánya miatt.
Egyik nyugati hírszolgálati iroda tudósítója budapesti keltezéssel a következőket jelenti. A Kádár János-féle kormány ugyancsak nagy súlyt fektet annak hangsúlyozására, hogy semmi közösséget sem vállal a sztálinizmussal és annak magyarországi képviselőjével, Rákosi Mátyással. Vajon meg tudja-e győzni a kormány a magyarokat, hogy ez valóban így van? A válasz csak az lehet, hogy nem. Kádár János kétségbeesett erőfeszítéseket tett, hogy rábírjon más nem kommunista és kommunista politikusokat egyaránt a kormányba való bekapcsolódásra. Mindeddig semmi sikert sem ért el ebben. Kádár kormánya éppen ezért mindeddig csupán hat tagból áll, kommunisták és nem kommunisták egyaránt, akiket esetleg régebben társutasoknak lehetett volna tekinteni, ma elfordulnak a Kádár-féle törpe csoporttól. Ennek legfőbb oka az, hogy Kádár János - mint Budapesten mondják - orosz tankon tért vissza, és ezt senki sem tudja neki megbocsátani. Egészen lenyűgöző megfigyelni, hogy a fővárosi lakosság és különösen az ifjúság milyen egységesen folytatja passzív ellenállását Kádárral és az oroszokkal szemben. Egyetemi hallgatók csak a múlt szombaton kiáltványokat ragasztottak ki mindenfelé a városban, Nagy Imre visszatérését és a szabad választásokat követelve. Nyíltan meghirdették, hogy amíg ez nem következik be, kitartanak a passzív ellenállás mellett.
New Yorkban közölték, hogy Hammarskjöld ENSZ-főtitkár szombaton reggel küldte el felhívását Moszkvába, amelyben felkéri a Szovjetuniót: járjon közbe a budapesti kormánynál, hogy ez fogadja be az Egyesült Nemzetek Szervezetének megfigyelőit. A megfigyelők léphessenek be magyar földre, utazhassanak szabadon országszerte, és küldhessenek jelentéseket az ENSZ főtitkárának. Amennyiben ez a szovjet kormány hatáskörébe tartozik, támogassa a megfigyelőket munkájuk végzésében, már attól kezdve, hogy magyar területre lépnek. Hammarskjöld végül meggyőződését fejezi ki, hogy a szovjet kormány tudatában van annak, miért minősítette az ENSZ-közgyűlés a magyar helyzet megvizsgálását rendkívül sürgősnek.
Ma megkezdődik az ENSZ Közgyűlésének rendes ülésszaka. Az ülésszakra 35 ország külügyminisztere érkezett New Yorkba. A rendes közgyűlésen a magyar ügy tárgyalásának elsőbbséget biztosítottak. Lloyd angol külügyminiszter New Yorkba utazása előtt kijelentette, hogy az ENSZ Közgyűlése remélhetőleg eléri egyik legfőbb célkitűzését: a szovjet csapatok kivonását Magyarországról. Az angol külügyminiszter azt ajánlotta, hogy az ENSZ a közelmúlt eseményeire való tekintettel állítson fel állandó haderőt. Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára felszólította a magyarországi hatóságokat, nyilatkozzanak mielőbb, milyen anyagi segítségre van szüksége a magyar népnek. A segélyezések ügyét az ENSZ egy főtisztviselőjére bízták, aki a világszervezeten belül a gazdasági és szociális ügyeket vezeti.
Nagy tekintélyű, szavahihető embereket kell küldeni Magyarországra az ENSZ megfigyelőiként -írja mai számában a News Chronicle. Olyan országokból is menjenek vezető személyiségek a megpróbált magyar földre, amely országok eddig a semlegesség címén az egyik oldalon sem kötelezték el magukat. Ha a megfigyelők csoportját ilyen emberekből választják ki, Moszkva semmi esetre sem tudna elzárkózni a Magyarországra való beengedésük elől anélkül, hogy érdekeit ne érné súlyos kár világszerte - írja cikkében a londoni lap.
A magyarországi drámai események napjaiban a szomszédos kommunista vezetés alatt álló országokban is nagy nyugtalanság uralkodott. A csehszlovákiai kormány hír szerint sok embert letartóztatott, többek között Prágában, Pilsenben, Ostravában, Brnóban és más ipari központokban. A kormány elrendelte továbbá, hogy különös éberséggel figyeljenek minden olyan embert, aki az elmúlt hónapokban rendszerellenes kijelentéseket tett, illetve valamilyen jelét árulta el annak, hogy kommunista meggyőződése megingott. Hasonló intézkedésekről érkeztek hírek Romániából. A múlt csütörtökön és pénteken tömegesen tartóztatták le az embereket.
A jugoszlávok igen nagy dilemmába sodródtak a magyarországi események folytán - jelenti a londoni Times belgrádi tudósítója. A szovjet táborban ugyanis különböző kérdéseket vetettek fel és vádakat támasztottak, amelyeket abban lehet összefoglalni, hogy a moszkvai vezetők és kelet-európai csatlósaik a jugoszlávokat állítják oda bűnbaknak, amikor a magyarországi események hátterét igyekeznek megmagyarázni. Ebben a hadjáratban Hodzsa, az albániai pártvezér viszi a vezető szerepet. Kétségtelen azonban, hogy már Hodzsa támadásai előtt is arról suttogtak a kelet-európai fővárosokban a kommunista vezetők, hogy mindaz, ami Lengyelországban és Magyarországon lezajlik, Tito műve. Attól kezdve pedig, hogy a budapesti fejlemények kommunista szempontból igen veszélyes irányt vettek, a jugoszlávok minden alkalmat megragadtak annak kidomborítására, milyen hűen kitartanak a kommunizmus mellett. A belgrádi Borba legutóbb már panaszkodott, hogy a kelet-európai kommunista vezetők szocialista országnak nevezik Jugoszláviát, amikor ennek hasznát látják, ha azonban akár érdekeik, akár helyzetük úgy kívánja, gyanúsan semleges vagy éppen alantas szándékú országként emlegetik Jugoszláviát. Belgrádban aggodalommal figyelik, hogy a szovjet irányítás alatt álló kelet-európai vezetők miként zárkóznak fel egyre jobban Jugoszlávia ellen. Eltekintve Hodzsa támadó cikkétől, a bulgáriai politikai élet színfalai mögött is mintha ismét megjelent volna Cservenkov. A pártértekezleteket, amelyeken Jugoszláviát ismét a nyugati imperializmus ügynökeként emlegetik, gondterhelten figyelik Belgrádban - írja a Times belgrádi tudósítója.
A lengyel mezőgazdasági minisztérium kidolgozta a törvényjavaslatot, amely minden jelenlegi korlátozást eltöröl, amellyel az új mezőgazdasági telepesek és az agrárreform nyomán létesült kisgazdaságok tulajdonjogát sújtották. Ha a törvény érvénybe lép, minden parasztnak korlátlan tulajdonjoga lesz az államtól kapott földre. Szabadon eladhatja vagy bérbe adhatja azt.
Híreink közlését befejeztük. Legközelebb 15 órakor mondunk híreket.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
Adásba került | 1956-11-12 14:00 |
Hossz | 0:10:08 |
Cím | 14:00 óra. Hírszolgálat |
Műsorkategória | Hírszolgálat |